A hosszú hétvége végén emlékezzünk meg arról, mi is történt a múlt héten. Összeszedtük, hogy mik voltak a legfontosabb javaslatok, amivel a politikusok előálltak, és hogy kik voltak a múlt hét legnagyobb nyertesei és vesztesei.
A kormányban és a KDNP-ben is régóta beszélnek arról, hogy be akarják vezetni a családi csődvédelem, vagy magáncsőd intézményét, hogy segítsenek a hiteleiket fizetni képtelen háztartásoknak. Szerdán KDNP-s képviselők be is nyújtottak egy törvényjavaslatot, ami szerint
Ha a parlament elfogadná a javaslatot, akkor az 2015. szeptember 1-jén lépne hatályba, de 2016. szeptember 30-ig csak azok kérhetnének adósságrendezési eljárást, akiknek a háza vagy a lakása kényszer-értékesítés alatt áll.
A magáncsőd-eljárásban az adós bíróságon kívül vagy a bíróságon egyezkedhetne a hitelezőjével, hogy hogy fizesse vissza az adósságát, miközben az állam vagyonfelügyelőt rendel ki az adós mellé, aki külön rendelkezne azzal a számlával, ahova az adósnak az összes jövedelme befolyna az eljárás ideje alatt. Ezeket a vagyonfelügyelőket a kormányhivatalokhoz tartozó Családi Csődvédelmi Szolgálat rendelné ki, és itt bírálnák el, hogy a kérelmező adósok beléphetnek-e egyáltalán a csődvédelembe.
És ez még csak egy része a szintén szerdán benyújtott, a 2016-os költségvetést megalapozó törvényjavaslatnak. Nem kellene például majd közzétenni a kormányszervek szervezeti és működési szabályzatát. Az adósságkezeléssel összefüggő adatok részletei pedig nem lennének megismerhetőek addig, amíg azok alapján finanszírozási ügylet várható. Titkolnák azokat az adatokat is, amelyek a költségvetési tervezés során keletkeznek, de nem a költségvetésről szóló törvény részei.
A háttérszámítások nyilvánosságra hozatala Varga Mihályék szerint az ország pénzügyi és gazdasági érdekeit veszélyeztetné. Az adatok csak akkor lennének megismerhetőek, ha az államháztartásért felelős miniszter arra külön engedélyt ad.
A törvényjavaslat ezen kívül arról rendelkezik, hogy
Ezzel nem a kormány, hanem a Spar áruházlánc fuvarozói álltak elő, és meg is írták ezt a holland vezetésnek egy nyílt levélben. Az aláíró több mint 200 sofőr szerint, ha már nincsenek nyitva a boltok vasárnap, akkor nekik sem kell úgy hozniuk-vinniük az árut, mintha azt aznap megvenné valaki.
Az igazi nyertes versenybe száll, és nyer. Az ennél is igazibb nyertes úgy száll versenybe, hogy nincs is más, aki nyerhessen, így még a verseny végét sem kell megvárnia, hogy örülhessen a győzelemnek. Na ilyen fajta nyertes a vonatokat gyártó svájci Stadler, mert úgy néz ki, hogy a MÁV annyira tőle akar motorvonatokat venni, hogy direkt rá írta ki az erről szóló, több tízmilliárd forintos közbeszerzést. A kormány nagyon szeretné még addig elkölteni az előző ciklushoz tartozó EU-s forrásokat, amíg lehet, a MÁV-nak meg már vannak Stadler Flirt típusú vonatai, amik egyébként nagyon jól is szuperálnak, ezért a közbeszerzésben olyan vonatokat keresnek, amiken
Ráadásul olyan gyorsan akarja a magyar fél megkapni a 6 új vonatot, amilyen gyorsan azokat le sem lehet gyártani, úgyhogy legfeljebb az nyerhet, akinek van raktáron épp 6 ilyen, ami szintén növeli a gyanút, hogy direkt valakire írták a pályázatot. Ez persze nem fog tetszeni a versenytársaknak, és az EU valószínűleg vissza fog majd kérni egy csomó pénzt abból, amit a motorvonat-beszerzésre adna, főleg hogy már a múltkor is mekkora hiszti volt abból, hogy a magyar pályázati gyakorlat kicsit eltér az unióban megszokottól. A vonatok viszont akárhogy is, de jönni fognak, úgyhogy a Stadler már biztos, hogy nyert.
hiszen a Fitch hitelminősítő pozitívra változtatta a magyar államadósságra vonatkozó kilátását. Ez azt jelenti, hogy bár még nem minősítették feljebb az állam adósságát – akkor nyert volna csak az állam igazán, mert akkor újra a befektetésre ajánlott kategóriában lenne és még olcsóbban tudnak hitelt fölvenni külföldről – de egy lépéssel közelebb került ahhoz, hogy így tegyen. A Fitch szerint Magyarország külső gazdasági mutatói markánsan javultak, amit még biztos sokat hallhatunk majd a következő hetekben-hónapokban Varga Mihálytól és szinte mindenkitől, aki a kormány vagy a kormánypárt nevében gazdasági ügyekről fog beszélni a médiában.
