Állhatnak majd az autógyárak

Olyan dolog készül Magyarországon, ami nem volt még soha:

Hétfőn a győri Audi gyár dolgozói jelentették be, hogy mivel a cég elutasította a béremelési az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) bérkövetelését, sztrájkbizottságot alakítottak, amihez eddig már 5000 ember dolgozó csatlakozott. De az autóipari felzúdulás nem áll meg az Audinál, csütörtökön az ország egyik legnagyobb autóipari beszállítója, a 2400 embert foglalkoztató sopronkövesdi Autoliv Ipari és Kereskedelmi Kft. dolgozói is sztrájkbizottságot szervezett, a Vasas Szakszervezeti Szövetség szerint pedig még legalább két cégnél van sztrájkközeli helyzet.

Az Audinál 15 ezer forintos, az Autolivnél 12 százalékos béremelést akarnak kiharcolni a dolgozóknak, az Audi viszont egy az egyben elutasította a szakszervezet követelését, a sopronkövesdi cég pedig 2,5 százalékos - a szakszervezet szerint megalázó - emelést ajánlott fel. Az Audival január óta tárgyal a szakszervezet, és még nincs kizárva, hogy meg is fognak egyezni, de maga az, hogy sztrájkbizottságok alakulnak, jelzi, hogy valami nagyon nagy gond van a magyar gazdaság talán legfontosabb iparágában.

A probléma az, hogy ahogy gyakorlatilag bármelyik másik iparág, úgy az autóipar sem tud igazán versenyképes béreket fizetni. A nyáron már kibukott az, hogy felszolgálót, sofőrt vagy szakácsot már alig lehet találni Magyarországon, mert aki tehette, elment nyugatra ugyanazt a munkát jóval több pénzért csinálni. A helyzet az autóiparban sem más, sőt, itt

Ez oda vezet, hogy a nyugati autógyártók kelet-közép-európai fióktelepei között elindul egy bérverseny a jó dolgozókért. Ez pedig főleg az autóipari beszállítókat érinti majd rosszul, akik nem tudnak 2-3 százalékosnál többet emelni a béreken, különben tönkremennek, így viszont a dolgozóikat fogják előbb-utóbb elveszteni.

Egyelőre még úgy tűnik, hogy az autóipari dolgozók előbb megpróbálnak itthon nagyobb fizetéseket kicsikarni, de nagy kérdés, hogy mi lesz akkor, ha ez nem sikerül, és vagy kollektíven sztrájkokkal, vagy egyenként, az elvándorlással fognak tüntetni a magyar bérszínvonal ellen.

A sztrájkhangulat nemcsak az autóipart érte el, csütörtökön a Tesco dolgozói is sztrájkbizottságot alakítottak, miután január óta nem tudnak megállapodni a béremelésről az áruházlánc vezetésével. Itt azt nehezményezik a dolgozók, hogy például az online üzletágban dolgozók, vagyis azok, akik összeszedik és kiszállítják a házhoz rendelt bevásárlást, annak ellenére nem kaptak fizetésemelést és kell szerintük elviselhetetlen körülmények között dolgozniuk, hogy az online rendelések forgalma 20-30 százalékkal emelkedett az elmúlt időben.

Klikkel terel a kormány

A hét egyik legnagyobb, de talán a tragikus belga terrortámadás miatt viszont az indokoltnál kevesebb figyelmet kapott híre az volt, hogy Rétvári Bence, az Emmi államtitkára kedden reggel bejelentette:

Ez elég nagy visszavonulónak tűnik a kormánytól, aminek vezetője korábban azt mondták, hogy bár van baj a Klikkel, az 2018 előtt még biztosan nem szűnik meg. Rétvári kedden azt mondta, szeptemberre kialakítanak majd egy új rendszert, amiben még mindig az állam lesz az iskolák fenntartója, de ami sokkal kevésbé lesz központosított. Palkovics László közben pedig a köznevelési kerekasztallal tárgyalt, például arról, hogy

• az iskolák vezetői két évvel meghosszabbíthatják a nyugdíjas tanárok szerződéseit,
• a jövő héttől pedig az iskolaigazgatók bankkártyákat kapnak majd, amely a mindennapi működéshez szükséges beszerzéseket biztosíthatja, így nem kell majd a tanároknak zsebből fizetniük a krétáért és egyebekért.

Akkor ez most azt jelenti, hogy a kormány teljesítette azt, ami miatt tanárok, diákok és szülők kétszer is megtöltötték a Kossuth teret zuhogó esőben? Aligha. Amit Rétvári bejelentett, az

A Klik kormány elhibázott oktatáspolitikájának szimbólumává vált, ami, ahogy írtuk, egy eleve hibás koncepción alapuló és rosszul is végrehajtott oktatási reform eredménye. De attól, hogy ez megszűnik, hogy átnevezik/átalakítják vagy új intézményt tesznek a helyére, még messze nem oldódnak meg a magyar oktatási rendszer problémái és a tanárok és szülők követelései sem teljesülnek ettől.

