A koronavírus-járvány európai megjelenése után jelentősen megnőtt az áruházláncok forgalma, ez pedig a bolti dolgozóknak plusz fizikai és szellemi terheléssel jár. Ráadásul a boltokban nagyon sok ember megfordul, a dolgozóknak az átlagosnál nagyobb lehet a megfertőződés kockázata. Ezért az idősebb munkavállalók és a kisgyerekes dolgozók közül sokan nem vállalnak annyi munkát, mint eddig, az ő helyükre ideiglenesen a turizmusból és a vendéglátásból érkezhetnek munkavállalók.
A koronavírus-járvány olaszországi megjelenése után jelentősen megnőtt a kiskereskedelmi láncok forgalma, az első regisztrált betegek bejelentése után akkora volt a roham, hogy a médiában és közösségi médiában sok helyen megjelentek az üres polcokat ábrázoló felvételek.
Az utóbbi napokban több áruházi dolgozóval beszéltünk, pénztárosokkal, árufeltöltőkkel és húspulti eladókkal. Tapasztalataik szerint a második nagy roham – ami szerintük felül is múlta az elsőt – március 11-én indult, amikor is Orbán Viktor kihirdette a veszélyhelyzetet.
Dolgoztunk, úgyhogy mi nem is tudtuk azonnal, hogy mit jelent be, de egyszer csak megjelentek tömegével az emberek, és sok tízezer forintot hagytak az üzletben
– meséli az egyik nagy áruházláncnál dolgozó pénztáros.
A pénztáros emlékei szerint a bejelentés utáni napokban sokan hatalmas tételekben vásároltak. „Már reggel ott várakoztak a bolt előtt. Amikor felhúztuk a rácsot, özönlöttek be, mint az őrültek, és azonnal rohantak a polcokhoz. Egész tálcákkal vették a lisztet, rizst, zacskós leveseket, de volt olyan is, aki 60 kiló húst vitt,
80-90 ezer forintos kosarakat blokkoltunk.
– mondta. Ezekben a napokban egyébként a minisztériumok mellett az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) is igyekezett felhívni az emberek figyelmét arra, hogy indokolatlan az élelmiszerkészletek felhalmozása. (Hogy pontosan miből mennyivel vettek többet az emberek, arról ebben a cikkünkben írtunk.)
Vámos György, az OKSZ főtitkára hangsúlyozta, hogy Magyarországon még soha ekkora forgalom nem volt az élelmiszerboltokban, és a kereskedelmi dolgozók „pokoli munkát végeznek”. A szövetség arra kérte a vásárlókat, hogy türelemmel hálálják meg a boltosok erőfeszítéseit, lehetőség szerint egyedül menjenek vásárolni, és tartsanak ésszerű távolságot másoktól.
Azon túl, hogy sok helyen felragasztották a padlóra az erre szolgáló jeleket, a vásárlók közötti egy-, de inkább kétméteres távolság betartatását az áruházak a dolgozóikra bízták, a pénztárosoknak kell megkérniük a sorban állókat, hogy figyeljenek erre – mondták a nekünk nyilatkozó kasszások.
De a járvány miatt valószínűleg amúgy is feszült idegállapotú vásárlók közül sokan nem fogadják túl szívélyesen a kéréseket.
Most viccel? Én nem vagyok fertőzött. Mit gondol rólam? Nehogy már maga mondja meg, hogy hova álljak!
– ilyen, és ehhez hasonló mondatokat vágnak ilyenkor a fejünkhöz – mesélik a kasszások, akiknek általános tapasztalat, hogy sok vásárló türelmetlen, és rajtuk, boltosokon vezeti le a máshol felgyülemlett feszültséget. Azt mondják, a járvány hazai megjelenése óta mintha még a szokásosnál is több ilyen eset lenne. „Tegnap direkt számoltuk, hogy mennyi olyan vásárló van, aki veszekedéssel távozik a kasszától, kb. 15 percenként volt ilyen” – meséli egyikük. Egyébként többen azt mondták, hogy az utóbbi napokban talán valamelyest mérséklődött a forgalom.
Szinte minden forrásunk beszélt arról is, hogy annak ellenére nagyon sok idős embert lát a boltokban, hogy köztudottan az ő esetükben nagyobb kockázattal jár a megfertőződés.
Mintha nem vennék komolyan a helyzetet. Sokszor csak két zsemlét vesznek, tehát másnap is jönni fognak
– panaszkodott az egyik dolgozó. Ezzel kapcsolatban megírtuk, hogy nagyon összetett problémáról van szó, mert sok idős ember tényleg inkább vállalja a vírus veszélyét, csak hogy ne legyen egyedül. Az egyedülálló idős embernek sokszor a vásárlás az egyetlen szociális kontaktusa, így erről különösen nehéz lemondania. Ráadásul az egyedüllét depresszióhoz vezethet, növeli a magas vérnyomás és a szív- és érrendszeri problémák valószínűségét, és gyengíti az immunrendszert is.
