Komoly kérdéseket vet fel, hogy az Oroszország elleni szankciók inkább az európai gazdaságot, vagy az oroszokat hátráltatják. A kérdés egyelőre még tisztázatlan, egy azonban biztos: ha az orosz gáz embargó alá kerül, akkor megkérdőjeleződik a magyar rezsipolitika fenntarthatósága.
Amint arról már az Index beszámolt, május legvégén a hatodik oroszellenes szankciócsomag részeként az Európai Unió tagállamai embargót vezettek be az orosz kőolajra, ami alól Magyarország felmentést kapott, így az ország energiaellátása egyelőre biztosítva van.
Az új nemzeti energiastratégia menetrendet határozott meg a földgázimport csökkentésére, ami nyilvánvalóan nem lesz tartható – idézi az Infostart Toldi Ottót. Ennek értelmében 2030-ra a jelenlegi 80 százalékról 70 százalékra kellene csökkenteni az import mennyiségét, 2040 után pedig 70 százalék alá.
Négy lehetséges alternatívát vázolt fel ennek elérésére:
Toldi Ottó szerint, ha az orosz gáz nem lenne elérhető Magyarország számára, akkor óriási anyagi ráfordításra lenne szükség, ami
ellehetetlenítené a magyar gazdaságot, a rezsipolitika fenntarthatósága kérdésessé válna, így amíg csak lehet, ezt meg kell akadályozni, akár vétó árán is.
Kőolaj szempontból nagyon behatárolt lehetőségei vannak Magyarországnak, leginkább a Mol külföldi kapcsolatrendszerére lehet támaszkodni, bár ott is korlátozottak a lehetőségek, hiszen a legtöbbjük orosz területeken található.
Nagyjából 70 milliárd köbméter földgáz áll jelenleg Magyarország rendelkezésére, és minden valószínűség szerint még akadnak felfedezetlen területek. Az átlag éves földgázfelhasználás 9-10 milliárd köbméter, aminek 20-30 százalékát magyar forrásból is lehetne fedezni. Emellett hatalmas mennyiségű, úgynevezett nem hagyományos földgáz áll az ország rendelkezésére, becslések szerint 3900 milliárd köbméternyi, viszont jelenleg nem áll olyan technológia a rendelkezésünkre, amivel éghető formában lehetne kitermelni. Toldi Ottó szerint a megújuló energiaforrásokra is érdemes figyelmet fordítani.
Jelen pillanatban az a legfontosabb probléma, hogy időjárásfüggő a termelés. A biomasszának pedig, ami egész évben rendelkezésre áll, a fenntarthatóságával vannak problémák. Az éves primer energiaigényünk két és félszeresét tudnánk fedezni, tehát akkora az elméleti potenciál, a technológia fejlődésével egyre többet tudunk ebből majd realizálni. Rövid távon tud segíteni, de nem tudja kiváltani a földgázt sem ez a megoldás, bár erre kell törekedni
– nyilatkozta a szakértő.
(Borítókép: Gáztározók Oroszországban 2021. november 17-én. Fotó: Andrey Rudakov / Bloomberg via Getty Images)