Az MNB alelnökének hétfői nyilatkozata alaposan megtolta a forint árfolyamát: a jegybank legutóbb 2011-ben emelt az alapkamaton, most úgy fest, hogy júniusban ez ismét bekövetkezik. A piac árazott, a forint pedig hónapok óta nem látott szintre erősödött az euróval szemben. Mit hozhat még a monetáris fordulat? Elemzőket kérdeztünk.
Az alapkamat emelésének lehetőségét már júniusban érdemes lesz mérlegelni – mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a Reutersnek adott hétfői nyilatkozatában. Beszélt arról is, hogy a tartósan magas infláció kockázata március óta egyértelműen megnőtt,
a tartós inflációs kockázatokra az alapkamat változtatásával reagál a jegybank.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint „mindenképpen fordulatot jelent a monetáris politikában”, hogy ha tényleg lesz kamatemelés a közeljövőben, hiszen legutóbb közel 10 éve emelt az alapkamaton a jegybank – a pandémia alatt volt, hogy a Matolcsy György vezette MNB „effektív kamatemelést végrehajtott” az egyhetes betéten keresztül, de ezt leszámítva nem volt monetáris szigorítás, így a hétfői hírek az eddigi kommunikációhoz képest fordulatot jelentenek.
A fordulat ellenére a szakértő arra azért felhívta a figyelmet, hogy abból a szempontból talán nem voltak meglepőek Virág Barnabás szavai, hogy a márciusi inflációs jelentés megjelenésekor, illetve a márciusi kamatdöntő ülés után a jegybank már elég erőteljesen azt kommunikálta, hogy látja a felfelé mutató inflációs kockázatokat, azonosította azokat a tényezőket, amik a vártnál magasabb inflációhoz vezetnek, és jelezte, hogy kész lépni, amennyiben az szükséges.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint meglepő volt az MNB-alelnök nyilatkozata, ugyanakkor ennek ellenére „utólag nagyon jól össze lehet rakni a képet”: a kiindulópont ugyanis az volt, hogy
a jövő évi költségvetést közel 6 százalékos államháztartási hiánnyal tervezi a kormány (a jövő évi költségvetést épp most tárgyalja a parlament), az idei hiánycél 7,5 százalék, míg tavaly 8 százalék felett volt
– ez a 3 százalék alatti korábbi elvárásoktól fényévekre van.
Mit jelent a magas államháztartási hiány? Azt, hogy „a kormány beletapos a gázpedálba, költekezik, keresletet élénkít”. Török szerint
ennek van egy olyan mellékhatása, hogy az infláció makacsul magasabb szinten van, mint amit a jegybank szeretne – a jegybanki inflációs cél ugyanis 3 százalék.
Egyébként hasonló volt a helyzet a válság előtt, bár nem ilyen magas államháztartási hiányok mellett: korábban is növekedéstámogató volt a kormányzati politika. Viszont eddig ott volt az a béklyó, amit az Európai Unió írt elő, hogy alacsonyan, legfeljebb GDP-arányosan 3 százalék alatt kellett tartani a hiányt. Az elemző szerint ebben az időszakban elérhető lett volna a 0 százalékos hiány is, ugyanis a gazdasági ciklus megengedte volna ezt. A kormány viszont 2-3 százalék közt tartotta a hiányt, keresletet élénkített, amihez adott volt egy globálisan alacsony inflációs környezet. Most viszont visszatért az infláció: ahogy a világgazdaságba visszatér a növekedés, mindenhol magasabb az inflációs környezet, mint a korábbi egy évtizedben bármikor – az Egyesült Államokban 4 százalék feletti, Európában is emelkedik, Magyarországon pedig 5,1 százalék volt a legfrissebb adat.
Török szerint ez önmagában még nem olyan nagy baj, mert lehetne akár azt is mondani erre, hogy ezt a bázishatás okozza (az üzemanyagárak tavaly ilyenkor nagyot zuhantak), ami elmúlik majd, és jövőre visszatér a normális, 3 százalék körüli pályára az infláció Magyarországon.
