A multik még a magyaroknak árult porlevesből is direkt kispórolják a húsgombócot a kormány szerint, a cégek viszont eltérő nemzeti ízlésekről beszélnek. Az ellentétes kommunikáció ellenére kifejezetten jóban van a kormány az OLAF-jelentésben érintett építőipari cégekkel. Rábólintottak az EU eddigi legnagyobb kereskedelmi szerződésére. Jó eséllyel vége az olimpiai pénzszórásnak, és kiderült az is, mire ment több mint háromezer milliárd forint decemberben.
Úgy néz ki, vége Magyarországon a stagnáló áraknak, a gazdaságban több tényező is a drágulás irányába hat az év elején. A KSH adatai szerint januárban az árak átlagosan 2,3 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, vagyis gyorsul az áremelkedés, hiszen decemberben még csak 1,8 százalék volt az infláció éves alapon.
2016. januárhoz viszonyítva a legnagyobb mértékben, átlagosan 2,5 százalékkal az üzemanyagokat, gyógyszereket is tartalmazó egyéb cikkek és a szeszes italok, dohányáruk drágultak. Az üzemanyag az olaj világpiaci árának növekedése miatt jelentősen, 15,2 százalékkal többe került, ez húzta felfelé az egyéb kategóriát leginkább.
A szolgáltatások 1,4 százalékkal kerültek többe januárban, mint 2016-ban ugyanekkor, csakúgy, mint az élelmiszerek általában. Utóbbi kategórián belül a legdurvábban a cukrok (15,3 százalék) és a sertéshús (9,6 százalék) drágultak. De akad azért olyan étel is, ami olcsóbb lett, a csirkehús például 16,4, a tojás pedig 5 százalékkal.
Az olajár növekedése miatt egyébként nem árt felkészülni rá, hogy a közeljövőben a kenyér és a többi alap mezőgazdasági cikk még inkább drágulni kezd, a FAO élelmiszeripari indexe alapján ez már most látszik a gabonafélék piacán.
Hab a tortán, hogy hiába drágul az élelmiszer, a minősége nem lesz jobb: a héten a sajtó és a politikusok is rápörögtek, hogy a keleti blokkba az ócskább árut hozzák a multik, magyarán a resztlit etetik meg velünk és a szlovákokkal, miközben például Ausztriában sokkal finomabb a kolbász, amiből arrafelé a kerítések is készülnek.
A botrányt egy friss szlovák kutatás robbantotta ki, amelyben az ottani élelmiszerfelügyelet kimutatta, a vizsgált élelmiszerek felélnél a gyártók alacsonyabb minőségű termékeket hoztak forgalomba Szlovákiában, mint Ausztriában. Itt alapvetően a hozzávalók vizsgálatának laboratóriumi eredményeiről van szó, de van néhány termék, amelynél csak úgynevezett érzékszervi vizsgálattal (szagolgatással, kóstolással) találtak különbségeket, ami már szubjektívabb terület.
A szlovák hírre viszont hirtelen előkerült egy korábbi, a maga idejében kisebb jelentőségűnek tűnő magyar vizsgálat is: kiderült, hogy a Nébih is ugyanerre az eredményre jutott 24 termék vizsgálata során. A legtöbb dolognál a magyar hatóság nem talált nagy összetételbeli eltérést, de az érzékszervi vizsgálat során arra jutottak, hogy amit a magyar polcokra küldenek a cégek, az nem olyan finom, mint ami az osztrákoknak jut. Ez gyakran olyan termékekre is igaz volt, amelyeket ugyanabban az üzemben állítanak elő mindkét piacra, ez pedig azt feltételezi, hogy a cégek szándékosan járnak el így.
Az eredmények publikálása a közvéleményt, az érintett világmárkákat és a kormányt is érzékenyen érintette. A Márkaszövetség azzal védekezett, hogy az esetlegesen tapasztalható érzékszervi különbségek bizonyos esetekben az eltérő alapanyagokból adódnak, máskor az egyes nemzetek ízlésbeli különbségeire reagálnak. Vagyis a magyarok egy kicsit mást szeretnek, mint például az osztrákok, ezért mást is kapnak. Ugyanakkor az eltérések még bőven a jogszabályi keretek közt maradnak, tehát panaszra semmi ok.
Lázár János és a szlovák kormány szerint ugyanakkor botrány, hogy a szlovákoknak és a magyaroknak gyatrább ételek jutnak. Gabriela Matecná szlovák földművelésügyi miniszter a azt mondta, bizonyítást nyertek a félelmeik, miszerint a multinacionális vállalatok két kategóriába sorolják a fogyasztókat. A jelenség attól, hogy most ilyen felkapott lett, még nem új, a V4-es országok korábban is próbálták már elérni az uniónál, hogy szigorítsák a fogyasztóvédelmi jogszabályokat ilyen irányba, sikertelenül. Hogy a mostani felzúdulás sarkallja-e újabb közös kiállásra a térség kormányait, még nem tudni.
Szombaton befagyasztotta a Budapest 2024 Zrt. az olimpiai költéseket, mivel a Momentum - várhatóan sikeres - népszavazási kezdeményezése miatt csökkentek Magyarország esélyei az olimpiarendezésre.
Az elmúlt hetekben felbomlott a magyar olimpiát támogató politikai egység, egységes politikai és közösségi támogatás nélkül pedig Budapestnek nincs esélye olimpiát nyerni a világ legnagyobb és leggazdagabb városai közé tartozó Párizzsal és Los Angelesszel szemben - vélekedett közleményében a Budapest 2024.
