A KSH szerint 8,3 százalékkal drágult februárban az életünk egy év alatt, ami 2007 augusztusa óta a legmagasabb érték. És ebben még nincsenek is benne az orosz–ukrán válság következményei. Elemzők egyelőre nyugalomra intenek, de széles körű inflációs nyomás van a nemzetgazdaságunkon.
A koronavírus-járvány – amelynek a világban még messze nincs vége –, valamint az orosz–ukrán katonai konfliktus miatt a jegybankok rendkívül nehéz helyzetbe kerültek: egyszerre kellene ugyanis választ adni az inflációs nyomásra, és fenntartani a növekedést is.
A háború okozta új inflációs nyomásra jó példa, hogy a világ kukoricaexportjának 20 százalékát éppen Oroszország és Ukrajna termelése adja, és együttesen termelik a globális búzaexport 29 százalékát. A világ számos pontján komoly problémát fog okozni a gabonahiány,
több Afrikai ország már jelezte: mindössze néhány hónapra elegendő készletük maradt.
A kormány május 15-ig exportkorlátozást vezetett be a gabonákra, ezzel is biztosítva a hazai ellátást. A műtrágya is jelentősen drágult, a Bige László tulajdonában lévő Nitrogénművek Zrt. már le is állította a termelést. A vetési időszak a következő hónapokban esedékes, ha a munkálatok elmaradnak, előfordulhat, hogy a kínálati oldal teljesen összeomlik. Az év végén esedékes aratási időszakban pedig még további inflációt okozhat.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán publikálta a legfrissebb inflációs adatokat, mely szerint februárban 8,3 százalék volt a drágulás üteme az előző év azonos időszakához képest. Az infláció gyorsulása elsősorban az élelmiszeráraknál jelentkezett: ebben a termékcsoportban 11,3 százalékos volt árváltozás, szemben az előző havi közel 10 százalékkal. Ezt annak ellenére tapasztalhattuk, hogy a kormányzat egyes alapvető élelmiszerárakra árstopot vezetett be, azaz májusig maximálta az árakat az októberi szinten. Viszont ennek az árplafonnak közvetett hatása volt más termékek drágulására.
Virovácz Péter nyilatkozott az Indexnek, az ING vezető közgazdásza úgy látja,
ha az árstopot fokozatosan vezetik majd ki, akkor mérsékeltebb lesz az inflációs hatás.
A kormány által bevezetett árplafon miatt a kiskereskedők más termékek árát emeleték meg, hogy fedezzék a veszteségeik egy részét, amik az árstopból következtek.
A szolgáltatások inflációja hazánkban februárban 5,5 százalékra nőtt, és a legtöbb szolgáltatásban jelentős áremelkedést mutatott.
Virovácz Péter úgy véli:
Importoldalról a gyenge forint nyilván hat az árakra. A szállítási költségekre hatnak az emelkedő olajárak – az importőrök komoly hatásokkal szembesülnek, és kénytelenek lesznek valahogy ezeket áthárítani a fogyasztókra. Most nagyon sok belső és külső tényező is mozgatja az árakat.
A fogyasztói kosár 69 százalékában 5 százalék feletti volt az éves szintű áremelkedés. Ez már egy széles körű inflációs nyomás, ahogy azt az ING is megfogalmazta elemzésében. A maginfláció havi szinten 1,3 százalékkal emelkedett, ami éves szinten 8,1 százalékos februári értéket jelent.
Ez 2001 óta nem látott magasság.
Az elemzéséből kiderül, hogy jelenleg nem mernek szűk előrejelzési sávot mondani 2022-re, de 8,0-9,5 százalékos átlagos inflációt feltételeznek, amihez további kockázatokra hívták fel a figyelmet.
Az elkövetkező hónapokra vonatkozó inflációs becsléseket nehezíti az orosz–ukrán háború és a szankciók kimenetelének megjósolhatatlansága, amelyek jelenleg életünk szinte minden területére hatással vannak. Virovácz Péter úgy véli, hogy ez a februári inflációs adat igazából sok mindent nem tartalmaz az elmúlt hetek eseményeiből.
Az orosz–ukrán konfliktus hatásai még nem jelentek meg a hazai makrogazdasági mutatókban. Tehát ez egy múltbeli állapotra vonatkozik. A konfliktus hatásait majd a márciusi inflációs adat fogja tartalmazni. Viszont e tekintetben nem túl jó a kiindulópontunk.
Szerinte a februári infláció már eleve magas, tehát márciusban erre fognak rárakódni a plusz inflációs tételek, amik a háború következményei. Úgy véli, hogy túlzásnak azért nem nevezhető, de biztosnak sem mondható, hogy fel kell készülnünk a két számjegyű inflációra.
