Sorra emelik a magyar gazdaság növekedési várakozásait a különböző intézmények, elemzőházak. Legutóbb, szerdán a Kopint-Tárki jött ki a frissített prognózisával. Az idei adatok főként a tavalyi alacsony bázisnak köszönhetők, a második negyedév például rekordnövekedést hozhat. De mit hoznak majd a Covid utáni évek? – ezt a kérdéskört már a Magyar Közgazdasági Társaság két előadása járta körül, az előadók pedig kemény kritikákat fogalmaztak meg.
Noha az elmúlt egy hónapban optimista fordulat állt be a gazdasági prognózisokat készítő elemzők körében, és kivétel nélkül nemcsak a hazai, de már az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutalap szakemberei is emelték a magyar gazdasági növekedés várható mértékével kapcsolatos várakozásaikat, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet friss jelentése mégis meglehetősen konzervatív, 5-5,5 százalékos éves szintű GDP-növekedéssel számol.
Palócz Éva, a cég vezérigazgatója szerint főként azért maradt a konzervatív prognózis – az áprilisi 4,5 százalékhoz képest azért növekedéssel számolnak –, mert
nem látják a többi elemző optimizmusát tápláló fundamentális okokat.
Úgy látják, hogy a második negyedévi növekedési adat mindenképp rekordot jelent majd, de azért, mert a járvány miatti leállások nyomán a történelmi, 13,5 százalékos, 2020-as második negyedéves GDP-visszaesés bázishatását kompenzálja majd. Egy 15-17 százalékos növekedéssel el is érhetjük a 2019-es azonos időszaki szintet, de a legvalószínűbbnek a 12-13 százalékos adat tűnik – jegyezte meg a vezérigazgató.
Ezt követően a cég elemzői szerint az emelkedő bázis miatt már kisebb lesz a gazdasági növekedés üteme, és bár minden termelési komponensben növekedést várnak az év hátralévő részében – az iparban például 10 százalékos, de az építőiparban 10 százalék alatti bővülést, a háztartások fogyasztásában pedig 4 százalékosat, és ettől elmaradó szintűt az állami szolgáltatásoknál –, számos bizonytalansági tényezőt is figyelembe véve tartják a legvalószínűbbnek az idei 5-5,5 százalékos növekedést.
A beruházásoknál éves szinten 6-7 százalékos bővülést várnak átlagosan,
de ez függ az uniós pénzek érkezése mellett attól is, hogy a vállalati beruházási hajlandóság élénkül-e, oldódik-e az első negyedévben mutatott visszafogottság, vagy mélyebb okai vannak ennek.
Az biztosra vehető, hogy nem a finanszírozási lehetőségek elérhetősége a fő gátló tényező, és nem is az MNB által elindított kamatemelési ciklus fogja vissza ezt, legalábbis a feldolgozóiparban megkérdezett vállalatok esetében biztosan nem – mondta az Index érdeklődésére Palócz Éva.
A konjunktúrajelentés szerint az év egészére jellemző lesz az erős exportbővülés és az ettől elmaradó importnövekedés – utóbbi még akkor is, amikor a béremelések és a foglalkoztatásbővülés miatt várható reálkeresettömeg-növekedés miatt a hitelmoratórium esetleges kivezetési időpontjától, módjától függő mértékben élénkül majd a belföldi lakossági fogyasztás –, ezért a Kopint-Tárki várakozásai szerint duplájára nő a tavalyi külkereskedelmi mérlegtöbblet.
Továbbra is növekedési kockázatot jelent a magyar gazdaság számára a járvány alakulásával kapcsolatos globális bizonytalanság, az ipar teljesítményét erősen befolyásolhatja a nyersanyagok világszintű drágulása, az ellátási láncok mentén jelentkező logisztikai kapacitáshiány, a munkaerőhiány, továbbá az infláció várható alakulása mellett az is, hogy az utolsó negyedévben vajon megérkeznek-e Magyarországra a lehívott uniós támogatások – hívta fel a figyelmet Palócz Éva. Úgy vélte, hogy jelentős felhajtóereje idén már nem lesz az uniós forrástranszfernek. (Ezt erősíti az is, hogy szerda délután érkezett a hír, hogy az Európai Bizottság hivatalosan még vizsgálja, de a Politico értesülése szerint nem támogatja a Helyreállítási Alap forrásfelhasználására készített magyar terveket. Varga Judit igazságügyi miniszter szerint nem igaz, hogy az Európai Bizottság visszadobta volna a terveket.)
