Kiírtak egy pályázatot, jelentkeztek sokan, aztán volt egy kis gikszer. Majd másnap még egy. Sokan már botrányt kiáltottak, de úgy fest, pár napon belül úrrá lett a helyzeten a kiíró, és mindenki elégedetten dőlhet hátra. Win-win?
Óriási volt a roham a 2021-2027-es fejlesztési ciklus első pályázatában osztott pénzekért: „a termelő és a szolgáltató ágazatokban tevékenykedő mikro-, kis- és középvállalkozások termelékenységének növelését, technológiai és szervezeti megújulását” célozta az a kiírás, amelyen az érintett cégek közel 5 százaléka elindult.
Akkora volt az érdeklődés, hogy le is térdelt a rendszer szépen: az első hétfői hírek szerint sok pályázó hiába ült a gép előtt, egyszerűen nem tudta időben beadni azt, amit ilyenkor be kell. Hétfő délután még úgy állt a helyzet, hogy akiknek 14 perc alatt sikerült minden iratot feltölteniük, azok hátradőlhetnek, hamarosan már érkezik is a pénz. Akkor még ez volt a hivatalos mondás, hogy „a pályázatra a 8 órai nyitást követően 1137 pályázat érkezett 130 milliárd forint értékben”. Aztán másnap reggel már arról kapott tájékoztatást néhány „nyertes”, hogy mégsem jött ez most össze, mert valójában már 5 perc alatt kimerült a 100 milliárdos keret. Ezt követően nem csoda, hogy sok pályázó és pályázatíró hangosan elégedetlenkedett.
Ahogy azt már fentebb is írtuk: a termelő és a szolgáltató ágazatokban tevékenykedő mikro-, kis- és középvállalkozások termelékenységének növelését, technológiai és szervezeti megújulását célozta az a kiírás, amin 10 millió és 629,3 millió forintra lehetett pályázni minimum 30 százalékos önerővel – azaz például egy 100 milliós gép vásárláshoz akár 70 millió forintot kaphat a nyertes pályázó, ha gazdaságilag kevésbé fejlett térségből pályázik. Ez nem igazán „ingyenpénz”, mert csak akkor válik a támogatás vissza nem térítendővé, ha a pályázó teljesít bizonyos feltételeket (például a GDP-növekedés duplájával kell bővülnie a cégnek, digitalizálnia kell és így tovább). millió forintot kaphat a nyertes pályázó. Ez kvázi „ingyenpénz”, mert ha a pályázó teljesít bizonyos feltételeket (például a GDP-növekedés duplájával kell bővülnie a cégnek), akkor a támogatás vissza nem térítendővé válik.
Aztán erre rátett még egy lapáttal az Innovációs és Technológiai Minisztérium hétfő délutáni közleménye is, amelyet az MTI már úgy adott el, hogy „soha nem látott érdeklődés a Technológiaváltó támogatási program iránt”. Persze az a része szubjektív, hogy honnan nézzük: aki nyert, örül, aki nem, az pedig hőzöng, hogy rossz a rendszer. A minisztérium pedig biztosan örül, hiszen sikeres a kiírás, hamar elment a teljes keret. Csakhogy ez most nem volt egy win-win helyzet, mert azért abban sokaknak igaza lehet, hogy
ne a gyorsaság döntsön egy ilyen pályázaton, hanem inkább az, hogy például egy adott cég mennyire versenyképes.
Itt lehet azzal védekezni, hogy ha a nyertes pályázó nem teljesít, akkor kénytelen lesz visszafizetni a támogatást. Ez jogos, de ha ezt az összeget egy másik cég kapta volna, aki már előtte is versenyképesebb volt, akkor lehet, hogy jobb helyre került volna a támogatás is.
Nagyjából ezt látták be az érintettek, és léptek is gyorsan: csütörtök hajnalban György László gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár a Facebookon jelentette be, hogy a Technológiáváltó támogatási program
Meghallgattuk a vállalkozások kéréseit, mert az újraindítás csak együtt sikerülhet!
– zárta FB-posztját az államtitkár.
Az Index értesülései szerint a sorbarendezéssel sem bíbelődnek majd sokáig, minden erőforrást arra fordítanak, hogy mielőbb elbírálják a közel 4000 pályázatot. Úgy tudjuk, hogy
a legjobbakat szeptemberig folyamatosan értesítik, ami azt jelenti, hogy rekordidő alatt, akár két hónapon belül a nyertesek közel fele megkaphatja a támogatói értesítést, egyben előlegként lehívhatja a támogatás 100 százalékát.
Ha minden jól megy, legkésőbb decemberig minden nyertes támogatói okiratot kap, vagyis az átlagos pályázati átfutási idő így harmadára-negyedére, azaz mindössze 2-3 hónapra rövidül a korábbi gyakorlathoz képest. Fontos hozzátenni, hogy az, hogy milyen hamar kapják meg a vállalkozások a támogatói döntést, rajtuk is múlik: akkor tartható ez a tempó, ha alaposan készítették elő a pályázatokat, így nincsen szükség hiánypótlásra.
Úgy tudjuk, hogy a vállalkozásokkal és az érdekképviseletekkel egyeztetve született meg a fenti, minisztériumok közötti konszenzusos döntés.
Kérdéses, mi lesz azokkal a cégekkel, akik most még nem, hanem csak a következő körben kívántak pályázni. Ugyanis egy hete még úgy volt, hogy három körös lesz a történet: júliusban egy kör (100 milliárd forintos kerettel), valamint októberben és jövő januárban további egy-egy kör (50-50 milliárd forintos kerettel).
Viszont most kilőtték a teljes, 200 milliárd forintos keretet. Megint lesznek cégek, akik majd elégedetlenkednek – joggal –, ha a következő körök elmaradnak. Értesülésünk szerint
„biztosan lesz újabb etap”,
azonban azt, hogy ez egy vagy két kör lesz, még nem tudni, ahogy azt sem, mekkora lesz a keret.
(Borítókép: György László sajtótájékoztatón Budapesten 2020. október 9-én. Fotó: Illyés Tibor / MTI)