A kijárási korlátozásokról szóló intézkedés alapján március 28-tól az élelmiszerboltokat, patikákat, piacokat és drogériákat 9 és 12 óra között csak az idős emberek látogathatják, mások pedig csak ezen az idősávon kívül. Egyébként aki segíteni szeretne az idős szomszédainak a bevásárlásban, a Miutcánknak van erre a célra egy praktikus plakátja.
Magyarországon már egyre több áruház a kórokozók terjedését gátló plexiüveget szereltet a pénztári dolgozók és a vásárlók közé. Azok közül a bolti dolgozók közül, akikkel mi beszéltünk, arcmaszkot senki nem kapott a munkához, de ebből az egész országban hiány van, a legutóbbi szállítmányokat is elsősorban az egészségügyi dolgozóknak adják majd.
A legtöbbjüknek van viszont kesztyűjük, és fertőtlenítőszert is sok helyen kapnak. Előfordul olyan is, hogy multivitamint, C-vitamint és narancsot is biztosítanak számukra. Elmondásuk alapján a vásárlók közül egyre többen hordanak maszkot és kesztyűt.
Ettől függetlenül a dolgozók közül sokan félnek a járványtól, akik el tudták intézni, el is mentek betegszabadságra, többen inkább éjszakás műszakba járnak, árufeltöltésre és takarításra például főként ekkor van lehetőség, mesélik. A 60 felettieknek és a kisgyerekeseknek több helyen felajánlották, hogy nem kell annyit menniük, van, ahol a helyükre irodai dolgozókat állítottak.
A nagyobb láncok hónapok óta próbálnak maszkokat vásárolni, de erre nem nagyon van lehetőség, az ipari fertőtlenítőszerek közül pedig sokat eddig Olaszországból hozattak, ahonnan most extrán nehéz bármit is beszerezni – erről már a 11 ezer kereskedelmi dolgozót tömörítő Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke beszélt.
Karsai Zoltán szerint sok cégnél elrendelték, hogy „felső költséghatár nélkül rendeljenek védőeszközöket”. Mindenhol nagy hangsúlyt fektetnek a védekezésre, mert egy nagyobb hipermarketben akár 10 ezer ember is megfordul egy nap alatt. Karsai beszélt arról is, hogy mindenhol megkérdezték a dolgozókat, hogy ki tud továbbra is minden nap dolgozni járni. Van olyan cég, ahol az alkalmazottak 90 százaléka azt mondta, hogy továbbra is tud jönni mindennap, más láncoknál viszont csak a dolgozók 40 százaléka nyilatkozott ugyanígy.
A szakszervezet vezetőjének feltételezése szerint a nagy különbségre az lehet a magyarázat, hogy a nagy munkaintenzitású áruházakban többnyire fiatalabb, jó kondícióban lévő emberek dolgoznak, akik ezután is szinte ugyanannyi munkát tudnak vállalni. Máshol viszont, ahol kevésbé intenzív a munka, és ahol több az idősebb és családos alkalmazott, kevésbé akarják magukat kitenni a járvány jelentette veszélynek.
Ahol a dolgozók többsége azt mondta, hogy a járvány miatt nem tud jönni mindennap, oda a szakszervezet megpróbál más ágazatokból közvetíteni embereket – magyarázta Karsai, aki szerint
ebben társadalmi felelőssége van a szakszervezeteknek.
Karsai szerint azokat az embereket, akik a járvány okozta leállások miatt most a vendéglátásban, turizmusban elveszítik a munkájukat, azokat erre a néhány hónapra át lehet irányítani a kiskereskedelembe. „Ez valóban egy win-win szituáció lehet, hiszen ezek az emberek nem akarják örökre otthagyni azokat az ágazatokat, ahol eddig dolgoztak, viszont nem maradhatnak hónapokig kereset nélkül, ezért határozott idejű szerződésekkel el tudnak helyezkedni a kiskereskedelmi láncoknál pár hónapra, ahol az idősebb és kisgyerekes munkavállalók otthonmaradása miatt amúgy is jelentős munkaerőhiány képződik erre az időszakra” – érvelt Karsai.
Egyébként ahol a járvány miatt a dolgozók nagy része kevesebbet akar dolgozni, ott a munkaidőkeret bővítésével is próbálkoznak. Tehát amíg a járvány tart, addig mondjuk csak 120 órát dolgoznak, majd a veszély elmúltával jóval a megszokott mennyiség (kb. 174 óra havonta) feletti óraszámot kell majd vállalniuk. Azaz mondjuk nyolc hónapos időtávot tekintve nem dolgoznak kevesebbet, csak át van csoportosítva a munkaidejük.
Így viszont ideiglenesen munkaerőhiány keletkezik, amit nagyszabású toborzásokkal igyekeznek megoldani. Karsai szerint mivel néhány ágazat szinte teljesen leáll, ezért az ott felszabaduló jelentős mennyiségű munkavállaló át tud jönni a kiskereskedelembe, és a munkaerő-felesleg miatt az áruházláncoknak nem kell extra bérajánlatokat tenniük, valószínűleg az eddigi kiskereskedelmi fizetésekkel meghirdetett állásokra is bőven lesz jelentkező.
Borítókép: Vásárlók egy ABC-áruházban, Milánóban 2020. március 8-án MTI/AP/LaPresse/Claudio Furlan