Nem csak a kiszállítás jelenthet problémát a kormány nagy karácsonyi Erzsébet-utalvány-osztásában, az Átlátszó írása szerint ugyanis a hatályos szabályok alapján adóköteles lehet a nyugdíjasoknak nyújtott juttatás. Ugyanezt nyilatkozta a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke is a hvg.hu-nak.

A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint ugyanakkor ez nem így van, az állami elintézi minden nyugdíjas helyett a juttatás bevallását és az az után való adófizetést.

Orbán Viktor egy hete jelentette be, hogy még idén minden nyugdíjas kap 10 ezer forintot Erzsébet-utalványban a kormánytól, mintegy karácsonyi ajándék gyanánt. Aztán az is kiderült, hogy a biztonság kedvéért az utalványokat a kormányhivatalnokoknak személyesen kell eljuttatniuk az ország 2,7 millió nyugdíjasához, ami logisztikai káoszt szülne, és darabonként 15 ezer forintra növeli az ajándék árát. Végül ettől Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter visszakozott, vagy mégsem, de ettől függetlenül úgy tűnik, ezzel még nem ért véget a nagy Erzsébet-saga. 

Adóbevallás a nyugdíjasoknak?

Az Átlátszó legalábbis azt írja: a kiszállításnál nagyobb gondot okozhat, hogy az utalványosztás adójogi vonzatait első blikkre nem igazán gondolta végig a kormány. A következőről van szó:

1. Az állam által adott Erzsébet-utalvány természetbeni juttatás, amely után a kedvezményezettnek személyi jövedelemadót kell bevallania és megfizetnie.
2. Persze nem minden esetben, mivel a személyi jövedelemadóról szóló törvény több rendelkezést tartalmaz, amelyek szerint adómentes lehet az Erzsébet-utalvány is.
3. Van ilyen szabály – összeghatárral – a munkáltatói által adott utalványokra, illetve a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeknek, fiatal felnőttnek Erzsébet-utalvány formájában nyújtott természetbeni támogatásra is.
4. Azonban sem a nyugdíjasokra vonatkozó speciális, sem minden, az állam által adott Erzsébet-utalványra vonatkozó általános kivételt nem ismer a személyi jövedelemadó rendszere.
5. Még nagyobb baj, hogy ilyen kivételt a frissen benyújtott, amúgy a jövedelemadó-törvényt módosító pénzügyi salátatörvény sem tartalmaz, pedig az már a döntés után született.

Tehát jelenleg úgy tűnik, hogy nincs hatályban, sőt javaslat szintjén sem fogalmazódott meg olyan kivételtétel, amely adómentessé tenné az Erzsébet-utalványt a nyugdíjasoknak, miközben a kormány még karácsony előtt szeretné átadni az ajándékot.

Ha viszont addig nem lesz meg a kivételi szabály, akkor az Átlátszó szerint ezek adóköteles juttatások, ami azt is jelentené, hogy a tízezer forint miatt több millió, többségükben gazdaságilag inaktív nyugdíjast adóbevallásra kellene kényszeríteni.

Hasonlóan nyilatkozott a hvg-nek Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke. A szakértő kiemelte: amíg korábban a klasszikus béren kívüli juttatások után senkinek nem kellett adót fizetnie, az adótörvény néhány évvel ezelőtt elfogadott módosítása óta ez a kivétel csak a munkavállalókat illeti meg. 

Zara szerint ráadásul nemcsak bevallást kell benyújtaniuk, hanem a juttatást terhelő 37 százalékos adót is be kell fizetniük, ha nem módosítják az adótörvényeket

NGM: Nem így van

Ez nyilvánvalóan elég kaotikus helyzetet eredményezne, és így a kormánynak sem lenne érdeke, hogy az ajándékozás ilyen jelentős járulékos kárral járjon mind a nyugdíjasok, mind az állami bürokrácia, jelen esetben a NAV számára.

Az NGM viszont ezzel kapcsolatban azt írta: az Erzsébet-utalvány közterheit a személyi jövedelemadóról szóló törvény 69. paragrafus (5) bekezdése értelmében

A nyugdíjasoknak tehát csak el kell költeniük az utalványokat, más teendőjük nincs, a juttatás miatt nem kell adóbevallást készíteni – áll az NGM közleményében. 

Az egyébként az NGM közleményéből nem derül ki, hogy adminisztratív szempontból mit jelent a bevallás átvállalása. A jelen megfogalmazás alapján ugyanis ezt akár úgy is lehet érteni, hogy a munkavállalókhoz hasonlóan a NAV a nyugdíjasoktól is átvállalhatja a bevallást, amivel a nyugdíjasok fellélegezhetnek, de az adóhatóságnak elég kemény pluszmunkát okozna a dolog.

Jogi katyvasz az egész

Megkérdeztük az NGM álláspontjáról Kertész Gábort, az Accace Hungary adómenedzserét, aki azt elmondta, hogy a nyugdíj mint olyan adómentes juttatás, az Erzsébet-utalvány azonban nem. Kérdés, hogy ez a juttatás végső soron egy "normál" Erzsébet-utalvány-e, amit gyakorlatilag „csak úgy” kap a nyugdíjas, vagy pedig valamilyen ok folytán a nyugdíj részének tekintjük, és ebből fakadóan adómentes. 

Az NGM nyilatkozata szerinte arra enged következtetni, hogy nem nyugdíjnak tekintik ők sem, különben semmilyen adókötelezettséget nem kellene átvállalni. Ebben az esetben pedig az a kérdés, hogy ha van adókötelezettség, akkor azt hogy tudná az állam teljesíteni. Aki ugyanis ezt megteheti (azaz más helyett adókötelezettséget teljesíthet), azt a törvényben úgy hívják, hogy „kifizető”. Ennek a triviális értelmű szónak különös jelentősége van az Szja tv-ben, és a szakma szerint ebbe a fogalomba nem fér bele az állam, hacsak nem tekintjük „egyéb szervezetnek”. 

Ha viszont nem teszünk így, akkor nincs kifizető, az pedig azt jelenti, hogy nincs, aki rendezze az adókötelezettségeket a magánszemélyek helyett, így magának a nyugdíjasnak kell ezt megtenni.

Ráadásul nem ez az egyetlen jogi jellegű kérdőjel az utalványosztással kapcsolatba.  Az Átlátszó írása szerint eleve jogszerűtlen, hogy a kormány hozzájut a nyugdíjasok adataihoz az ajándék kiküldése érdekében. Ugyanis a nyugdíjasok kapcsolattartási adatait a hatóság jelenleg csak az ellátásaikkal kapcsolatos célokra kezelheti, egy, a nyugdíjrendszeren kívül, más által juttatott ajándék kézbesítésére nem.

Ezen pedig az sem segít, hogy a napokban módosították a kormányzati adatkezelési szabályzatot. A mostani módosítás ugyanis a kormányhivatalok keretében működő nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek számára és csak a nyugdíjbiztosítási szervek „közreműködésével” nyújtott juttatások esetén adja csak meg az adatkezelési felhatalmazást, így hiába a postás viszi ki az utalványokat, bizony a kormányhivataloknak kell megcímezniük a leveleket. Addig azonban, amíg a törvénymódosítás hatályba nem lép, elvileg el sem lehetne kezdeni borítékolni – írja az Átlátszó.