Csütörtökön délelőtt megtörtént, aminek már a Magyar Nemzeti Bank is szükségét érezte. A jegybank a csütörtöki tenderén 0,5 százalékponttal megemelte az egyhetes betéti kamat mértékét, így az immár 7,25 százalékra emelkedett. A forint ennek hatására erősödésbe kapcsolt, és 10 órára az euró esetében 395 forint alá, míg a dollár vonatkozásában 380 forint alá erősödött. A jegybanki lépés mindenképp indokolt volt, hiszen a forint az utóbbi időszakban fontos szinteken tartózkodott, és az utóbbi hetekben sokat gyengült.
Már szerdán is megírtuk, hogy a Magyar Nemzeti Bank lépéskényszerbe kerülhet, ha az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed tovább emeli a jegybanki alapkamatot. Ráadásul az utóbbi napokban már nem 50, hanem 75 bázispontos kamatemelési léptékről szólt a pletyka, ami igaznak is bizonyult, hiszen szerdán este közép-európai idő szerint 20 órakor a Fed 75 bázispontos kamatemelést hajtott végre.
A Magyar Nemzeti Banknak erre már reagálnia kellett, és nem is okozott csalódást: csütörtök délelőtt az egyhetes betéti tenderen a kamatot 0,5 százalékponttal 7,25 százalékra emelte. A jegybank számára az a fontos, hogy az infláció mértékét csökkentse, és nincsen ugyan a forintra vonatkozó árfolyamcélja, de az importált áruk inflációja miatt (gyengébb forint esetén ugyanis több forintba kerülnének az importált áruk, melyeket más devizában kell megfizetni) a fogyasztói árindexbe begyűrűző hatásra már figyelnie kellett. Az infláció letörése szempontjából is indokoltabbá vált, hogy a jegybank a forintot se hagyja tovább gyengülni.
A forint a jegybank lépésére azonnal erősödni kezdett. Csütörtökön 10 órára az euróval szemben 395 forint alá, míg a dollárral szemben 380 forint alá erősödött.
Korábban már azt is megírtuk, hogy az EU-s források beérkezése állíthatja talpra a forintot, a Magyar Nemzeti Bank kezében pedig csak az egyhetes betéti kamat emelésének lehetősége szinte az egyetlen olyan eszköz, amivel érdemben tudja erősíteni a forintot. Az MNB ezt most komolyan is vette, ezért nem várt tovább azzal, hogy az egyhetes betéti kamatot tovább emelje. Nagyon fontos, hogy ez rendkívüli lépésnek számít, hiszen a jegybank nem az előzetesen felvázolt időpontban lépett újra, mivel addig már nem akart várni a lépéssel.
A jegybanki döntés után Virág Barnabás alelnök és Kuti Zsolt ügyvezető igazgató tartott háttérbeszélgetést. Ebből kiderült, hogy meglátásuk szerint az inflációt erős kínálati sokkok határozzák meg, a maginfláció pedig nagyot emelkedett májusban. A termelői költségek emelkedése gyorsan áremelkedést okoz a piacon. Az első negyedévben tapasztalt erős GDP-bővülést a másodikban lassulás válthatja fel, azonban az éves átlagos növekedés 2022-ben akár az 5 százalékot is elérheti.
A jegybank az inflációs előrejelzését június végén felfelé fogja módosítani, az áremelkedés ütemében a nyári hónapokban emelkedést várnak. A Magyar Nemzeti Bank a kamatok kiszámítható és tartós emelésével szeretné elérni inflációs célját. Ez 2022 őszéig a jegybanki alapkamat emelését is jelenti. Az egyhetes betéti kamat szerepe egyre hangsúlyosabbá válik, a jegybank ennek emelésével reagál a piaci körülményekben történő változásokra, ez magyarázza a csütörtöki emelést is – derült ki a két vezető nyilatkozatából.
A swappiacon is aktív lesz a jegybank, csökkenti a likviditást. A jövő héten újabb tendert hirdetnek meg, hogy az egyhetes kamat emelése gyorsan érvényesüljön a swappiacon is.
Az MNB szerint minden jel arra utal, hogy az EU-val való megállapodás létre fog jönni, mivel nincs olyan téma terítéken, amit ne lehetne tárgyalásos úton megoldani.
A döntéshozók szerint a költségvetési szigor fontos az infláció letörésében, meglátásuk szerint a következő hónapokban ebben már javulás lesz érezhető. Hozzátették, hogy a folyó fizetési mérleg javítása is fontos tényező, a hiányt az állami beruházások fékezése mérsékelheti.
Virág Barnabás kifejtette, hogy a Fed szerdai kamatemelése is befolyásolta az MNB kamatdöntését, majd azt is megosztotta, hogy négy területet figyel élénken a jegybank:
Az inflációt nem lehet gyorsan megállítani, a jegybankok csak elhúzódó monetáris szigorítással tudják megfékezni a most tapasztalható áremelkedést. A jegybank a monetáris szigorítást kiszámítható módon szeretné kivitelezni, az általános kamatkörnyezetet emelni fogja, az egyhetes betéti kamat és a jegybanki alapkamat közötti jelenlegi kamatkülönbözetet meg fogja szüntetni, azonban ennek időpontját még nem tudják megmondani.
Az is elhangzott, hogy a jegybank döntéseit nem egy gazdasági paraméter napi állapota befolyásolja, azonban most a piaci trendek veszélyeztették az inflációs folyamatokat, ezért is volt szükség a csütörtöki szigorításra, melyet legalább őszig folytatni fognak.
Virág Barnabás azt mondta, hogy a pénzügyi stabilitás erős, mivel az elmúlt hónapok és évek adatai is ezt mutatják. Ezt arra a kérdésre válaszolta, hogy a forint utóbbi időszakban történő gyengülésével kapcsolatban felmerül-e ilyen kockázat. Az állampapírpiaci folyamatokat is figyeli az MNB, de az ott látható folyamatok nem adnak okot arra egyelőre, hogy (akár QE-vel, azaz leegyszerűsítve eszközvásárlással) beavatkozzon.
Rövid távon az indirekt adóemelések gyorsan meg fognak jelenni (dohány, alkohol), de a különadóknak korábban nem voltak tartós inflációs következményei, és most is arra számít az MNB, hogy nem okoz inflációs többletet az új különadócsomag.
Elmondta véleményét az Amundi befektetési igazgatója, Kiss Péter is. Véleménye szerint a jegybank a forint piacán tapasztalt turbulenciára reagált a rendeltetése szerint erre szolgáló eszközzel. Az elemzők nem számítottak erre (a konszenzus az volt, hogy nem lesz emelés csütörtökön), ezért a lépés komolyan erősítette a forintot az euróval szemben. Kérdéses ugyanakkor, hogy ez a hatás mennyire lesz tartós, mivel a dollár is erősödik és a hangulat sem javult érdemben. A legmeghatározóbb jegybank, a Fed 50 helyett 75 bázispontot emelt, amire a magyar jegybank a várt nulla helyett 50 bázispontot lépett. Ez az Amundi befektetési igazgatója szerint így +25 bázispont addicionális szigor az MNB részéről, mégsem biztos, hogy ezzel az MNB ellene tud menni a globális trendeknek, de annak komoly bizalomnövelő hatása lehet, hogy az MNB gyorsan és szigorúan reagál a kedvezőtlen folyamatokra, amikor ennek eljön az ideje.
Az Indexen szerdán már írtunk arról, hogy szemben a többségi elemzői várakozással, az egyhetes betéti kamat emelése várható, ahogy az végül meg is történt.
(Borítókép: Matolcsy György 2021. július 6-án. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)