Az év utolsó hónapjában a lakossági kamatstopról, az új német kormányról és a korrupciós botrányról szóltak a hírek. Kiderült, hogy az új német kormánnyal mi is jól járhatunk. Továbbá azt is megtudtuk, hogy bár a kamatstop most karácsonyi ajándékot jelenthet, később akár meg is nehezítheti sokak életét. Az Index sorozatában havi bontásban mutatjuk be, mi történt a gazdaságban 2021-ben. Nézzük, mi történt az év utolsó hónapjában!
Korrupció vádjával letartóztatták Schadl Györgyöt, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) elnökét, és egyúttal a teljes igazságszolgáltatás hírzárlat alá került. Se a Fővárosi Törvényszék, se a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, de még az Igazságügyi Minisztérium sem adott tájékoztatást a történtekről.
Mint később kiderült, felsőbb politikai vezetők is érintettek lehettek a korrupciós ügyben: a Központi Nyomozó Főügyészség nyomozásában az a megalapozott gyanú merült fel, hogy Völner Pál országgyűlési képviselő, az Igazságügyi Minisztérium miniszterhelyettese és parlamenti államtitkára, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke hosszabb időn keresztül rendszeresen, alkalmanként 2–5 millió forintot kapott. Völner Pál később lemondott államtitkári posztjáról.
Orbán Viktor egy decemberi kormányülés után bejelentette, hogy október végi szinten rögzítik a lakossági jelzáloghitelek kamatait. A Magyar Bankszövetség – amely nem támogatja a kamatstopot a bankszektor kárára – egyébként meglepetéssel értesült a bejelentésről. Az intézkedés január elején lép hatályba, és június végéig, azaz a járványügyi veszélyhelyzet végéig tart majd. Mindez azt jelenti, hogy a februári törlesztőrészlet már alacsonyabb lesz a korábbiaknál. Hat hónappal és mintegy félmillió hitelessel számolva így összességében 30 milliárdos támogatást jelent majd a kamatstop, és ugyanennyi veszteséget a bankszektornak. Úgy tudjuk, a veszteséget a bankoknak kell viselniük. Egyelőre úgy tűnik, hogy ezt az állam később sem fogja kompenzálni. A money.hu számításai szerint az ügyfelek a kamatstoppal akár 9-10 százalékot is spórolhatnak a hitelükön.
November végén megszületett a jelzőlámpa-koalíció, miután a piros szociáldemokraták, a Zöldek és a sárga szabaddemokraták előzetes megállapodásra jutottak a koalíciós programról, amiben azt ígérik, hogy minden téren megújítják Németországot. Többek között csökkentenék a választójogi korhatárt 16 évre, legalizálnák a kannabiszt, megkönnyítenék a külföldiek számára az állampolgárság megszerzését, és átalakítanák a német autóipart. Az utóbbival mi, magyarok is jól járhatunk, ugyanis Közép-Kelet-Európa lehet a német autóipar átalakulásának a nagy nyertese, mert itt lehet a középtávon még párhuzamosan futó technológiák közül mindkettőt gyártani.
Ezen belül Magyarország különösen jól járhat az átalakuló autópiaccal, ugyanis az elmúlt évek akkumulátorgyártási beruházásainak köszönhetően olyannyira magas pozíciót értünk el ezen a területen, hogy Németország és Franciaország után mi is ott lehetünk mint akkumulátorgyártó hatalom.
Nagy nap lesz 2023 májusának első munkanapja, amikortól már működik majd az MKB Bankból, a Budapest Bankból és a Takarék Csoportból összeálló új magyar nagybank. A következő évek turbulens időszakot hoznak, az itthon jelen lévő bankok között élesebb lesz a verseny, mi pedig 2023-ban igazán berobbanunk – ígéri Barna Zsolt, a Magyar Bankholding Zrt. igazgatóságának elnöke, aki 2022. január 1-jétől a társaság vezérigazgatói pozícióját is betölti. A középtávú cél a hazai terjeszkedés és a részesedésnövelés, de belátható a külföldi expanzió és a tőzsdei megjelenés is, ehhez pedig az integrált bank nem rest a világ legjobbjaitól tanulni.
Tavaly két nagyobb adócsomagot (júniusban és decemberben) fogadott el a parlament, de mivel a veszélyhelyzetet 2022. június 1-ig meghosszabbították, a következő hónapokban is bármikor újabb adószabályokat fogadhatnak el. Ez most a helyzet a főbb adónemeknél.
Ezek is decemberben történtek:
(Borítókép: Völner Pál 2021. november 29-én. Fotó: Kovács Tamás / MTI)