Jó, hát ők nemcsak a hetet nyerték meg, hanem az életet is, korunk egyik legmenőbb közgazdásza, Emmanuel Saez kutatásai szerint ugyanis a növekvő jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségekkel náluk, a leggazdagabb 10, illetve 1 százaléknál landol a megtermelt jövedelem egyre nagyobb százaléka. Ezzel párhuzamosan a politikai befolyásuk is egyre nő, ami hosszú távon sem a demokráciára, sem a gazdasági növekedésre nézve nem túl jó.
Saez, aki az igazi közgazdasági popsztárrá vált Thomas Piketty-vel együtt kutatja a gazdasági egyenlőtlenségeket, az Indexnek adott interjújában azt is elmondja, szerinte mi teszi lehetővé, hogy a gazdagok egyre gazdagabbak legyenek: nem csak a globalizáció és a technológiai változás, hanem az egyes országok intézményrendszerei, például adórendszere és a pénzügyi rendszer és más területek szabályozása. Ezért van az, hogy például Japánban vagy Németországban, ahol progresszívabb az adórendszer, jóval kisebbek az egyenlőtlenségek, mint az USA-ban.
Magyarországon is ezek az intézmények befolyásolják, hogy mennyire szakadnak el a gazdagok a többiektől, nálunk például a kormány kedvenc egykulcsos személyi jövedelemadója miatt Saez szerint egyre több vagyon kerül majd a gazdagokhoz. Még egy ok, hogy a heti nyertesek listáján legyenek.
akiket a héten eléggé megszívatott a NAV. Az adóellenőrök próbavásárlásokat végeztek az utasszállító-appal dolgozó sofőröknél, és csodák csodájára 100 százalékuk megbukott az ellenőrzésen. A NAV és a razziát szorgalmazó Nemzetgazdasági Minisztérium legnagyobb problémája az volt, hogy az Uber-sofőröknek
vagyis röviden, hogy nem voltak taxik. Ez egy elvitathatatlan tény, hiszen a taxik lennének, akkor taxik lennének, viszont a nem-taxisságukkal az NGM szerint „megcsapolják a költségvetést” és „fittyet hánynak” az utasok biztonságára. A sofőrök akár 200 ezer forintos büntetést is kaphatnak a razzia után.
Az Uber még korábban az NGM-nek azt üzente a médián keresztül, hogy a cég rendelkezik helyi gazdasági szervezettel és minden olyan joghatóság felé maximálisan teljesíti adófizetési kötelezettségét, ahol működési tevékenységet folytat.
akinek befellegzett – legalábbis ezt mondta róla Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Windisch szerint a Quaestor-ügy után Tarsoly jó hírneve „nehezen lenne megállapítható” az üzleti életben, ezért a Questor tulajdonosa már soha többet nem vállalhat vezető tisztséget a pénzügyi szektorban. Érdekes, hogy Windisch már Tarsoly karrierje miatt aggódik, miközben a Questor-vezér még előzetesben van és nem tudni, hogy mivel vádolják majd meg pontosan. Windisch arról is beszélt a Figyelőnek adott interjújában, hogy nem találtak arra utaló jelet, hogy megpróbáltak volna vagyonokat kimenteni a Quaestorból a tulajdonosok.
akinek Arcadom Zrt. nevű cégénél sajtóhírek szerint csalás miatt nyomoz a rendőrség. A már felszámolás alatt álló ingatlanfejlesztő céget az alvállalkozói jelentették föl, akik a Kőérberek Tóváros lakópark-projekten dolgoztak Demjánéknak, és még mindig nem fizették ki őket. Magyarország negyedik leggazdagabb emberének cége a felszámolási kimutatás szerint összesen 17 milliárd forinttal tartozik 200 hitelezőjének, és még erre jönnek rá a ki nem fizetett alvállalkozók.
miután 56 millió forint büntetést kell fizetnie a Gazdasági Versenyhivatalnak. A GVH szerint az áruházlánc ár-összehasonlító kampányában tisztességtelen volt, mert a reklámokban „aggályos módszertannal” hasonlították össze saját áraikat más áruházakéval, ráadásul az áruházakba kirakott és tévében is sugárzott reklámok sok embert leértek, ami súlyosbító körülménynek számít.
A GVH korábban már egymilliárd forintra is büntette az Auchant, amivel a cég vezetése persze akkor sem értett egyet, mint ahogy a mostani bírsággal sem, ezért jogi lépéseket mérlegelnek.
Sok mindenre jó, meg sok mindenre nem a kormány egyik kedvenc intézkedése, a közmunkaprogram, arra viszont biztosan jó, hogy javítsa a foglalkoztatási statisztikákat. Ezt mutatja a következő grafikon, amin látszik, hogy ha a minimálbérnél kevesebbet kereső közmunkásokat nem számoljuk bele a munkanélküliségi rátába, akkor bizony 11,7 százalékos lenne 7,8 helyett. Közmunkásokból pedig csak egyre több lesz, úgyhogy lassan, de biztosan legyűrjük majd velük a munkanélküliséget.
18. heti záró | 19. heti záró | |
BUX | 22 393 | 22 190 |
OTP | 5960 | 5640 |
Mol | 14 950 | 15 000 |
Richter | 4380 | 4555 |
Magyar Telekom | 421 | 420 |