Az elemzés készítői éves szinten 4,2 százalékos inflációt várnak Magyarországon.
Vakhal Péter, a Kopint-Tárki tudományos főmunkatársa úgy véli, hogy bár a világ közgazdászai közt vita van arról, hogy meddig lesz ilyen magas a globálisan érzékelhető infláció, egyre több jel utal arra, hogy egy úgynevezett szuperminiciklus kezdetén vagyunk. Vagyis 2-3 évig még folytatódik az áremelkedés, majd hirtelen esés várható az elmélet szerint. Nagy Katalin, a Kopint Konjunktúrakutatási Alapítvány ügyvezető igazgatója ezzel szemben arra hívta fel a figyelmet, hogy az elemzői konszenzus jövőre már inflációcsökkenést vár, ugyanakkor új probléma lehet, hogy a fiskális kormányzati ösztönzők miatt az államok is eladósodottak, és a vállalati adósságállomány is jelentős. Ezzel majd kezdeni kell valamit – tette hozzá az elemző.
Ha teljesül az 5-7 százalékos gazdasági növekedés, akkor nincs szükség a 7,5 százalékos államháztartási hiányra, mivel ez veszélyezteti a GDP-arányos államadósság csökkentését is, amint arra a Költségvetési Tanács és az MNB is többször felhívta a kormány figyelmét
– mondta Palócz Éva. Számításaik szerint a 2021-re a kormány által várt 79,9 százalékos GDP-arányos államadósságnál biztosan magasabb, nagyjából 81 százalékos lesz a ráta.
A költségvetési hiányszint alakulásával kapcsolatban az elmúlt hetekben Matolcsy György és a kormány közti, nyilvános üzengetésben is megjelenő véleményütközéshez egyébként újabb adalékot adott az IMF is. A valutalap szakértői szerint akár még indokolt is lehet az idei évre szóló 7,5 százalékos, illetve a 2022-re tervezett 5,9 százalékos deficit, azonban a kormánynak a kilábalás üteméhez igazítottan gyorsan és rugalmasan kellene reagálnia a változásokra, és fel kell készülnie a költségvetési támogatás korábbi visszavonására és a mozgástér visszaépítésére. Emellett szerintük a hitelmoratórium és a bértámogatás helyett már sokkal célzottabb támogatásokra lenne szükség a válságban lévő ágazatok számára, egyúttal számos bevételnövelő (adóbeszedés hatékonyságjavítása, adózói kör szélesítése, egyúttal bizonyos adókedvezmények kivezetése) és kiadáscsökkentő intézkedést (mint az állami foglalkoztatás racionalizálása) is javasoltak. Megjegyezték azt is, hogy a befektetői bizalmat kevéssé erősítik az olyan lépések, mint az állami vagyon alapítványokba szervezése, mivel rontja a költségvetési források falhasználásának átláthatóságát, ahogyan a közpénz fogalmának szűkítése is. Márpedig az IMF szerint szükség lesz a befektetői jóindulatra, ha netán globális kockázatkerülés felé mennének el a piacok.
A gazdaság magától is újraindult, ezért a kormányzati kiadási expanzióval óriási beruházási osztogatás kezdődhet, ami szelektíven szokott célt érni a magyar gazdaság szereplői között, és egyáltalán nem biztos, hogy a gazdasági racionalitás jegyében születnek meg a döntések
– mondta ezzel kapcsolatban Palócz Éva. Később hozzáfűzte, hogy egyelőre nem látszik erős politikai akarat, ami visszafogná a különféle lobbiérdekek érvényesítését idén, vagy a 2022-es választási költségvetésben. Úgy vélte, az állami költekezés hatása pedig bizonyos termékek világszintű drágulásának inflációs hatása mellett abban is megmutatkozik, hogy
folyamatosan emelkednek a 10 éves, hosszú lejáratú állampapírpiaci kötvényhozamok – jelenleg 3 százaléknál járnak –, ami jelezhet befektetői bizalomvesztést is.
