Most, hogy ismét kinyílt a világ, a magyarokat nem tántorítja el a 400 forintos lélektani határt átlépő euróárfolyam, ahogy az elszálló infláció sem: elmegyünk nyaralni külföldre is, legfeljebb rövidebb időre, ahogy a Balatonnál is erős, a tavalyinál tíz százalékkal izmosabb szezonra számítanak.
Két ínséges, koronavírus-járvány sújtotta év után talán kijelenthetjük: idén külföldre és belföldre is nyugodt szívvel indulhatunk nyaralni, illetve tölthetjük a hétvégéket a strandokon, például a Balatonnál, vagy bárhol másutt az országban. A derült nyári égbolt mellett erősen kavarja a viharfelhőket, hogy az euróárfolyam hétfőn 400 forintra emelkedve átlépte a lélektani határt.
Ezek után adja magát a kérdés: mi lesz a külföldi nyaralások sorsa?
Különösen azok után, hogy egyelőre az Index által megkérdezett szakértők sem tudják, miként alakulnak az árfolyamok a közeljövőben.
Az utazási irodák jelenlegi foglalási adatai alapján egyértelműen azt látjuk, hogy a Covid-járvány kétéves bezártságát követően az emberek mindenképpen utazni szeretnének. Persze már amennyire a pénztárcájuk engedi. Éppen ezért most mind a belföldi, mind a külföldi utazások lendületben vannak: a júliusi és az augusztusi időszakban is rengetegen indulnak nyaralni – mondta Kiss Róbert Richárd turisztikai szakújságíró az Indexnek.
Az utazási szakértő hozzátette, a külföldi választási lehetőségek közül a magyarok számára idén is egyértelműen Horvátország a sláger, ahová főleg egyénileg szervezzük a nyaralást, ugyanakkor egyre többen választják az utazási irodákat is. Különösen azok után, hogy a pandémia alatt megtanultuk: az utazási irodával a hátunk mögött nagyobb biztonságban lehetünk, ha baj van.
Kiss Róbert Richárd szerint az euró erősödése a forinthoz képest még önmagában nem járult hozzá, hogy változzanak a bevett, kedvelt úti célok. Ami talán említésre méltó tendencia, hogy valamelyest lerövidülnek a nyaralások. Sokan például, akik korábban egy teljes hetet, tíz napot, illetve akár két hetet is eltöltöttek Horvátországban, most csupán öt-hét napra utaznak nyaralni.
A szakértő azzal számol, hogy a második legnépszerűbb nyári úti célunk változatlanul Görögország lesz, míg Olaszország, Ausztria, Törökország, Észak-Afrika, Tunézia, Egyiptom szintén kedvelt célpont marad a magyarok körében.
Ugyanakkor az elszálló, most már a 400 forintos euróárfolyam mellett az a trend is egyértelműen kirajzolódik, hogy a külföldi nyaralás helyett inkább a belföldire esik a választás. Hiszen itt még mindig a hazai üzemanyagárat fizetjük. Itt változatlanul a Balaton a legkedveltebb: a frekventált szálláshelyek júliusra és augusztusra szinte mind megteltek – magyarázza a turisztikai szakértő, aki a Balaton mellett a Tisza-tavat, a Velencei-tavat és az olyan klasszikus fürdővárosokat, mint Hajdúszoboszló vagy Debrecen, szintén a kedvelt hazai pihenőhelyek közt említi. Különösen azok után, hogy a pandémia ideje alatt olyan belföldi célpontokat is elkezdtünk felfedezni, mint például az Őrség vagy Északkelet-Magyarország.
Miután a hazai szálláshely-szolgáltatók kötelesek foglalási statisztikáikat jelenteni, a Magyar Turisztikai Ügynökség adatbázisai is azt mutatják, hogy a hazai turizmus szempontjából is nagyon jó, erős nyár várható. Sőt az előfoglalásokból kiindulva mintegy tíz százalékkal izmosabb lehet az idei szezon a tavalyinál. Természetesen idén is a belföldi turizmus tarol majd a Balatonnál – erről már Fekete Tamás, a Balatoni Turizmus Szövetség alelnöke beszélt az Indexnek.
A szakértő a belföldi a számokból arra következtet, hogy a kilövő euróárfolyam és az elszabaduló infláció nem vetik vissza a turizmus volumenét. Pláne nem a belföldiét, miután sokan dönthettek úgy, hogy ilyen árak mellett a drága külföldi helyett a valamivel olcsóbb belföldi nyaralást választják. Fekete Tamás bízik benne, hogy idén szép számmal visszatérnek a külföldiek is, elsősorban a környező országokból, köztük Ausztriából, Németországból, Szlovákiából és Csehországból.
A Balatoni Turizmus Szövetség alelnöke úgy véli, ideje elengedni az úgynevezett 1200 forintos lángos mizériát. Azt Fekete Tamás is elismeri, hogy valóban lehet ennyi pénzért lángost kapni a Balatonnál, többnyire a legextrább feltétekkel és ízesítéssel rendelkező fajtából. Ám közben azt sem szabad elfelejteni, hogy rengeteg olyan szolgáltató is üzemel a Balaton körül, ahol olcsóbb a lángos.
Azt azért figyelembe kell venni, hogy egy üdülőtelepen, ahol a kiadások is magasabbak, mert az üzletek bérleti díján túl a munkaerőnek nem elég bért adni, szállást is kell biztosítani, ott mindezeket a költségeket ki kell termelni. Ám nem kell aggódni, lesz lehetőség választani: mindenki megtalálja idén is a pénztárcájának és az igényeinek megfelelő szolgáltatót a Balatonnál
– emelte ki Fekete Tamás.
A Balatoni Turizmus Szövetség alelnöke arra szintén kitért, hogy gyönyörű a Balaton vize, a tó pedig idén sem fog kiszáradni. A szolgáltatások színvonalát egyre magasabbnak tartja, köszönhetően annak, hogy az utóbbi időben különböző központi, uniós, illetve kormányzati fejlesztés valósult meg a Balaton környékén. Igaz ez például a strandokra és a balatoni kerékpárútra.
Tehát le kell jönni a Balatonra, és jól kell magunkat érezni. Ennyi az egész
– üzente a nyaralóknak a Balatoni Turizmus Szövetség alelnöke.
(Borítókép: Napozó és fürdőző turisták a horvátországi Visben 2016. szeptember 2-án. Fotó: Matthew Baker / Getty Images)