Ez a hét megint a brókerbotrányról szólt. Ki az az Orgován Béla? Mi lesz Tarsoly Csabával? Mi lesz a kártalanítással, és miért pont a Quaestor bedőlése előtt vette ki a pénzét a külügy? És mi köze van ehhez Orbán Viktornak? Na és az ügyészség mindent megtett az ügyben? Persze azért más is volt: gigabüntetés az Auchannak, újabb jegybanki kamatcsökkentés és mindenféle részletek a vasárnapi zárva tartás ügyében.
A héten fénysebességgel pörgött tovább a brókerbotrány, a hét első napján egy elég meredek fordulattal: a Blikk megírta, hogy Tarsoly Csaba, a Quaestor cégcsoport elnök-vezérigazgatója eltűnt, amit Tarsoly ügyvédje egyből cáfolt.
A botrányban érintett és nem érintett keményen dolgozó magyar kisembereknek viszont még arra se volt igazán ideje, hogy felhúzzák a szemöldöküket, amikor máris olyasmi történt, amire még a keményen dolgozó nagyemberek is felhúzták volna a szemöldöküket: kedden kiderült, hogy március 16. óta már nem is Tarsoly Csaba vezeti a bajba került Quaestor-céget, hanem Orgován Béla, aki Tápóságon, egy 2500 lelkes Pest megyei faluban él, korábban közmunkás is volt, és többször ült börtönben is.
És ez hogyan lehetséges? Elvileg úgy, hogy a Quaestor Hrurira valójában nem március 9-én, hanem csak március 19-én jelentette be az öncsődöt. A cég azt állítja, hogy formai okokból nem sikerült az öncsőd, viszont közben kiderült, hogy se a 9-i, se pedig a 19-i bejelentésnek mai napig sincs semmi nyoma a cégközlönyben. A két időpont között viszont furcsa mozgások kezdődtek a cégnél: megváltozott a tulajdonosi szerkezet és a vezetőség is, a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó élére Orgován Béla került.
Orgovánt egyébként még a rendőrök is keresték, de az újságírókhoz hasonlóan nem találták, viszont ekkor egy a sztorihoz képest már szinte egyáltalán nem meglepő fordulattal szerdán Tarsoly Csaba - akiről közben az is kiderült, hogy 2013-ban parlamenti belépőt is kapott - hirtelen rájött, hogy nem akarja azt a hamis látszatot kelteni, hogy menekülne a felelősség elől, ezért bejelentette, hogy visszaveszi vezető tisztségét a Quaestorban. Ez viszont nem annyira jött össze, hiszen csütörtökön őrizetbe vették, így előre Orgován Béla maradt a cég élén, akinek magától kellene lemondani, vagy ha nem, akkor rendkívüli közgyűlést kell összehívnia a cégnek. Tarsolyt viszont még azóta sem tartóztatták le, szombaton az ügyészség elhalasztotta a döntést.
Tarsolyt a győri önkormányzat is kifúrná az ETO-ból, a focicsapatból egyébként közben menekülnek az edzők is. A Quaestor-csoporthoz tartozó utazási irodát, a QuaesTourt is megrázták a cégcsoport botrányai, ezért a cég arra jutott, hogy jelenlegi formában nem működik majd tovább
Hétfőn közben már meg is született a brókerbotrány cégeire, többek közt a Quaestorra szabott törvényjavaslat, amely megakadályozná, hogy az érintettek kimentsék a vagyonukat, mire a kártalanítás jönne (bár bőven elég lett volna csak a mostani jogszabályokat alkalmazva a cégcsoportot zár alá venni, nem kellenek ehhez új szabályok).
Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy az ügyfelek mikor és mennyit láthatnak vissza a pénzükből, bár egy ideig már úgy volt, hogy az átvert ügyfeleknek, akik fiktív kötvényt kaptak, biztos a kártalanítás. A nagyjából 32 ezer kötvényesből 22 ezer ügyfél tartott a Quaestornál 6 millió forint alatti megtakarítást, ez az az összeg, amennyit a Befektető-védelmi Alap legfeljebb kártalanít tagjainál. Csakhogy a vállalati kötvények után alapvetően nem jár kártalanítás, arról pedig még jogi vita folyik, hogy mi a helyzet a fiktív kötvényekkel.
Az MNB álláspontja szerint a 150 milliárdnyi fiktív kötvény után fizetnie kell a Bevának, az Alap egyelőre saját jogászainak véleményére vár. Annyi biztos, arra nem elég a Bevában lévő pénz, hogy a fiktív részvények után kártalanítást fizessen, így ha erre kerül a sor, ahhoz a piac többi, szabályosan működő szereplőjének kell a szükséges pénzt összedobnia, ami a legjobban a nagyobb bankoknak fájna.