„Erre jó példa, hogy volt a héten már 400 forint is az euró, de mára már megerősödött. Óriási ingadozások láthatók a piacon, és ez igaz az olaj árára is. Így biztosra semmit nem lehet most venni. Ha hirtelen béke lenne, talán vissza is rendeződne a piac” – fogalmazott Virovácz Péter.
Beszélgetésünk során az ING vezető közgazdásza önmérsékletre hívta fel a figyelmet. Jelenleg úgy látja, nincs ok a pánikhangulatra: „Érdemes lenne óvatosnak lenni a jelenlegi piaci környezetben”.
Az amerikai infláció februárban 7,9 százalékos éves szintre emelkedett. Ez újabb négy évtizedes csúcsot jelent. Elemzők egyértelműen az orosz invázióval hozzák összefüggésbe: az egekbe szökő energia- és nyersanyagárak magasabbra nyomták a már amúgy is megemelkedett költségeket.
A közgazdászok az ukrán válsággal kapcsolatos további áremelkedésre számítanak, miután a nyersolaj ára márciusban 2008 óta nem látott szintre emelkedett, és a benzin ára is rekordmagasságot ért el az Egyesült Államokban.
Az ingadozó energia- és élelmiszerárak nélkül a fogyasztói infláció 6,4 százalékos éves szintre emelkedett februárban, szemben az előző havi 6 százalékkal.
A kiskereskedelmi élelmiszerárak 1,4 százalékkal emelkedtek az előző hónaphoz képest, ami éves szinten 8,6 százalékot jelent.
Az ukrán válság előtt a közgazdászok és a politikai döntéshozók azt remélték, hogy az éves infláció tavasszal fog tetőzni. Úgy látták, addigra az ellátási láncok helyrebillennek a világjárvány okozta válságból. A Federal Reserve a jövő héten megkezdi a várható kamatemelések sorozatát. A háború áthúzta ezeket a számításokat: az olaj, a búza és a nemesfémek ára tartósan emelkedhet.
Joel Naroff, a Naroff Economics LLC vezető közgazdásza úgy látja:
Azt gondoltuk, hogy az infláció csökkenni fog. Most nem tudjuk, hogy az Ukrajnában történtek hogyan fogják befolyásolni a piacot.
Az ukrajnai orosz invázióból és a globális reakciókból eredő gazdasági zavarok tovább gerjeszthetik az inflációt, részben azért, mert Oroszország a világ egyik legfontosabb olaj- és földgázszállítója. Oroszországnak a globális energia- és más nyersanyagpiacokon betöltött szerepe miatt Jerome Powell úgy látja, hogy „egy ideig felfelé irányuló inflációs nyomásnak leszünk kitéve".
Powell elmondta, hogy várakozásai szerint a központi bank március 15–16-i ülésén negyed százalékponttal emeli majd a kamatlábakat, és az év későbbi szakaszában további emelésekre lehet számítani. A terv az ukrajnai invázió előtt fogalmazódott meg.
Egyes közgazdászok úgy vélik, hogy az infláció valószínűleg még mindig nem tetőzött.
Az ukrajnai háború növeli annak az esélyét, hogy a jelenleginél is magasabb szinten éri el csúcsát, és az alacsonyabb szintekre való süllyedés hosszabb időt vesz majd igénybe.
A politikai döntéshozók elsődleges aggodalma abban áll, hogy a jövőre nézve a magasabb bérek további nyomást gyakorolnak majd az inflációra. A vállalatok arra készülnek, hogy a munkaerőköltségek miatt tovább emeljék az árakat. A magánszektor átlagos órabérei 5,1 százalékkal emelkedtek, ami alacsonyabb az infláció mértékénél.
Az Európai Központi Bank (EKB) csütörtökön jelentősen fölfelé módosította az idei évre vonatkozó inflációs előrejelzését, miközben a gazdaság bővülésének várható mértékét némileg rontotta.
Az EKB idei inflációs várakozását 5,1 százalékra változtatta a decemberben várt 3,2 százalékról. A jövő évi becsült adatot pedig 1,8 százalékról 2,1 százalékra módosította.
Az idei évre becsült 5,1 százalékos infláció több mint a kétszerese az EKB 2 százalékos inflációs céljának.
Christine Lagarde, az EKB vezetője arra figyelmeztetett, hogy az Ukrajna elleni orosz támadásnak hatása lesz a gazdasági aktvitásra és az inflációra a magasabb energia- és nyersanyagárak révén, zavarokat okoz a nemzetközi kereskedelemben és gyengül a bizalom. Csütörtökön az EKB 4,2 százalékról 3,7 százalékra rontotta az euróövezet gazdaságának idei és 2,9 százalékról 2,8 százalékra a jövő évi növekedési előrejelzését.
(Borítókép: Varga Mihály. Fotó: Dieter Nagl / Afp)