De a gond az, hogy ezt már nem lehet hitelesen mondani, hogy ha a kormányzati költségvetési politika ilyen jelentős keresletélénkítést céloz meg
– hangsúlyozta az elemző, hozzátéve, hogy ennek természetesen lesznek pozitív következményei is, például a gyors növekedés, az alacsony munkanélküliség, vagy például a felpörgő beruházások. Tehát a gazdaság pörögni fog, de az infláció, amelynek stabilan tartása a jegybank fő feladata, azzal így „nehezen tud megbirkózni”. Az MNB tehát kénytelen valamit lépni, különben elhiteltelenedik, aminek olyan következményei lehetnek, hogy például a forint még jobban meggyengül, ha pedig tovább gyengül a magyar fizetőeszköz, az áremelkedéshez vezet, azaz ez a tétlenség „egy negatív spirálba, egy ördögi körbe” húzhatja a gazdaságot és a nemzeti bankot. Török Zoltán szerint emiatt
nem maradhat tétlen a nemzeti bank.
Ilyen értelemben már megmagyarázható, hogy miért hangzott el hétfőn a cikk elején szereplő üzenet az MNB alelnökétől, hogy a júniusi kamatmeghatározó ülésen kamatot emel a monetáris tanács.
Nyeste Orsolya szerint az infláció májusban még valószínűleg hasonló szinten marad, mint az áprilisi, sőt, talán még nőhet is, aztán az év hátralévő részében az valószínűsíthető, hogy 5 százaléknál tovább már nem gyorsul, és kicsivel 4 százalék felett marad. Éves átlagban 4,2 százalékos inflációt várnak az Ersténél.
Török Zoltán 15 bázispontos emelést vár, azaz 0,6 százalékról 0,75 százalékra emelkedhet az alapkamat, míg az egyhetes betét kamata 0,75-ről 0,9 százalékra nőhet. További emelésre a Raiffeisen elemzője nem számít, de ez több összetevős kérdés, ugyanis az még képlékeny, hogy
„Talán az a valószínűbb, hogy nem lesz több kamatemelés, de jövőre várok újabbat még” – fogalmazott az elemző.
Nyeste Orsolya szerint 0,85–0,9 százalékra emelhetik az alapkamatot júniusban, és szerinte ezt újabb kamatemelések már nem követik – ezt arra alapozza, hogy az Európai Központi Bank (EKB) az idén még nem kezd el szigorítani.
A régiós jegybankok közül egyébként a magyar lenne az első, amely kamatemelést hajt végre, ami egy pozitív üzenet a forint szemszögéből, ez látszódik is az árfolyamán:
egyetlen hét alatt 357-ről egészen 350-ig erősödött.
Török szerint, ha ezen a szinten tudna stabilizálódni az árfolyam, akkor valószínűleg nem kell további kamatemelésre számítani. Úgy véli, hogy valahol 350 környékén állhat meg a forinterősödés, ennél „lejjebb” már nem nagyon tud erősödni a várható júniusi kamatemelésre sem, hiszen ezt már beárazta a piac. Ha viszont mégsem lépne az MNB júniusban, az egyértelmű „hitelvesztés” lenne, ami valószínűleg forintgyengülést hozna.
Nyeste Orsolya szerint a piac még nem látja kristálytisztán, hogy mit lép majd a jegybank, ugyanis van az alapkamat (jelenleg 0,6 százalék) és az egyhetes betéti kamat (0,75 százalék), amik jelenleg eltérnek egymástól: kérdés, hogyan valósítja meg a beígért monetáris szigorítást az MNB – mindkettőt emeli, vagy csak az egyiket, vagy egy szintre hozza a kettőt. A piac szerinte viszonylag jelentős mértékű kamatemelést árazott be a forint piacán, ami hozzájárult az erősödéséhez, mintegy megelőlegezve a döntést – a tényleges döntés után már nem szokott olyan jelentős piaci hatása lenni a lépésnek, így további, nagyobb forinterősödésre az elemző sem számít.
(Borítókép: Shutterstock)