Tíz év után emelt ismét kamatot a jegybank, a nyár közepére elszálltak az épitőanyagárak, betiltották az egyszer használatos műanyagokat, hozzányúltak a tartásdíjakhoz is. De szintén júniusban babrált a kólás üvegekkel egy budapesti Eb-meccs előtt Cristiano Ronaldo. Az Index sorozatában havi bontásban mutatjuk be, mi történt a gazdaságban 2021-ben. Nézzük, mi történt júniusban!
Brutálisan nőttek az építőipari árak júniusban: a fa- és a vasanyagoknál duplázódtak az év elejéhez képest, és nem lehetett látni még a végét sem. Ezt az eredményezte, hogy egy globális alapanyaghiány miatt leálltak a gyárak, azonban a felpörgő uniós építőipar miatt a kereslet tovább nőtt. Ilyen rövid idő alatt ilyen mértékű áremelkedések a rendszerváltás óta nem voltak, a drágulás egy közepes méretű családi ház építésénél akár súlyos milliókat is jelenthet. Bár a betonacél kilója az előző évi 150-160 forinthoz képest 300 forintra ugrott, látszólag ez sem állította meg az építőipart: elfogadta a piac a drágulást. Szeptemberben a kínálat utolérte a keresletet, és ezzel elkezdtek újra csökkenni az árak, a korábbi szintet azonban nem tudni, hogy elérheti-e újra valaha.
Az alapanyagárakkal együtt nőtt a munkaerő ára is: Tarsoly József, a Wienerberger Magyarország Zrt. vezérigazgatója az Indexnek adott interjúban azt mondta, hogy idén már nettó hatszázezer forint alatt sem találunk olyan kőművest, aki elmenne dolgozni.
Az MNB júniusban kamatemelési ciklust jelentett be. Közel tíz éve nem volt példa jegybanki alapkamat-emelésre Magyarországon. A kamatok nyár óta folyamatosan emelkednek: az újabb, decemberi emeléssel már 2,4 százaléknál jár az alapkamat mértéke, míg az irányadóvá vált kamatráta, az egyhetes betét a csütörtöki tender óta már 3,8 százalékon áll.
A kormány júniusban bejelentette, hogy megszűnik az elvitelre vagy házhoz szállításra kért ételek kedvezményes áfakulcsa. Az állam még előző év novemberben csökkentette az áfát 27 százalékról 5 százalékra azon éttermek és vendéglátóhelyek számára, amelyeknek be kellett zárniuk, ezzel igyekezve ellensúlyozni a szektort érő károkat. Bár a rendeletmódosítás hatálybalépésénél az ételrendelési portálok nem éreztek hirtelen különbséget az árak között, a szakértők meg voltak győződve róla, hogy a munkaerőhiány miatti pluszköltségek és az emelkedő áfa biztosan áremelkedéssel jár majd hosszabb távon. Akkor úgy gondolták, hogy mindez azt eredményezheti, hogy a fogyasztók kevesebbet vásárolnak a drágulás hatására, ami a későbbiekben újra csökkentheti a vendéglátóhelyek bevételeit.
A nemzetközi rendelések is drágultak idén nyáron, július 1-től ugyanis megszűnt az Európai Unión kívülről rendelt, 22 eurónál kisebb értékű termékek áfamentessége. Az új szabály úgy szól, hogy a vevő helye szerinti tagállamban kell megfizetni az ott érvényes áfamértéket, tehát a mi esetünkben a 27 százalékos magyar áfát kell megfizetni a rendelt termékekre. Amennyiben az e-kereskedelmi platformok a vásárlás pillanatában nem szedik be az áfát a vásárlótól, abban az esetben azt a Magyar Posta új díjrendszer alapján fogja megtenni: tízeurós termékérték alatt online fizetésnél 399 forint, 10–22 euró között 499 forint lesz a vám elé állítás díja. Ugyanakkor ha kézbesítéskor fizet a vevő, a díj 799, illetve 899 forintra emelkedik.
Az Országgyűlés június elején döntött arról, hogy 2022-ben megemelik a megelőlegezett tartásdíj felső határát, megszűnik az eddigi szociális korlát, és a végrehajtási idő hat hónapról háromra csökken. Ez a már évtizedek óta tartó tartásdíjprobléma végét jelentheti: mostantól biztosan kárpótolja az állam azokat az egyszülős családokat, amelyek idáig nem kaptak anyagi támogatást a külön élő szülőtől. Novák Katalin családügyi miniszter korábban bemutatta azokat az alternatív támogatásokat is, amiket egyszülős családok kézhez vehetnek: családi adókedvezmény, magasabb családi pótlék, előny bölcsődei felvételnél, autóvásárlási támogatás, csok és otthonteremtési támogatás.
Magyarországon minden ötödik gyermek egyedülálló családban nevelkedik, és körülbelül 25 százalékuk nem kap rendszeres anyagi támogatást a külön élő szülőtől. Már az is gondot jelent, hogy a tartásdíj hiánya miatt sok gyermek nem élhet át olyan élményeket, mint az utazás vagy a táborozás, azonban gyakran sokkal súlyosabb élethelyzetek is kialakulnak. Sokszor odáig fajul a helyzet, hogy nem tudni, van-e a gyereknek cipője, vagy éppen eszik-e valamit aznap.
Egy sor egyszer használatos áru, valamint egyes egyéb műanyag termékek forgalomba hozatalának tiltását rendelte el a kormány június elején. A tiltás nem terjed ki a csecsemők és kisgyermekek számára készült, valamint a speciális gyógyászati célra szánt árucikkekre. „A tilalomra számított az ágazat, váratlanul senkit sem ér, de azt még nem látni, mennyi idő, amíg végleg kikopnak a meglévő készletek ezekből az eszközökből” – mondta az Index érdeklődésére Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke.
Bejárta a világsajtót a hír, hogy Cristiano Ronaldo akciója jelentősen csökkentette a Coca-Cola árfolyamát. A portugál labdarúgó a magyar válogatott elleni Európa-bajnoki mérkőzés előtti sajtótájékoztatón félretette az Eb hivatalos szponzorának üdítőjét, és a víz fontosságára hívta fel a figyelmet. Azonban úgy fest, ennek nem volt köze a cég árfolyamának csökkenéséhez. Mindazonáltal a múltban több olyan eset is előfordult már a sportban, hogy egy akciót reakció követett a tőzsdén.
Ezek is júniusban történtek:
(Borítókép: MTI / EPA / EFE / Ballesteros)