Bár az építőipar nem muzsikál valami jól, a szektor legnagyobb cégei nem panaszkodhattak tavaly: két kivétellel mindegyikük növelte árbevételét, és az év végén zsíros osztalékokat vihettek haza. A Duna Aszfalt az új Közgép, de a régi is jól tartja magát. A legsikeresebb építőipari nagyvállalkozó Mészáros Lőrinc, a legbénább Garancsi István. A magyar cégek jövedelmezőbbek a külföldieknél, de azért a multik is ezerrel lapátolják ki a pénzt az országból. Ezek derültek ki az építőipari cégek pénzügyi beszámolóiból.
Mészáros Lőrincről gyakran hangoztatják ellenlábasai, hogy mesés meggazdagodása kizárólag az Orbán Viktor által fújt állami hátszélnek köszönhető. Jobban a dolgok mögé nézve azonban az is egyértelmű, hogy a felcsúti polgármester nem akármilyen üzleti vénával rendelkezik. Legalábbis erre enged következtetni, hogy az övé a messze legjövedelmezőbb cég az egyébként elég sok szereplős, tehát – elméletben – erősen versengő magyar építőipari piacon: a Mészáros és Mészáros Kft. amellett, hogy egy év alatt megduplázta árbevételét, egészen elképesztő, 18 százalékos profitrátát ért el.
Ezt pedig már csak azért sem lehet teljes egészében a Jóisten, a szerencse és Orbán Viktor segítségére varrni, mert a miniszterelnök másik barátjának, Garancsi Istvánnak kifejezetten pocsékul ment az üzlet: az érdekeltségébe tartozó Market Építő Zrt. produkálta messze a legalacsonyabb, 0,35 százalékos profitrátát a szektorban. Hiába volt 51 milliárdos árbevétele, ebből az adózás után mindössze 179 millió maradt, úgyhogy idén még osztalékot sem tudott kivenni a cégből a Videoton Fehérvár FC tulaja.
De Garancsi Marketje eléggé kilóg az iparági átlagból. A nagy magyarországi építiőipari cégek és cégcsoportok pénzügyi beszámolóiból ugyanis az látszik, hogy a szektor gyengélkedése ellenére a nagyok egyre nagyobbakat szakítanak, és teszik ezt nagyon is egészséges profitrátával.
Tavaly csupán két olyan építőipari óráscég volt, amely nem tudta növelni árbevételét. Ezek közül az egyik a Közgép: a korábbi közbeszerzés-bajnoknak 10 százalékkal csökkent árbevétele és jó harminccal a profitja. Ugyanakkor a látványos Simicska-Orbán szakítás hatása csak elég mérsékelten érzékelhető: a Közgép árbevétele továbbra is meghaladja a 100 milliárdot, Simicska Lajos idén is 5 milliárd osztalékot tudott kivenni a cégből.
Jóval nagyobb zuhanást szenvedett el az A-HÍD Zrt., a Hídépítő-csoport zászlóshajója, amelynek árbevétele 38 százalékkal, 15 milliárd forinttal esett. A cégcsoport többi tagja viszont 3,5 milliárddal jobban muzsikált, mint 2014-ben.
Az állami közbeszerzések legsikeresebb szereplőjeként hatalmasat ugrott viszont a Duna Aszfalt, amely egy év alatt 38 milliárddal növelte árbevételét. Az új Közgépként is emlegetett cég felemelkedésének hátteréről itt írtunk részletesen.
A külföldi tulajdonosi hátterű cégek sem panaszkodhattak. A piac két legnagyobb szereplője, a Strabag és a Swietelsky csoport is osztrák kézben van, és mindketten javítottak eredményükön. A Strabag összesen 14,6 milliárd forintnyi osztalékkal lett gazdagabb a magyar leányvállalatainak köszönhetően, a Swietelsky pedig 5,6 milliárdot lapátolt ki az országból. Szintén jól ment a francia hátterű Colasnak, amely 1,7 milliárdot vihetett haza. (A Swietelskynél március 31. az üzleti év fordulónapja, nem december 31., ezért esetében más időszakra vonatkoznak az adatok.)
A számokból ugyanakkor az is egyértelmű, hogy ha a jövedelmezőségről van szó, a külföldiek nem tudnak versenyre kelni a magyarokkal. A legmagasabb profitrátákat ugyanis a magyar hátterű cégek tudták felmutatni: Mészáros Lőrinc egészen kiemelkedő eredménye mellett e tekintetben a Közgép és a Duna Aszfalt a legsikeresebb vállalkozások.
Bár a Strabag szintén átlagon felül hozott, a két másik külföldi csoport nem tudta tartani a lépést a magyar vállalkozások hatékonyságával. Aminek fényében álnaívan akár azt a kérdést is feltehetnénk: ha ennyire hatékonyan működnek a magyar építőipari vállalkozások, akkor vajon még miért nem tartolták le az osztrák és német közbeszerzési piacot? (Ezt egyébként egy új uniós terv is nehezítheti.)
Az azonban vélhetően csak a jövő évi beszámolókból fog kiderülni, hogy kik az igazi legények a gáton. Az európai uniós támogatások elapadása miatt ugyanis az idei év elején hatalmasat zuhantak a magyarországi beruházások, az építőipar teljesítménye pedig negyedével esett vissza. Így tehát a tavalyihoz képest jóval nehezebb körülmények között kell majd navigálniuk a piac szereplőinek 2016-ban. És ez még akkor is így lesz, ha a kormány optimista várakozásai beigazolódnak, és az év második felében újra erőre kap a szektor.