Arra viszont jó ez, hogy úgy mutassa be a kormányt, mint ami hajlandó változtatni, a folytatódó tüntetéseket pedig innentől sokkal inkább politikai, csak a kormány lejáratására szervezett tiltakozásnak lehet beállítani.

Hogy magában az oktatási rendszerben mit akar változtatni a kormány, arról eddig nem sokat lehet tudni, mint ahogy az sem látszik, hogy egy kicsit átalakított, de ugyanúgy központosított rendszer hogyan tud majd jobban működni, mint amit kivált vele a kormány.

Európában megbukott és Ádernek sem tetszik. Mi az?

Az elmúlt hetekben valahogy úgy nézett ki a törvényalkotás, hogy

• egy fideszes képviselő vagy miniszter benyújt egy hosszú és fontos törvényjavaslatot
• azt másnap, nagyjából átolvasás nélkül megszavazza a parlament
• majd Áder János köztársasági elnök visszaküldi, hogy ez így nem oké.

Ez történt a Rogán Antal féle Nemzeti Otthonteremtési Közösségeket létrehozó törvénnyel is. Ebben lényegében az állt, hogy azok, akik új lakást akarnak venni, otthonteremtési közösségekbe (nok) tömörülhetnek, amikbe a tagok 10-15 évig összedobják a pénzüket, hogy aztán a közös pénzből egy-egy tag lakást tudjon vásárolni.

A nokok pénzét zrt. formában direkt erre a célra létrejött cégek kezelik; azt pedig, hogy ki mikor kaphat lakást a pénzből, licitálással vagy (ha a licitálásnak nincs egyértelmű eredménye) sorsolással döntik el a tagok. Az állam pedig, ahogy lakástakarék-pénztáraknál is, a befizetések 30 százalékának megfelelő támogatást nyújtana a tagoknak.

Csakhogy Áder János úgy látta, hogy míg a cél önmagában nemes, mert támogatni akarja a lakásvásárlást, egy ilyen bizniszben a résztvevőknek

illetve a hatóságnak is szigorúan kellene felügyelnie. Ez pedig Áder szerint ebben törvényben tisztázatlan és ellentmondásos.

A törvényből pont azok a garanciák hiányoznak, amikkel el lehetne kerülni, hogy a pár év múlva befuccsoló fogyasztói csoportokat (mert nok-ok végső soron azok lesznek) ne az adófizetők és a magyarországi bankok pénzén kelljen majd kimenteni ezeket és a tagjaikat. Mivel ezek olyan pénzügyi szervezetek lesznek, amikre nem vonatkoznak majd a bankokra érvényes szigorú tőkekövetelmények, ezek sokkal bizonytalanabb szervezetek lesznek. Pont ezért ez a vásárlói csoport-koncepció a nagy értékű vételeknél már egész Európában megbukott.

Ide meneküljön a locsolók és nyulak elől!

Ha már unja a locsolóverseket és a hímes tojást, és szeretne olvasni pár hosszabb, de nagyon érdekes Index cikket, itt van pár, amibe mindenképpen érdemes belemélyedni:

• Például arról, hogy az MNB hogyan találta fel újra a középkort Tiszaroffon, ahol 415 millió forintért vett magának egy kastélyszállót a Magyar Nemzeti Bank, amit nagyon rossz kihasználtsággal és nagyon drágán működtet, közpénzből. Viszont cserébe munkát ad a környéken 42 embernek ad nem túl sok munkát, amiért cserébe senki nem mondhat semmi rosszat a falu új földesurairól.
• Vagy arról, hogy a magyar egészségügy tele van olyan orvosokkal, akik önkéntesen dolgoznak a kórházakban, hogy aztán a rendelésen megjelent betegeket a magánrendelőjük felé tereljék és zsebre rakjanak sok hálapénzt.
• Vagy arról, hogy hogyan sikerült Vladimir Meciar volt szlovák miniszterelnök unokaöccsének kijátszania egy 2,5 milliárd forint értékű gázüzemet 2200 magyar részvényes kezéből.
• Esetleg arról, hogy mit mondott a MÁV vezérigazgatója, Dávid Ilona, amikor megkérdeztük, hogy mit gondol a 150 százalékos fizetésemeléséről, amáv gazdálkodásáról, A Déli Pályaudvar bezárásáról és a balatoni büfékocsikról.