Az Oroszország elleni szankciók nem kedveznek a globális konjunktúrában gondolkodóknak, és az is biztos, hogy a soha nem látott büntetőintézkedések magukban hordoznak egyfajta globalizációellenességet is. Moszkva gazdasági izolációja egy komoly trendre is felhívja a figyelmet.
A második világháború után kialakult harmonikus globális világkereskedelem elmélete már korábban is nyomás alatt állt, de most ez is fokozódott az orosz–ukrán konfliktus miatt. Az invázióra válaszul a Nyugat soha nem látott büntetőintézkedéseket szabott ki Oroszországra, ami további gazdasági széttöredezettséget eredményezhet. Többen elképzelhetőnek tartják már, hogy az Egyesült Államok által képviselt szabadkereskedelem a végóráit élheti. Most Moszkvát éppen teljesen kizárják a nemzetközi kereskedelem körforgásából, ez egy
komoly csapás a globalizációra, ami az amerikai politikát közel 30 éven keresztül meghatározta.
Egy olyan jövőt jelez, ahol a nemzetek és a vállalatok el fognak távolodni egymástól. Ahol az ellenfelek egymást kölcsönösen ki fogják zárni a kereskedelemből. Mindenki a hasonlóan gondolkodó, érző partnerekre fog összpontosítani.
A büntetőintézkedések alkalmazása során a Nyugat arra törekszik, hogy kiszorítsa az orosz bankokat a nemzetközi pénzügyi hálózatokból, kizárja a SWIFT-rendszerből, sőt a beterjesztett amerikai törvények alapján Washington hamarosan felfüggeszti Oroszország tagságát a Kereskedelmi Világszervezetben (WTO). Ez egy olyan intézkedés, amire eddig soha nem volt példa a WTO történetében.
Jennifer Hillman, a szervezet kereskedelmi bíróságának korábbi jogásza a Wall Street Journalnek arról beszélt, hogy
az eddig ismert kereskedelmi rendszer, amelynek központja a WTO volt, és amelynek alapvető szabályai szerint mindenki kereskedett, most darabokra hullik.
A gazdasági rivalizálások miatt az univerzális áruforgalom már évek óta komoly próbatétel alatt áll. A nyitott kereskedelmi határok nem szolgálják békeidőben a nemzeti érdekeket, háborúk idején pedig egyenesen pocsékul szerepelnek.
A globalizáció előnye, hogy a szabadkereskedelem új piacokat nyit meg a vállalkozások előtt, így a különböző fogyasztási cikkek megfizethetőbbé válnak. De a globalizáció számos előnye ellenére a világ már legalább egy évtizede a másik irányba halad:
A Wall Street Journal szerint a szakértők úgy látják, hogy a globális kereskedelmet a jövőben felváltják a nagy regionális paktumok – a multilaterális és bilaterális egyezmények között valószínűleg olyan szerződések fognak kialakulni, mint például a 2020-ban aláírt Egyesült Államok–Kanada–Mexikó gazdasági megállapodás. Ilyen esetekben azt láthatjuk, hogy a résztvevőknek régiós szinten több közös érdekük van.
Az 1995-ben létrejött WTO a hidegháború utáni optimizmus időszakában született. Ekkor a szabadkereskedelem, a piacnyitás és a globális demokrácia attitűdje és eszméi mögött sorakozott fel a fél világ. Az aláírók kötelezettséget vállaltak, hogy megkülönböztetés nélkül azonos kereskedelmi feltételeket kínálnak a tagok számára.
2008-as globális pénzügyi válság egy új, szkeptikus generációt hozott el.
Moszkva 2012 nyarán történt WTO-csatlakozása úgy is tekinthető, mint annak a blokkrendszernek a felszámolása, amely a II. világháború vége és a Szovjetunió összeomlása között egy kétpólusú világkereskedelmet eredményezett. Gazdaságtörténeti aspektusból nézve Putyinék csatlakozása akkor egy több évtizedes munka csúcspontjának is tekinthető volt.
A kontinenseken átívelő gazdasági szemlélet az első pofont Donald Trumptól kapta, amikor 2018-ban kirobbant az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi háború. Aztán jött a koronavírus-járvány, ami számos vállalatot és országot arra késztetett, hogy újrakalibrálja a globalizáció révén létrejött kereskedelmi láncokat, mert azok nagymértékben kiszolgáltatják a nemzetgazdaságokat.
Douglas Irwin, a Dartmouth College közgazdászprofesszora szerint
évek óta egyre több jel utal arra, hogy ez a rendszer folyamatosan terhelődik.
Az amerikai kongresszus azon lépése, hogy Oroszországot kizárják a WTO-ból, egy következő lépés ebbe az irányba. A rend kedvéért még egyszer:
a WTO történetében még soha nem történt olyan, hogy a 164 tagállam közül bármelyiket kirúgják. A létrehozáskor kiadott alapító okiratban nincs is hivatalos kizárási eljárás.
Washington nehéz út előtt áll, hogy meggyőzze a többi tagot a példátlan lépés megtételéről. Azonban a WTO hivatalos intézkedése nélkül is számos vállalat döntött úgy, hogy felhagy az oroszországi tevékenységével, a kiadós listában olyanok vannak, mint az Apple, a Ford és a Dell, amelyek mind megszakították a kapcsolataikat Moszkvával.
Bár jelenleg a nemzetközi büntetőintézkedések éppen Moszkvát sújtják, számos elemző úgy véli, hogy Kína felvétele a WTO-ba valószínűleg nagyobb hiba volt. Hiszen Peking olyan államilag irányított gazdasági rendszert működtet, ami élesen ellentétes az amerikai makrogazdasági módszerekkel.
Myron Brilliant, az Egyesült Államok kereskedelmi kamarájának nemzetközi ügyekért felelős alelnöke szerint:
Az amerikai vállalatok most határozottan cselekedtek. Teljes mértékben támogatják, hogy kemény és gyors választ kell adni az Oroszország ukrajnai inváziója által okozott válságra.
Mára már több komoly közgazdász úgy véli, hogy az 1993-ban kezdődő időszak, amikor azt gondoltuk, hogy létrehozhatunk egy globális kereskedelmi rendszert, ma már csak egy múló álom.
Most a világ talán ismét az elszigeteltebb kereskedelmi blokkok rendszere felé tart. Bár Amerika nem fog többé orosz olajat vásárolni, mások feltételezhetően igen. Az amerikai–kínai kereskedelmi háború továbbra is zajlik, az infláció már mindenkit érint.
(Borítókép: Az emberek a Wall Street mentén sétálnak Manhattan pénzügyi negyedében 2021. szeptember 29-én New Yorkban. Fotó: SPENCER PLATT / GETTY IMAGES NORTH AMERICA / AFP)