"Mindaddig, amíg nem derül ki egyértelműen, hogy helyreállítható-e a budapesti olimpia egységes támogatottsága,
a Budapest 2024 Nonprofit Zrt. felfüggeszti a megkötött szerződéseket, új megrendelést nem ad ki, és nem használja fel a pályázatra elkülönített költségvetést
- indokolta a cég a döntést.
A héten több Magyarországra vonatkozó növekedési mutató és előrejelzés is napvilágot látott. A tavalyi utolsó adatokból az derült ki, hogy az év végén sem pörgött a gazdaság igazán, majdnem mindenki lekörözött minket. Az utolsó negyedéves eredmény alulmúlta az éves átlagot, amire egyébként is jellemző volt, hogy egészében stagnált, ezen belül az EU-finanszírozta beruházások nélkül döglődő építőipar inkább rontotta a mutatókat, amit a szolgáltatás és a kereskedelem kompenzált.
A jövő viszont rózsásnak látszik. 2017-ben az Európai Bizottság az uniós élemzőnybe vár minket 3,5 százalékkal, ami jócskán a jósolt átlag (1,6 százalék) fölött van. Az EB-n felül a magyar elemzők is jó évet jósolnak az országnak és a világgazdaságnak egyaránt, bár arra is figyelmeztettek, hogy ez javarészt várhatóan egyszeri tételekből fog adódni, tartósan nem lesz 2-2,5 százalék fölött a növekedés. Idén viszont a kormány optimista várakozásainak megfelelő 4 százalék is simán összejöhet.
Az EU-USA biznisznek ugyan Trump miatt lőttek, az Európai Parlament szerdán hét év huzavona után rábólintott az EU-Kanada szabadkereskedelmi megállapodásra. A CETA - amelynek kárvallottjairól és haszonélvezőiről itt írtunk bővebben - szinte az összes importvámot eltörli Kanada és az EU között.
Az egyezség értelmében az EU zöld utat kap a kanadai közbeszerzési szerződések megpályázásához. Az uniós szolgáltató cégek ezután többek közt hajózásban, telekommunikációban, környezetvédelmi szolgáltatásokban beléphetnek a kanadai piacra. Cserébe Kanada szinte korlátlan hozzáféréshez jut a nagy EU piacon, ahol termékeit versenyelőnnyel értékesítheti.
Az egyezménynek sokan nem örülnek bizonyos aggályos pontjai miatt. Az ellenzők szerint, akik tüntettek is a héten Strasbourgban, a CETA lehetőséget adhat kanadai cégeknek, hogy megpróbálják gyengíteni az európai élelmiszer-biztonsági, fogyasztóvédelmi, környezetvédelmi szabályokat (kiemelt téma ezen belül a GMO), továbbá rossz a gazdáknak.
A CETA már áprilisban életbe léphet, először ideiglenesen, amíg az összes EU-s nemzeti parlament jóvá nem hagyja. Utóbbival valószínűleg nem lesz gond, mivel az uniós országokat képviselő Tanács tavaly októberben már elfogadta az egyezményt.
A Heti Válasz megírta, hogy a négyes metrós OLAF-jelentés két érintett cége, a Strabag és a Swietelsky nemhogy túlélte a kormányváltást, de azóta még a korábbinál is nagyobb összegben kapnak állami megbízásokat. A két osztrák céget 2008 előtt kartellezésen is kapták, ami miatt aztán főleg kizárhatták volna őket az állami közbeszerzésekből, de ez mégsem történt meg, sőt.
A vállalkozások az elmúlt hat és fél évben rekordprofitra tettek szert: a Strabag 2015-ben közel 19 milliárd forintos eredményt könyvelt el, és az elmúlt 12 hónapban 215 milliárd forintnyi közbeszerzést nyert el, a Swietelsky pedig 7,98 milliárd forintot keresett nálunk 2015-ben. Ezzel párhuzamosan a cégek fideszközeli focicsapatok bőkezű támogatóivá váltak.
A csütörtöki HVG-ben interjú jelent meg a Figyelő korábbi tulajdonosával, Varga Miklóssal, amelyben elhangzott, hogy a cég felszámolási eljárásában (amelynek során szerinte érezni lehetett a "politikai hátszelet") Schmidt Máriáéknál mindenki többet kínált, mégis ő kapta meg a lapot.
A Hír Tv pedig kiderítette, hogy az MNKH-s ciderbalhé főszereplője, a Lévai Anikó rokonaihoz köthető Cider Alma Kft. felé való 3 milliárdos állami követelés egy Mészáros Lőrinc üzleti partnereihez köthető faktoringcéghez került át. A Hórusz Faktoring Zrt. nevű pénzügyi cég Balczó Péter nevű üzletember tulajdonában van. Neki három közös cége van Csík Zoltánnal, Mészáros Lőrinc több vállalkozásának kulcsemberével.
A Magyar Államkincstár szerdán nyilvánosságra hozta tavaly decemberi elszámolását, amiből kiderül, hogy mire ment el az a 3365 milliárd forint, amit egyetlen hónap alatt költött el a kormány .
Bár a legtöbb jelentős tételt nem lehet kihámozni a költségvetési elszámolásból, azért sok minden kiderül belőle. Sportberuházásokra például csak decemberben 130 milliárdot szórt ki a kormány, 44,7 milliárd forintos tőkeemelést kapott az állami Eximbank, arányaiban a legnagyobb költést pedig decemberben a határon túli kulturális támogatások elosztásért felelős Bethlen Gábor Alap produkálta; az összes 2016-os kiadás 62,9 milliárd forint volt, ebből decemberben 41,3 milliárdot fizettek ki. A költések állami szervek szerinti megoszlását az alábbi grafikon mutatja: