Matolcsy György kezdte, a Nemzetgazdasági Minisztérium folytatta, és ha minden jól megy, még a KSH sem állhat a magyar felpörgés útjába: jövőre 4 százalékos vagy akár ezt is meghaladó gazdasági növekedést vár a kormány. Ha ez a szám nem mond önnek semmit, akkor annyit elárulunk, hogy ez pont kétszer akkora ütem, mint amekkora idén lesz, ráadásul
Azonban hiába tűnik elsőre látásra kicsit túlzónak a kormányzati optimizmus, és hiába jellemző a jegybankelnökre és az NGM-re, hogy szeretnek fölé lőni a valóságnak, most simán benne van a pakliban, hogy igazuk lesz. Abban ugyanis az általunk megkérdezett elemzők egyetértettek, hogy a jelenlegi folyamatok és a mostani kilátások alapján reális a 4 százalékos növekedés.
Azonban azt is kiemelték, hogy ez az ideihez képest kiugróan magas növekedési cél egy elég optimista forgatókönyvön alapul, amibe több kockázati tényező is belezavarhat. Másfelől a többség úgy véli, hogy a növekedés megugrása alapvetően átmeneti lesz, mert az egyszeri folyamatok, amik most megrántják a gazdaságot, nem fognak többéves távlatban kitartani. Tehát ha minden jól megy, 2017 tényleg kiugró év lehet, de nemcsak a múlthoz, hanem a jövőhöz képest is.
Már ha tényleg minden jól megy. Mert azért kockázatokból van bőven.
Például hiába nagy most a barátság Orbán Viktor és Donald Trump között, ha az amerikai elnök betartja legkeményebb választási ígéreteit, azt itt is meg fogjuk érezni. De bezavarhat még a mezőgazdaság, az ipar meg kismillió egyéb is. A kilátások viszont ettől függetlenül jók, hiszen 2016-nál sokkal rosszabb év már nehezen jöhetne a világban.
A kormány és a jegybank alapvetően arra alapozza az optimista előrejelzését, hogy
Ezzel nagyjából egyetért az elemzői szféra is. Tardos Gergely, az OTP vezető elemzője például kiemelte, hogy ők már hónapokkal ezelőtt is négy százalék körüli növekedést valószínűsítettek jövőre, amikor még a kormány és az elemzők is pesszimistábbak voltak ennél.
Tardos szerint ennek az az alapja, hogy a fogyasztásban és a beruházások terén is jelentős élénkülés várható. Előbbi mellett szól az alacsony munkanélküliségen és a növekvő béreken kívül az is, hogy a háztartások vagyona a válság előtti szintnél magasabb, adósságuk pedig régiós és történelmi összevetésben is alacsony, tehát bőven lesz miből költeniük. Ahogy több pénze van az államnak is: az OTP már korábban is azzal számolt, hogy a vártnál jobban alakul a költségvetési helyzet, ami lehetőséget ad a növekedéstámogató adó- és járulékcsökkentésre.
A másik oldalon pedig az is látszik, hogy a belföldi fogyasztásból élő szolgáltatási szektorban már most is nőnek a beruházások, ezt jelzik a lakás- és irodaépítések, a piaci szolgáltatásokba irányuló befektetések. Ezek az ágazatok az elmúlt tíz év során alig ruháztak be, mára viszont látszik, hogy a kereslet kitartóan nő, tudtak árat emelni a piaci szereplők, az üres kapacitások pedig elfogytak. Így az OTP elemzője szerint ez a folyamat folytatódni fog, még az elején vagyunk annak, hogy a szolgáltatási szektor beruházásai is megugorjanak.
Samu János, a Concorde elemzési üzletágának vezetője és Gárgyán Eszter, a Citi elemzője is arra hívta fel a figyelmet, hogy bár összejöhet a 4 százalék, ez alapvetően egy optimista forgatókönyv.
Szerintük reálisabb 3,5 százalékos növekedést várni jövőre, bár még ez is jóval magasabb, mint amire mondjuk az év közepén lehetett számítani. Az IMF például októberi előrejelzésében még 2,5 százalékos GDP-emelkedést jósolt Magyarországnak 2017-re, az OECD november végén hozta ki ugyanezt a számot.
Samu János szerint a 3,5 százalékhoz az kell, hogy a bérnövekedés jelentős legyen, és megjelenjen a fogyasztásban. A beruházásokban is bőven van tér bővülésre, miután e tekintetben nagyon alacsony bázisról indul jövőre a magyar gazdaság, idén elég gyengén muzsikáltak ugyanis a beruházások.
