A parlament előtt a jövő évi költségvetés, amiben egyrészt egy kicsit több pénz jut minden fontosabb kormányzati funkcióra, másrészt látszik az is, mi lesz a kormánynak a legfontosabb a választási évben. Kiderült az is, hogy hiába mondták, hogy nem emelik majd a reklámadót, mégis emelik a reklámadót, hogy az, hogy a kormány konzultál egy piac képviselőivel, még nem jelenti azt, hogy bármennyire is hallgat rájuk és nemsokára már a szelektív hulladékot is csak az állam viheti majd el tőlünk.
A héten Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter benyújtotta a parlamentnek a 2018-as költségvetés tervezetét, amely a kormány szerint a munkából élők és a családok támogatására, illetve a közterhek csökkentésére épül.
A kiadási oldalon alapvetően kicsit több jut sok mindenre az oktatástól az egészségügyön át rendvédelemig és hasonlókig, miközben 30 százalékkal kevesebb pénz jut majd például a közmunkaprogram támogatására. Emellett több területen folytatódnak az életpályamodellek, emelkedik például a katonák és rendőrök, bírók és ügyészek, NAV-dolgozók és tanárok fizetése.
Van viszont egy ügy, amire nem egy kicsit jut több, mint eddig, hanem pontosan 750-szer annyi, mint idén:
ami jelzi azt is, hogy a választási évben mekkora téma lesz az amúgy már tömegesnek nem nagyon mondható bevándorlás. Ennek a pénznek a nagy része, 50 milliárd forint a Belügyminisztériumnak, 25 milliárd pedig a honvédelemnek megy majd, hogy mire, az egyelőre kérdés. Összehasonlításként, ez egy kicsit több pénz, mint amennyiből az Országos Mentőszolgálat működik.
Szintén a választási évre tervezte be a kormány az uniós források költésének felpörgetését, a terv szerint 2018-ban 178 milliárd forinttal több EU-s pénzt akar elkölteni a kormány, mint idén. Nagy infrastrukturális beruházásokra is megy majd pénz, közútfejlesztésekre, a Liget Projektre vagy a Modern Városok Programra.
A tervezetben az szerepel, hogy 2018-ban 4,1 százalékos lesz a gazdasági növekedés, ami azt is jelentené, hogy akkor is több pénzt tud beszedni a kormány, ha amúgy csökkent néhány adót. 14 százalékról 13 százalékra csökken a kisvállalkozók adója, 27 helyett 18 százalék lesz a hal áfája, az interneté pedig 18 helyett 5 százalék. Egyéb adók is változnak, amelyeket a költségvetéssel együtt beadott tavaszi adócsomagban foglalt össze a kormány. Hogy melyek ezek a változások, arról itt írtunk részletesebben.
Azért nem minden adó csökken majd, sőt, mint a költségvetés benyújtása utáni napon Kósa Lajos bejelentette,
Ez azért is érdekes, mert Kósa pár héttel korábban még azt állította, hogy a kormány nemhogy növelni nem akarja és fogja a médiapiacot sújtó különadót, de csökkenteni szeretné azt. Kósa ezt akkor mondta, miután az NGM benyújtott egy módosító javaslatot, ami a mostani 5,6 százalékról 9 százalékra emelte volna az amúgy az EU szerint nagyon problémás reklámadót, de amit végül a parlament nem tárgyalt. Most viszont nem jelentett problémát a Fidesz frakcióvezetőjének, hogy bejelentse, hogy 7,5 százalékra emelik a különadót. A különadókkal kapcsolatban még egy érdekes intézkedése volt a kormánynak:
Az a bank, amelyik támogatja a focit, kézilabdát, kosárlabdát, vízilabdát vagy a jégkorongot, azok milliárdokat spórolhatnak a bankadójukból. Ezt akkor tehetik meg, ha a társasági adókedvezményüket nem érvényesítették, ezért valószínűleg azok a bankok fognak így csökkenteni az tao-jukon, amelyeknek amúgy relatíve kevesebb társasági adót kellene fizetniük.
Az állam egyre több helyen jelenik meg, mint gazdasági szereplő, a megjelenését pedig sok esetben az addig működő piac szétesése és a szolgáltatások hatékonyságának romlása követi. Nincs ez máshogy a mostanra gyakorlatilag teljesen monopolizált hulladékgazdálkodásban sem, ami egy kicsit sem működik jobban azóta, hogy a kormány egy állami kukaholdingot ültetett az egész rendszer tetejére. Most pedig az újrahasznosítható hulladékok begyűjtésére is ráakarja tenni a kezét az állam: egy törvénymódosítás szerint
A módosítás célja elvileg az, hogy hatékonyabb legyen a szelektív hulladékgyűjtés, erre viszont teljesen alkalmatlan, mert a közszolgáltató cégeknek az állam által kreált új rendszerben – amelyben a szemétszállítás díja nem a közszolgáltatókhoz, hanem az állami kukaholdinghoz folyik be, amelyik visszaosztja azt a helyi szolgáltatóknak – egyáltalán nem érdeke begyűjteni és kezelni a szelektív hulladékot.
Így a papír, üveg és műanyag szemét nagy része illegális szemétlerakókban vagy a sima kukában, a fém pedig a feketepiacon köt majd ki. Mindez pedig azért is problémás, mert Magyarországnak, mint az Európai Unió tagjának, 2020-ig el kellene érnie, hogy a papír, műanyag, fém és üveghulladék 50 százalékát szelektíven kezeljék és újrahasznosítsák. Ebben most nagyjából 32 százaléknál állunk, de ha a módosítás még jobban szétzilálja az eddig kialakult rendszert, az arány még rosszabb lesz. A következő három évben tehát valami csodának kellene történnie, hogy ne szegjük meg az uniós vállalásunkat.
A múlt héten már írtunk a kormánynak arról a rendeletéről,ami 2020 végéig gyakorlatilag teljesen átalakítja a köztéri hirdetések piacát, ezzel ellehetetlenítve elég sok plakátcéget, köztük azt a kettőt is, amely a kormány által most már nagyon gyűlölt Simicska Lajos tulajdonában van. A rendelet arról rendelkezik, hogy
A héten viszont kiderült, hogy nem elég, hogy a kormány megint teljesen átszab egy piacot azért, mert azon van pár cég, amit nem szeret, de ráadásul mindezt úgy tette, hogy közben a kültéri reklámszakma azt hitte, hogy ők éppen nagyon együttműködnek a kormánnyal, ami majd meghallgatja a javaslataikat.
Mikor a kormány előállt a mostanihoz nagyon hasonló ötletével, amit aztán az Index nyilvánosságra hozott, a Magyar Reklámszövetség heves tiltakozása mellett vállalta, hogy mindenben együttműködik a kormánnyal és kidolgoz egy olyan átfogó szabályozási javaslatot, amivel teljesülnek a kormány városkép-védelmi tervei, vagyis hogy kevesebb legyen a köztéri reklám, de úgy, hogy az közben nem nyírja ki teljesen a piacot. A szövetség el is készítette még tavaly novemberben a javaslatcsomagot, még korábban is, mint ígérték, mert megsürgette őket a kormány. Aztán tárgyaltak is róla két minisztérium képviselőivel, majd vártak a reakcióra. Ami nem jött. Helyette jött egy különadó, ami az egy plakátra eső bevételek felét elveszi a cégektől, majd a szövetség aggályaira magasról tevő rendelet.