A Quaestor-ügy legújabb izgalmas epizódja az Index hétfői cikkével kezdődött : megírtuk, hogy a külügy cége, a Magyar Nemzeti Kereskedőház is jelentős összegeket tartott a Quaestornál, és más állami cégek is érintettek lehetnek.
Szijjártó tárcája cikkünkre reagálva közölte, valóban tartottak ott állampapírt és részvényeket, ezeket azonban sikerült még a cég bedőlése előtt kivenni. Keddre kiderítettük, a külügy éppen aznap, március 9-én vette ki a vagyonát, amikor az MNB már vizsgálódott a cégnél, és amikor este a Quaestor bejelentette a fizetésképtelenséget.
A külügy tagadta, hogy előzetes információja lett volna a Quaestor bukásáról, a minisztérium időzítése azonban sokakban gyanút keltett, és az ellenzéki pártok is ráugrottak a témára. Szijjártót végül Orbán Viktor nyilatkozata mentette ki (vagy nem): a miniszterelnök azt mondta, ő kérte a minisztériumokat arra, hogy vegyék ki a pénzüket a brókercégektől, mert félt a Buda-Cash után meginduló lavinahatásról, az külügy időzítése pedig csak véletlen egybeesés. Azt mindenesetre jó tudni, hogy míg a külügynek milliárdjai voltak a Quaestornak, a mostanában szélsebesen gazdagodó Szijjártó Péternek nincs veszélyben a vagyona, mert az összes megtakarítását a K&H Banknál tartja.
A külügyről közben az is kiderült, hogy a Quaestor nem a szerződésben foglaltak szerint kezelte a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. (MNKH) pénzét, mivel 2013-ban olyan szerződést kötöttek a Quaestorral, ami alapján a kereskedőház 3,8 milliárd forintját csak állampapírban helyezhette volna el a brókercég, viszont amikor visszakérték a vagyonukat, nem állampapírt kaptak vissza. Egyébként a kereskedőháznak a Quaestor-ügy miatt nincs egyelőre új vezetője sem (a régi, Kerekes György a brókerbotrányok kirobbanása előtt mondott fel).
Az mindenesetre biztos, hogy a Fideszben március 4-én már tudtak arról, hogy a Buda-Cash bukása után újabb csaló brókercégeket találnak, az információ pedig sokfelé eljuthatott. Tarsolyról mindenesetre tudni lehet, hogy a közelmúltban levelet küldött Orbán Viktornak. Azt nem lehet tudni, hogy mi állt benne, ugyanakkor értesüléseink szerint Tarsoly a kamunak bizonyult csődbejelentést követően munkatársai előtt menthetőnek ítélte kormányzati segítséggel helyzetét, és ezért tervezett levelet írni.
| 11. heti záró | 12. heti záró | |
| BUX | 19 226 | 19 964 |
| OTP | 5100 | 5300 |
| Mol | 11 705 | 12 430 |
| Richter | 3950 | 3952 |
| Magyar Telekom | 386 | 417 |
Közben a károsultak egyre csak várnak, de vannak, akik ennél tovább mentek: pénteken nyílt levélben kérdezték meg Polt Péter legfőbb ügyészt arról, hogy szerinte a jogszabályok alapján lehetősége lett volna-e a Quaestor-pénzek lefoglalására a Legfőbb Ügyészségnek korábban? A másik kérdésük pedig az volt, hogy a tulajdonosváltás miatt nem kellett volna-e a Legfőbb Ügyészségnek közbelépnie, hiszen ez lehetőséget adott a pénzek eltüntetésere.
Erre szombaton meg is érkezett a válasz: az ügyészség szerint a megalapozott gyanú közlése után huszonnégy óra alatt harminc ingatlant, több mint harminc cég tulajdonrészét és több nagy értékű ingóságot foglalt le a rendőrség, így sem a rendőrség, sem az ügyészség nem késlekedett az eljárással az ügyben, bár a Buda-Cashnél már jobban állnak, hiszen ott már 68 milliárdnyi vagyont foglaltak le.
Tarsolytól személyesen mondjuk nem is tudnának sok mindent lefoglalni, hiszen papíron alig van személyes vagyona, amivel felelhetne a Quaestor-károk rendezésénél. A tulajdonosváltással kapcsolatban azt írták, a megalapozott gyanú közlése előtt az üggyel kapcsolatba hozható emberek vagyonát nem tudják zárolni.