Május 26-án jelentette be a kormány, hogy bevezeti az extraprofitadót, amelynek köszönhetően növelhetik a rezsivédelmi és egy honvédelmi alap bevételét. A döntéssel több szektor képviselőit kötelezik arra, hogy extraprofitjuk nagy részét ebbe a két alapba fizessék be. Az egyik légitársaság már nyíltan kijelentette: az utasaik fizetik meg az adót. Úgy tűnik, a K&H Bank és a lízingcégek többsége is ezt tervezi.
Nagy változásokat jelentett be a kormány május 26-án, a Kormányinfón ugyanis elhangzott, hogy a kormány létrehoz egy rezsivédelmi és egy honvédelmi alapot, és több szektor képviselőit kötelezik arra, hogy extraprofitjuk nagy részét ebbe a két alapba fizessék be. Az intézkedések 2022-re és 2023-ra korlátozódnak.
Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős miniszter akkor elárulta, hogy az extraprofit-különadóktól összesen több mint nyolcszázmilliárd forintos pluszbevételt várnak, amely a honvédelmi és rezsivédelmi alapba kerül.
A döntés után nem sokkal Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, hogy a kormány minden erejével azon lesz, hogy megakadályozza, hogy a szolgáltatók ne a fogyasztókra terheljék az extraprofitadót. Ebben az esetben ugyanis azt ígérte: növelni fogják az adó mértékét, így büntetve a trükközőket.
A K&H Bank friss közleményéből kiderült: a pénzintézet áthárítja az ügyfelekre a nagyobb tranzakciós illetéket. Mint kiderült, az eddigi 6 ezer forint helyett akár 10 ezer forintba is kerülhet egy nagyobb utalásnál.
Ezt a közteherváltozást hárítja át a bank az ügyfélre az ÁSZF-ben szereplő felhatalmazása alapján
– olvasható a közleményben.
A Bankmonitor.hu ügyvezetője, Sándorfi Balázs az RTL megkeresésére elmondta, hogy jelentős mértékben, talán időrendi csúszással, de meg fognak jelenni ezek a költségek a díjtételek között.
A lízingdíjak is emelkednek a különadó miatt. A lízingcégek szerződései kitérnek arra, hogy abban az esetben, ha bármilyen olyan változás következik be, amely nem volt előre felmérhető, akkor azt érvényesíti a flottakezelő – erről már a Magyar Lízingszövetség főtitkára, Kőszegi László beszélt. A lízingelt kocsik közül körülbelül százezret érinthet a cégautóadók emelése – tette hozzá.
Nem kérdeztem körbe az összes flottakezelő céget, de vélelmezem, hogy a többségük ezt át fogja hárítani az ügyfelekre
– mondta Kőszegi László.
Néhány napja kiderült, hogy az utasokkal fizetteti ki az extraprofitadót a Ryanair. A légitársaság levélben közölte utasaival, hogy fejenként 3900 forintot (10 eurót) kell fizetniük a foglalásaik után. A járatra vonatkozó adót az utasoknak abban az esetben is ki kell fizetniük, ha június 4-e előtt foglalták le a jegyüket. Ez azt jelenti, hogy a mintegy 4 ezer forintos összeggel utólag megterhelik a kártyát, amellyel a foglalás készült.
Ezzel kapcsolatban Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter lapunknak elmondta, hogy a kormány elfogadhatatlannak tartja és a leghatározottabban elutasítja, hogy a Ryanair a légitársaságokra kivetett extraprofit-különadóját áthárítja az utazókra.
A miniszter fogyasztóvédelmi vizsgálat elrendelését indítványozta annak érdekében, hogy a Kormányhivatal illetékes szervei a fogyasztóvédelmi jogkörüknél fogva alaposan vizsgálják meg és lehetőség szerint akadályozzák meg a légitársaság tisztességtelen eljárását.
Lapunkhoz folyamatosan érkeznek az olvasói levelek, amelyekben a Wizz Airrel kapcsolatban is felmerült, hogy az utasokkal fizettetnék meg a kormány által elrendelt különadót. A levelek szerint legalább 10 eurót számolnak fel pluszban minden repülőjegyhez.
Egyik olvasónk a Budapest–London közötti járatra foglalt jegyet, amikor a korábban jóváhagyott összegen felül további 16 fontos pluszköltséget is levontak a számla kifizetésekor. Az Index telefonon kereste a légitársaságot az üggyel kapcsolatban, de eddig nem érkezett válasz.
(Borítókép: Bodnár Patrícia / Index)