Meglehetősen mozgalmas hónap volt a novemberi: történelmi csúcsokat döntöttünk, a világháborúk óta nem érezhető válságra készültünk, és még a pandémia alatt is nagy lépéseket tettünk. Az Index sorozatában havi bontásban mutatjuk be, mi történt a gazdaságban 2021-ben. Nézzük, mi történt november!
November 22-én történelmi mélypontra került a forint árfolyama az euróval szemben: egészen 372-ig gyengül a magyar fizetőeszköz a bankközi devizapiacon, korábban 369,19-nél nem volt gyengébb a forint. Bár az azt megelőző heti kamatdöntés után úgy tűnt, hogy a jegybanknak sikerült stabilizálnia az árfolyamot – hét közepén 365,5 környékéről egészen 363-ig erősödött a forint –, azonban a hét végére ismét gyengült a forint, majd folytatódott a mélyrepülés. Az euró-forint árfolyam egyébként 2018 januárján 310, 2020 elején 335, idén év elején pedig 355 körül mozgott. A forint 2022-t 370 körül kezdi.
Az elemzők akkor úgy nyilatkoztak, hogy minden a forint ellen játszik a devizapiacon: az új járványhullám és a vele járó lezárások rossz hangulatot keltettek a feltörekvő piacokon, az erősödő dollár és a gyengülő euró miatt a forint az euróval szemben még inkább erejét veszítette. Azonban a nagyon hatástalan költségvetési- és jegybanki politika is hozzájárult a rekord gyenge forintárfolyamhoz – tették hozzá akkor az elemzők, akik szerint egyszer mindennek vége van és ahogy a koronavírus hullám, úgy a dollárerősödés sem tart örökké.
Az alacsony földgázkészletekre tekintettel Nyugat-Európában a világháború óta nem tapasztalt helyzetre kezdte el felkészíteni a lakosságot a katasztrófavédelem: a német hatóságok egy minikályha eszkábálását mutatták be, az osztrákoknál pedig riportokban magyarázták el, hogy mi a teendő egy hosszabb áramszünet esetén. Az Egyesült Királyságban több mint 4700 háztartás maradt áram nélkül. Az alacsony készlet egyébként legfőképp a tavalyi évben elhúzódott hideg télnek köszönhető, ugyan normális esetben a földgáztárolókat már nyáron feltöltik, idén a szokatlanul hideg április ezt nem engedte meg.
Azonban az alacsony orosz földgázellátás sem segített az európai helyzeten. Korábban beszámoltunk róla, hogy az orosz Gazprom novemberben többször is megszüntette, majd később újraindította az európai gázellátást, ezzel megnövelve az áramszünetek lehetőségét.
November 1-jén hatályba lépett egy új kormányzati szabályozás, miszerint a cégek és vállalkozások előírhatják az alkalmazottaiknak a kötelező védőoltást. Bár külön kormányrendelet vonatkozik a magán és az állami, illetve önkormányzati szférára, mindkettőben érvényes, hogy a gyesen és gyeden lévő foglalkoztatottak, valamint más okból tartós távollevők számára nem írható elő a védőoltás kötelező felvétele. Az egészségügyben egyébként már korábban meghozták a döntést, hogy nem hozható létre jogviszony azokkal az egészségügyi dolgozókkal, rezidensekkel és gyógyszerészekkel, akik nem oltatják be magukat.
A magánszférában többek között előírták, hogy a munkáltató még beoltatlan dolgozóknak 45 napos határidőt állapíthat meg az első oltás felvételére. Amennyiben a munkavállalók ezt nem teljesítik, akkor fizetés nélküli szabadságra küldhetik, és ha egy éven belül továbbra sem veszi fel az oltást, akkor a jogviszonyát felmentéssel, illetve felmondással megszüntetheti. A Pozderka ügyvédi iroda szakjogászától megtudtuk, hogy a munkáltató nem korlát nélkül dönt az oltás elrendeléséről, hanem azt kell mérlegelnie, hogy az egyes munkavállalói csoportok munkavégzéséhez szükséges-e az oltás felvétele.
A 38 százalékos üzemángyár-emelkedést követően a kormány novemberben bejelentette az árak 480 forintos maximálását. Gulyás Gergely az elszállt árak gazdasági növekedést visszafogó és inflációgerjesztő hatásával indokolta a lépés szükségességét. A maximálás egyébként a november elejei 506 forintos benzinár esetében 5,1, míg az 512 forintos gázolaj átlagárat tekintve 6,3 százalékos árcsökkenést jelentett. A Napi.hu az előző év azonos időszaki üzemanyagfogyasztása alapján úgy számolta, hogy mintegy 40 milliárd forint lehet az, amit a fogyasztók a fixált árral megnyernek, de a forgalmazók elszenvednek – ezt az akkori kormányinfón elhangzottak szerint egyáltalán nem kívánja kompenzálni a kormány.
A magyar fővárosban hozza létre legújabb nemzetközi szolgáltatóközpontját az EY. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a hivatalos bejelentéskor elmondta, hogy hatalmas elismerés Magyarország és a magyar gazdaságpolitika számára, hogy a világ egyik legnagyobb könyvvizsgáló és üzleti tanácsadó vállalata hazánkban létesíti legújabb globális szolgáltatóközpontját. Srinivasa Rao, az EY GDS globális alelnöke az Indexnek adott exkluzív interjúban elmondta, miért Magyarországot választották, de beszélt a cég céljairól, valamint arról is, mivel foglalkoznak majd a budapesti irodában.
Továbbra is mélyponton van a megtakarítási hajlandóság, csak az emberek negyven százalékának van valamilyen pénzpiaci megtakarítása. Az OTP Öngondoskodási Index felmérése szerint a pandémia alatt sokan az elkölteni nem tudott pénzekből takarítottak meg, ám hiába akarják ezt az összeget nem felélni, az infláció szép lassan megeszi a félretett pénzt. Dermesztő, hogy az emberek háromnegyede szerint az állam feladata az időskor anyagi biztonságának biztosítása, harmaduk annak ellenére csak az állami nyugdíjból fog véleménye szerint megélni, hogy a megkérdezettek 63 százaléka szerint az állami nyugdíj nem lesz elég ehhez.
Ezek is novemberben történtek:
(Borítókép: Gorondy-Novák Edit / Index)