A kötvényhozamaink összeértek a csökkenő pályán lévő román papírok hozamaival, ami szintén nem jó üzenet szerinte, ráadásul mivel a kormány folyamatosan átstrukturálja az adósságállomány szerkezetét, helyesen egyre nagyobb arányban tolva a 10 éves lejárat felé, ezért áttételesen a kamatterheket is növeli az emelkedő hozamszint.
Míg a Kopint-Tárki konjunktúrajelentése a Covid utáni rövid távú gazdasági kilátásokat vette számba, addig a Magyar Közgazdasági Társaság felhívására Csath Magdolna, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora, a Nemzeti Versenyképességi Tanács tagja, valamint Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikáért és pénzügyi stabilitásért felelős alelnöke, az MKT Versenyképességi Szakosztályának elnökségi tagja egy-egy előadásban azt vette számba, hogy milyen versenyképességi kihívások állnak a poszt-Covid-világgazdaságban a magyar gazdaság előtt.
Csath Magdolna szerint érdemes lenne átalakítani a versenyképességi indikátorrendszer módszertanát, legalább belső, magyar használatra, azért, hogy objektív képet kaphassunk a gazdaság állapotáról, mert ez alapján lehet megalapozott, akár szabályozói döntéseket is hozni. Az állami hatékonyság mérésénél például a korrupcióval kapcsolatos részek fontosak, bár nagyon nehéz mérni, mert a korrupció drága – tette hozzá a professzor.
A professzor szerint egyértelmű definíció kellene arra, hogy versenyképesség címszó alatt mit mérnek. A cégek vagy a nemzet versenyképességét? Mert előbbiét ugyan negatívan érinti egy szigorú környezetvédelmi szabályozás, azonban össznemzeti szinten ez még pozitív hatású is lehet – világított rá az egyik, a mutatók által jelzett rangsort is befolyásolni képes dilemmára. Csath Magdolna szerint az sem mindegy, hogy milyen mutatót választunk a méréshez – legyen szó termelékenységről, hatékonyságról vagy innovációs szintről –, ahogyan az sem, hogy mi a vizsgálathoz használatos kiindulási alap, illetve az összehasonlításhoz használatos viszonyítási alap.
A magunkhoz képest mért javulás mérése már a szocializmusban sem működött
– jegyezte meg a professzor. Ezt a későbbiekben Virág Barnabás azzal egészítette ki, hogy ez ugyan egy gazdaságfilozófiai vita is, de jó lenne eldönteni, hogy egy ideáltipikus piacgazdasági modellhez való esetleges közelítés mérése-e a cél, vagy a valós folyamatok feltérképezése, hogy mi járul hozzá valójában a növekedéshez. Utóbbinál nem ártana akár az ázsiai, akár az európai tapasztalatokat is beépíteni arról, hogy az erős állami szabályozásnak egyes országoknál milyen nagy szerepe volt abban, hogy sikeres gazdaságpolitikát folytatnak.
Abban mindkét előadó egyetértett, hogy a pandémia után egy teljesen új világgazdaságban kell boldogulnia Magyarországnak.
El kellene felejteni az újraindítást és a jobban visszaépítést, ehelyett fejlődési fordulatra van szükség
– hangsúlyozta Csath Magdolna.
Leszögezte azt is, hogy a hozzáadott értékhez képest alacsony bérszinttel nem lehet hosszú távon versenyezni, mivel a tudásintenzív szolgáltatási ágazatok és a digitalizáció felé megy el a világgazdaság fejlődési iránya, a világban pedig őrült verseny folyik a tehetségekért. Úgy vélte, Magyarországon is jelentős versenyképességi tartalék van még abban, hogy segítsék a munkáltatók kibontakoztatni a munkavállalók valamennyi képességét, mert jelenleg korántsem használják ezt ki teljes mértékben. A különböző versenyképességi mutatók elemzését követően megállapította, hogy elsősorban a humán tőke és az innováció terén vannak jelentős lemaradások a magyar gazdaságban.
