Alapítványok létrehozása, induló vagyon, működési költségek, de még a debreceni focistadion is befért az új alapítványok működéséhez szükséges feltételek és forrás biztosításáról szóló kormányhatározatba.
Egy hónappal a tervezett modellváltás előtt derült ki, hogy valójában mekkora büdzsével indulhatnak majd az újonnan létrehozott közérdekű vagyonkezelő alapítványokba szervezett felsőoktatási intézmények. Ugyan arról már korábban is tudni lehetett, hogy milyen és mekkora értékű vagyonelemekkel lehetnek gazdagabbak a szerencsésebb alapítványok, illetve hogy igencsak kedvezményes társasági adóalap csökkentéssel számolhat az a vállalkozás, amely támogatja ezeket, azonban a napi működést biztosító költségvetési támogatás mértékéről egészen eddig nem lehetett pontosan tudni. A friss Magyar Közlönyből az derült ki, hogy egyrészt az állam létrehozza az alábbi alapítványokat, másrészt
ruházza át mint vagyoni értékű jogot. Emellett a pénzügyminiszternek egyszeri jelleggel biztosítania kell a költségvetésből
az alapítványoknak 6,6 milliárd forint indulótőkét is.
Az új alapítványok emellett évi 400 millió forint költségvetési támogatást is kapnak az alapító okiratukban meghatározott céljaik és az azok elérése érdekében végzett tevékenységek finanszírozására. Vagyis az átadott állami vagyonelemek mellett a működés folyamatos támogatását is biztosítja majd a költségvetés. Az említett 400 millió forint időarányos részét az adott alapítvány bejegyzésétől az idei év hátralévő részéig ugyancsak biztosítania kell Varga Mihály pénzügyminiszternek.
Ugyanakkor az évi 400 millió csak az alapítványok működésére megy, mivel a felsőoktatás speciális feladatellátásának támogatása jogcímen
Továbbá erre az évre kiegészítő támogatást is jóváhagyott a kormány a Debreceni Egyetem, a Dunaújvárosi Egyetem, a Nyíregyházi Egyetem, az Óbudai Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Semmelweis Egyetem részére, amelyről az ITM-nek kell finanszírozási szerződést kötnie az intézményekkel.
Emellett a pénzügyminiszternek gondoskodnia kell arról is, hogy az Óbudai Egyetem salgótarjáni képzési és kutatási központjának létrehozásához rendelkezésre álljon mintegy 976 millió forint. A Magyar Táncművészeti Egyetem 475 millió forintot kap a művészeti képzés archívumának létrehozására, valamint „a táncművészet mint előadó-művészet digitális formában történő megvalósítása és megőrzése” érdekében. A kormányhatározat gondoskodik arról is, hogy a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászai Klinikáján létrehozni tervezett transzplantációs részleg orvostechnikai eszközbeszerzésére rendelkezésre álljon mintegy 1,662 milliárd forint.
A jogszabály rendelkezik arról is, hogy a Dunaújvárosi Egyetem fenntartásába kerüljenek a Dunaújvárosi Szakképzési Centrum Bánki Donát Technikuma fenntartói jogai, amelyet később újabb szakképzési centrumok is követhetnek. Utóbbiakat Süli János paksi bővítésért felelős tárca nélküli miniszter bevonásával találhatja meg Palkovics László, aki egyébként a szakképzést is felügyeli. Egyébként nemcsak ez az egyetem lesz gazdagabb szakképzési centrumokkal, hanem a Tokaj-Hegyalja Egyetem is. Utóbbihoz kerülnek az Északi Agrárszakképzési Centrum Tokaji Mezőgazdasági Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium, valamint a Szerencsi Szakképzési Centrum Tokaji Kereskedelmi és Idegenforgalmi Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium fenntartói jogai is.
Az is kiderül a kormányhatározatból, hogy az egyetemek oktatási, kutatási és innovációs fejlesztési terveivel kapcsolatos koncepció alapján még csak most kezdik majd a megvalósítást segítő részletes kormányelőterjesztések kidolgozását. Az elkészült fejlesztési programok megvalósításához természetesen uniós forrásokat is szeretne felhasználni a kormány 2021-2027 között, noha az már korábban kiderült, hogy a Helyreállítási Alap forrásaiból, amit eredetileg szeretett volna e célra felhasználni, eltűntek az egyetemi fejlesztésekre szánt összegek.
A kormányhatározat a felsőoktatás átalakításától némiképp idegen pontokkal zárul, amelyek lényegében arról rendelkeznek, hogy a tulajdonosváltást követően egyesületi formában működő debreceni futballcsapatot támogatandó az állam megvásárolja a részben állami tulajdonú Nagyerdei Stadion Rekonstrukciós Kft.-ben egy másik állami cég tulajdoni hányadát, és ebből egy százaléknyit ingyenesen Debrecen Megyei Jogú Város tulajdonába ad. A városnak ezzel 11 százalékra emelkedik a részaránya a közös cégben.
(Borítókép: A Szegedi Tudományegyetem központi épülete a Dugonics téren 2021. február 4-én. Fotó: Faludi Imre / MTI)