A magyar cégvezetők 78 százaléka tapasztalja, hogy a kenőpénzek és a korrupció az üzleti élet mindennapos részét képezik – erre jutott az EY tanácsadócég felmérése. A válaszadók több mint háromnegyede úgy látja, hogy a visszaélések és a korrupció mindennaposak az üzleti életben. Ez magyar viszonylatban is visszaesést jelent, két éve “csak” a cégvezetők 73 százaléka találkozott a korrupcióval.
Ezzel Magyarország bőven, 18 százalékkal lehagyta a közép-európai átlagot korrupcióban és bekerült az olyan, igazán korrupt országok közé, mint Dél-Afrika, India vagy Egyiptom.
Bár nem csinált belőle akkora ügyet, mint a CEU-ból, a kormánytól pár fontos, és a híreket követő embereket mindenképpen összezavaró adóügyi bejelentés is jött. Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője például bejelentette, hogy 2018-ban mégsem növeli 5,3 százalékról 9 százalékra a kormány a reklámadót, sőt, a Fidesz nemhogy növelni nem akarja, de csökkenteni szeretné a médiapiac életének megnehezítésére kitalált különadót.
Mindez azért teljesen érthetetlen, mert a kormány nem csak fölvetette, hogy meg akarja emelni az adót, de Varga Mihály minisztériuma már be is nyújtott egy módosító javaslatot erről, amit elvileg a héten kellett volna tárgyalni az Országgyűlésben. Meg is ijedtek sokan, hogy míg a CEU bezáratásán van kiakadva a fél világ, a kormány csöndesen megfojtja a kormánytól független sajtó maradékát is. Hogy mi is volt a kormányzati hátraarc oka, azt nem tudni.
Nem csak a reklámadónál van bizonytalanság, Lázár János a csütörtöki kormányinfón az mondta, hogy a kormány nem számol azzal, hogy jövőre csökkentenék a személyi jövedelemadót. Pedig a gazdasági miniszter korábban azt mondta, hogy ha megfelelő a növekedési pálya és az adósság sem szalad el, akkor egyszámjegyűre csökkentené a kormány az szja kulcsát. Ez, úgy tűnik, elmarad, pedig minden feltétel, amelyről Varga korábban beszélt, adott.
A hét egy meglehetősen unalmas bejelentéssel indult: a magyar tulajdonú Wizz Air légitársaság hétfőn bejelentette, hogy a nyáron rendszeres járatot indít Budapest és Kazahsztán fővárosa, Asztana között. Viszont valamiért ez a bejelentés annyira fontos volt, hogy azon maga Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is megjelent. Vargáról kiderült, hogy ő nemcsak a magyar kormány egyik legfontosabb minisztere, de a magyar-kazah stratégiai tanács társelnöke is és személyesen is közben járt az asztanai járat beindításánál.
De miért ilyen fontos Varga Mihálynak Kazahsztán? Azért, mert az asztanai tiszteletbeli magyar konzul, Horváth László a kormány két karcagi miniszterének, Varga Mihálynak és Fazekas Sándor földművelésügyi miniszternek is jó barátja. Horváth a L.A.C. Holding nevű cégvezetője, a hazai forma 1-es futam cateringjével, a fürdővállalatokhoz kapcsolódó éttermekkel, vasúti teherfuvarozással, vetőmag-értékesítéssel és vagyonvédelemmel is foglalkozott, de a neve fölbukkant a pénztárgép-üzlet körül is. Horváth még Vegyépszeresként kezdett a kazahsztáni Tengizben dolgozni, és azóta is a kazahok nagy barátja.
Egyszer volt is már konzul az amúgy eléggé illiberális berendezkedésű Kazahsztánban, de 2006-ban Gönz Kinga külügyminiszter leváltotta. Erre a hírre pedig több tucat karcagi lovas indult Budapestre tüntetni a kazah-kun barátágért és Horváth László leváltása ellen. Az akkor éppen Karcag parlamenti képviselőjeként dolgozó Varga pedig azt mondta, legszívesebben maga is lóra pattanna. Horváth László üzleteiről, extravagáns bulijairól és Varga Mihályhoz fűződő viszonyáról itt olvashatnak többet.
Nem az Orbán-kormány unortodox gazdaságpolitikája, a különadók vagy a közmunka rendszere húzta ki a magyar gazdaságot a válságból, hanem az uniós pénzek, amiknek viszont ha elapad a forrása, azzal együtt bukhat az Orbán-kormány - ezt mondta az Indexnek adott interjújában Urbán László közgazdász, a Fidesz korábbi képviselője, akit egy időben Orbán Viktor gazdasági miniszternek is meg akart tenni.
Urbán szerint a kormány most éppen azon dolgozik, hogy különböző megaberuházások szervezésével, olimpiai építkezésekkel, paksi bővítéssel és hasonlókkal biztosítsa, hogy akkor is legyen miből pörgetni a gazdaságot, ha az EU sokkal kevesebb forrást küld majd Magyarországra, vagy teljesen elzárja a pénzcsapot. Persze ennek az lehet a buktatója, hogy elszalad az államadósság, pedig Orbán azt már nagyon korán megértette, hogy az adósságra oda kell figyelni.