Átfogó és holisztikus, a hosszú távú fenntarthatósági és termelékenységjavítási szempontokat is figyelembe vevő versenyképességi stratégiát sürgetett, amely megszünteti a projektszemléletű stratégiaalkotást, megvalósítást.
Feltételezhetően erőforrás-pocsékolás és versenyképesség-javulást lassít az, hogy bizonyos feladatokért az egyik, egy másikért a másik minisztérium felel, ami nem ér össze egyetlen koherens stratégiában
– mondta Csath Magdolna.
A jegybank alelnöke által ismertetett friss MNB Növekedési jelentés főbb megállapításai között szerepelt, hogy gyors gazdasági helyreállásra számítanak a magyar gazdaságban, ráadásul sikerült a járvány alatt is folytatni a gazdasági felzárkózást, így közepes a felkészültségünk a vírus utáni világra. Utóbbi főbb kihívásai között említette Virág Barnabás, hogy
A magyar munkaerőpiac felkészültsége pedig az MNB megítélése szerint a jövőt meghatározó készségek, tudásszint és képességek terén sereghajtó Európában.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy lesznek ágazatok – mint például a járműipar –, amelyek nem tudják függetleníteni magukat a globális értékláncoktól és az ebből fakadó egymásrautaltság jelentette kockázatoktól. A regionalizációs törekvésekből az olcsó munkaerő miatt egy ideig profitálhat a magyar feldolgozóipar, mivel továbbra is magas a tőkevonzó képessége, de kérdéses, hogy ez mennyire az összeszerelő üzemekre épülő fejlődés, és a hozzáadott értékből mekkora hányadot realizálnak a külföldi szereplők, mennyire jelenik meg benne a hazai innovációs potenciál.
Ehhez kell igazítani a versenyképességi stratégiánkat is, amely kiindulópontjának megállapításához, majd a teljesítmény méréséhez az MNB egy 85 indikátor alapján összeállított Fenntartható növekedési indexet készített. Az így megállapított EU27-rangsorban Magyarország a 18. helyen áll.
A jegybanki szakértők szerint javítani kell azon, hogy bár még a fejlett digitális infrastruktúra is rendelkezésünkre áll, alig használja a lakosság és a vállalati szféra, nemcsak az uniós, hanem a régiós átlagtól is elmaradunk ebben. Aki kevéssé alkalmazza az új technológiákat, lemarad – szögezte le Virág Barnabás. De fontos fejlődési gát a lakosság képzettségi szintjében mutatkozó elmaradás mellett a rossz egészségi állapot is.
Változtatni kell azon is, hogy míg a magyar gazdaság épületekbe ruházott be a járvány alatt, a világ fejlődésben élen járó sikeresebb fele azonban a digitális infrastruktúrába, szoftverekbe, know-howba, innovációba fektetett jelentősebb erőforrásokat.
A jegybank a szolgáltató szektor innovációs hullámába való bekapcsolódást elősegítendő teljes körű állami és privát szférát érintő adatreformot sürget. Mivel Magyarország mind az állami, mind a pénzügyi szektor adatbázisait érintően, mind a felhőszolgáltatások, a dolgok internete és a big data felhasználás terén is le van maradva nemcsak uniós, de régiós szinten is. Az ökológiai felkészültség terén az MNB szerint szintén jelentős lemaradások vannak hazánkban. A felzárkózást a jegybank részéről többek között a Monetáris Tanács által a héten elfogadott zöld monetáris politikai eszköztár-stratégia megvalósításával, a zöld pénzügyek elősegítésével tudják előmozdítani.
(Borítókép: Épül a 2023-as atlétikai világbajnokságra a Nemzeti Atlétikai Stadion a főváros IX. kerületében, a Rákóczi híd pesti hídfőjétől délre lévő telken, a Duna, a HÉV és a Ráckevei (Soroksári)-Duna által határolt barnamezős területen. Fotó: Róka László / MTI)