Emellett pedig a költségvetésben is bőven van mozgástér, azt ugyanis mindegyik elemző kiemelte, hogy az államháztartás egyenlege jelenleg sokkal jobb a vártnál. Az államnak tehát bőven lesz pénze, kérdés, hogy az utóbbi évek fegyelmezett költségvetési politikáját mennyiben fogják feladni 2017-ben.
Az év végi nagy pénzszórás, ami egyébként szintén megjelenik majd a jövő évi növekedésben, arra enged következtetni, hogy ahogy az választás előtti években lenni szokott, jövőre is vastagabban fog majd a kormány ceruzája, ha egy kis pluszkiadásról lesz szó. Az például már most látszik, hogy a nyugdíjasoknak nem a most karácsonyi Erzsébet-utalvány lesz az utolsó ajándék a voksolás előtt, és még messze a kampány finise.
Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere szerint is elérhető a 4 százalékos növekedés, a hazai béremelkedésen és az uniós finanszírozású beruházások felfutása mellett ugyanis a külföldi folyamatok is támogatják majd a magyar gazdaságot. Így például élénkülés, fiskális enyhítés várható az eurózónában is, amire hosszú ideje nem volt példa.
A nagy kérdés a külső környezet kapcsán, hogy mit hoz Donald Trump elnöksége: valóban jelentős gazdaságélénkítéssel kezd-e az új amerikai elnök, vagy inkább a Kínával szemben belengetett kereskedelmi háború fogja meghatározni kormányzását. Utóbbi esetben Magyarországnak is van bőven félnivalója, és az is elképzelhető, hogy a kereskedelem mellett az itteni működőtőke-befektetésekre is hatással lesz Donald Trump.
Szintén kockázati tényező lehet a jövő évi francia elnökválasztás és a német parlamenti választás, bár ezeken jóval kisebb az esélye egy Trump- vagy brexit-szintű meglepetésnek. De ott van még a rossz hitelek alatt roskadozó olasz bankrendszer, amit villámsebességgel rendbe kellene tenni, miközben politikailag ott sincs minden a legnagyobb rendben.
Tehát bőven jöhetnek még meglepetések a világból, bár ahogy Bebesy fogalmazott, a politikai kockázatokat nehéz számszerűsíteni.
De nem csak a külvilágtól lehet tartani. Samu és Gárgyán is kiemelte, hogy az optimista forgatókönyvre nézve az egyik fő belső kockázat a mezőgazdaság teljesítménye lehet. Az utóbbi két év nagyon jól sikerült az ágazatban, viszont ha idén kevésbé lesznek szerencsések az időjárási körülmények, akkor nehéz lesz növelni a kibocsátást, sőt összevetésben a szektor akár lefelé is húzhatja a növekedést.
További kérdés Gárgyán Eszter szerint, hogy jövőre milyen teljesítményt nyújt majd, mennyiben tud bővülni az ipari export. Az idei évben ugyanis meglehetősen gyengén teljesített e tekintetben a magyar gazdaság, gyakorlatilag egész évben stagnált az ipar, bár a külföldi keresleti kilátások azért pozitívak. Samu János szerint az is kockázatot jelent a növekedésre nézve, hogy idén jelentős volt a készletfelhalmozás az év folyamán.
De nem csak rövid távon vannak kockázatok, a 4 százalék körüli GDP-bővülés ugyanis nem egy hosszabb távon tartható ütem. Bebesy Dániel szerint rövid idejű felfutás várható, aminek lesz áthúzódó hatása 2018-ra is, azonban azok a problémák, amelyek eddig jellemezték a magyar növekedési kilátásokat, továbbra is megmaradnák. Így például a beruházások alacsony mértéke és a munkaerőhiány is visszaveti a távlati növekedési potenciált.
Hasonlóan vélekedett kérdésünkre Samu János is. A Concorde elemzési üzletágának vezetője szerint a 3-4 százalékos növekedés átmenetileg fenntartható, ám látni kell, hogy azok a folyamatok, amelyek ezt a gazdaságélénkítést hajtják, rontják a külső egyensúlyjavulást, amit eddig elért az ország, így például a béremelkedés csökkenti a versenyképességet. Samu szerint tartósan 2-2,5 százalékos növekedési potenciál van a magyar gazdaságban.
Erre a 2-2,5 százalékos növekedésre számítanak a nemzetközi szervezetek is, és ez a szint volt jellemző az utóbbi évekre is Magyarországon. Ami egyébként eddig a nemzetközi középmezőny hátsó traktusaira volt elég. Kérdés, hogy jövőre tényleg jön-e a fordulat, és meddig tart majd ki a lendület.