Urbán, aki jelenleg az Orbán-rendszerből kiábrándult konzervatív értelmiségieket tömörítő Eötvös Csoport tagja, többek között arról is beszélt nekünk, hogy
Ha szeretné kicsit jobban megérteni azt, hogy mi is történt Magyarországon az elmúlt pár évben és mi várhat ránk a jövőben, mindenképpen olvassa el ezt az interjút!
Épp, hogy összeszedtük, milyen külföldi érdekeltségei vannak a Magyarország határán kívül is terjeszkedni vágyó Mészáros Lőrincnek, amikor kiderült, hogy a saját állítása szerint Mark Zuckerberg Facebook-alapítónál is okosabb vállalkozó/polgármester vásárolt még egy síhotelt Ausztriában.
A nagyrészt Mészáros tulajdonában lévő Opimus Nyrt.-nek eddig is volt egy szállodája, a Relax Resort nevű hotel Murauban. Aztán kiderült, hogy pár száz méterrel arrébb van egy másik Mészároshoz köthető szálloda is. A Hotel Ferein nevű szállodát ugyanaz a cég üzemelteti, mint a Relax Resortot, a RELAX Gastro & Hotel GmbH., amely a Hunguest Hotel tulajdonában van. A Hunguest, amelyet Jászai Gellért vállalkozó és köre vásárolt meg Leisztinger Tamástól, már korábban is több szálon kötődött Mészároshoz, idén viszont a felcsúti polgármester többségi tulajdonos is lett a Konzum Nyrt-ben, a Hunguest Hotel tulajdonosában.
Mészároshoz az osztrák szállodák mellett egy horvát építőipari cég, egy német, osztrák és holland piacra importáló tűzhelygyár és egy eszéki focicsapat. Ezekről, és Mészáros cégeinek külföldi terveiről itt írtunk bővebben.
A kormány imádja az összeesküvés-elméleteket, sőt, gyakorlatilag a kormányzati kommunikáció egy ideje már nem áll másból, mint hogy rámutasson a nyilvánvaló globális összeesküvésre minden mögött. Nem volt ez másképp a lex-CEU elleni hazai és nemzetközi tiltakozással is, ami még az örök szkeptikus Lázár Jánost is meggyőzte arról, hogy lehet valami ebben a világ-összeesküvés dologban.
Az az összeesküvés-elmélet viszont, amiről Matolcsy György jegybankelnök beszélt újra a parlamentben, még fideszes mércével is elég meredek, főleg, hogy az MNB elnöke rejtélyes kérdések formájában prezentálta a pár hete elkezdett epizód folytatását. Matolcsy még februárban állt elő azzal a zavaros történettel, hogy egy NATO-szövetséges ország nagykövetsége az MNB-n keresztül bankpánikot robbantott ki négy magyar városban 2015-ben, hogy ezzel megbuktassa a kormányt. Erről aztán, akármennyit is kérdezték a titkosszolgálatokat parlamenti képviselők vagy újságírók, senki nem tudott semmit mondani, főleg olyat nem, ami igazolta volna Matolcsy vagdalkozását.
Hétfőn viszont jött a folytatás, amikor Szakács László MSZP-s képviselő kérdezte a témáról a jegybankelnököt. Matolcsy válasz helyett fura kérdéseket tett föl az őt kérdező képviselőnek, mint például
Megkérdeztük Róna Pétert, hogy szerinte mire gondolhatott a Magyar Nemzeti Bank elnöke, de a közgazdász azt mondta, halvány gőze nincs, hogy miről beszél Matolcsy, aki szerinte csak fantáziál.
A tavalyi év egyik legérdekesebb pere az volt, amiből végre kiderülhetett, hogy miből is fakadt az elmúlt pár év legnagyobb diplomáciai botránya, a kitiltási ügy, vagyis az, amikor az Egyesült Államok korrupciós gyanúra hivatkozva kitiltotta a NAV akkori elnökét és még öt másik embert.
Kiderült, hogy Floriol étolajat is gyártó, Bunge nevű amerikai cégnek – amely az áfacsalás egyik nagy vesztese volt és amely évek óta lobbizott azért, hogy a kormány csökkentse az étolaj áfáját – egy magyar vállalkozó azt üzente, el tudja intézni, hogy a kormány csökkentse az áfát, mindössze egy alapítványnak kell befizetni kétmilliárd forintot.
Ez az üzletember, Tábor Viktor volt a per elsődleges vádlottja, aki a vád szerint azt állította, ismeri Heim Pétert, a Századvég vezetőjét és az ő üzenetét küldi a Bungénak. Az ügyészség szerint viszont ez nem volt igaz, így bár Tábort befolyással való üzérkedéssel vádolták, Heim csak tanú volt a perben. A bíróság el is ítélte Tábort, ám úgy vélte, valaki azért lehetett a háttérben, Tábor nem kamuzott.
A Fővárosi Ítélőtábla viszont most hatályon kívül helyezte ezt az ítéletet, részben hiányos, iratellenes, a bíróság tényekből további tényekre helytelen következtetéseket vont le, és indoklási kötelezettségének sem tett eleget. Az eljárást egy másik bírói tanácsnak meg kell ismételnie, több tanút pedig újra ki kell majd hallgatni.