Az elemzői várakozásoknak és a jegybanki vezetők korábbi nyilatkozatainak megfelelően az MNB megemelte az alapkamat szintjét, amely szerdától 0,9 százalék. Közel tíz éve nem volt példa jegybanki alapkamat-emelésre Magyarországon. Matolcsy György délután bejelentette, hogy nem egyszeri alapkamat-emelésről döntött a monetáris tanács, hanem egy ciklus megkezdéséről.
A várakozásoknak megfelelően keddi ülésén megemelte az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa: a testület 30 bázisponttal 0,9 százalékra emelte az irányadó kamatot.
A kamatdöntés előtt a forint árfolyama 354 körül mozgott az euróval szemben, jelentős kilengések nem voltak az árfolyamban a nap folyamán. A 14 órás kamatemelést követően gyengülni kezdett a forint, az euróval szemben egészen 356 fölé ugrott az árfolyama. Aztán 15 órakor megszólalt Matolcsy György, és a sajtótájékoztató végére egészen 351,5-ig erősödött az euróval szemben.
A jegybank honlapjára felöltött közleményből az is kiderült, hogy a kamatfolyosó két szélén nem módosított a monetáris tanács, az egynapos jegybanki betét kamata maradt mínusz 0,05 százalék, míg az egynapos hitelé 1,85 százalék.
(A jegybank délelőtt azt is bejelentette, hogy a kamatdöntést követően délután 15 órától sajtótájékoztatót tartanak, melyen a teljes jegybanki vezetés jelen lesz. Erről lentebb és külön cikkünkben is olvashat)
Az elemzői konszenzus is nagyjából ez volt:
Ezt megelőzően a monetáris tanács legutóbb tavaly változtatott az alapkamaton, kétszer is: júniusban és júliusban egyaránt 15-15 bázisponttal csökkentette azt. Az alapkamat előtte, 2016. május 25. óta 0,9 százalékon állt.
Az alapkamat júniusi emelésének lehetőségét először a jegybank részéről Virág Barnabás, az MNB alelnöke vetette fel még május közepén. Maga a nyilatkozat egyébként akkor még nem is tűnt annyira erősnek: „Az alapkamat emelésének lehetőségét már júniusban érdemes lesz mérlegelni” – mondta akkor Virág Barnabás a Reuters hírügynökségnek. Erre később elemzők is ráerősítettek, majd maga Matolcsy György jegybankelnök is megszólalt, aki egy konferencián azt mondta, hogy amennyiben a monetáris tanács tagjai úgy látják, akár már júniusban sor kerülhet a kamatemelésre. Szerinte az infláció tartós megemelkedése veszélyeztetné a kilábalást, a kamatemelést elbírná a magyar gazdaság, és „kötelezővé is teszi” az inflációs veszély. Később Pleschinger Gyula, a monetáris tanács tagja azt mondta, hogy meg kell találni az egyensúlyt a monetáris szigorítással: amennyiben túl lassan haladnak, növelnék az inflációs kockázatokat, amennyiben azonban túl gyorsan, az alááshatja a gazdasági növekedést. Közölte azt is, hogy érdemes lehet az alapkamat és az egyhetes betéti kamat közötti különbséget megszüntetni. Szerinte
további kamatemelésekre az inflációs jelentések megjelenésével egy időben kerülhet sor, negyedévente.
Matolcsy György jegybankelnök egyébként épp a kamatdöntés előtt egy nappal írt cikket, amelyben élesen kritizálta a jövő évi költségvetés elfogadását. Azt írta, hogy
újraindítás helyett az inflációra fókuszáló költségvetésre lenne szükség.
Azt, hogy az Országgyűlés a jövő évi költségvetést 5,9 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánycéllal fogadta el, hibás döntésnek tartja, mert feleslegesen épít be jelentős kockázatokat a magyar gazdaság működésébe.
Ahogy arról már reggeli előzetesünkben is írtunk, az infláció miatt főhet is a feje a jegybanknak, hiszen április után májusban is 5 százalék felett volt a drágulás üteme, ami az unióban ráadásul a legmagasabb volt.
Az Indexnek nyilatkozó elemzők szerint valószínűleg lesz még idén kamatemelés. Hangsúlyozták, hogy
az MNB-nek olyan inflációs kockázatokkal kell szembenéznie, amikre egyáltalán nincs hatással, ellenük semmilyen eszköze nincsen,
egyedül a forint árfolyamának stabilizálásával van esélye hatni az inflációs folyamatokra, csak ezzel tudja mérsékelni például az importált nyersanyagok árának drasztikus megugrását.
Monetáris fordulatot jelentett be Matolcsy György jegybankelnök a keddi kamatdöntést követő online sajtótájékoztatón: nem egyszeri alapkamat-emelésről döntött a monetáris tanács, hanem egy ciklus megkezdéséről. Ez a ciklus Matolcsy közlése szerint addig tart, amíg az infláció a jegybanki célsáv közelébe mérséklődik. „Ennek érdekében kezdtük meg a kamatemelési ciklust” – tette hozzá.
(Borítókép: A Magyar Nemzeti Bank cégtáblája. Fotó: Róka László / MTVA / Bizományi)