A Magyar Telekom után a közszférában is letesztelik, hogy működőképes lehet-e, ha négynaposra csökkentik a munkahetet, miközben a hivatali dolgozók ugyanazért a munkáért ugyanazt a bért kapják. Az ötletgazda kezdeményezőjét, Czeglédy Csaba független szombathelyi önkormányzati képviselőt kérdezte az Index.
A szombathelyi városvezetés az önkormányzat hétfői ülésén fogadta el a javaslatot, hogy vezessék be a helyi polgármesteri hivatalban az ott dolgozók számára a négynapos munkahetet. Így most második lépésként az a feladat a nyári szünetben, hogy a következő szeptemberi ülésre kidolgozzák: jogilag, szakmailag és szervezésileg hogyan működhetne a hivatalban a négynapos munkahét – árulta el az Indexnek az ötletgazda Czeglédy Csaba. A független szombathelyi önkormányzati képviselő hozzátette: első körben egyelőre féléves tesztidőszakban gondolkodnak. Elmondása alapján efféle rendszerre korábban volt már példa a szombathelyi polgármesteri hivatalban, amikor közel tíz évvel ezelőtt úgynevezett nyári munkavégzési rendet vezettek be.
Anno, amikor a nyári időszakban kevesebb ügyet kellett intézniük, hétfőtől csütörtökig a hivatal munkatársai egy órával többet dolgoztak, majd a pénteket megkapták extra pihenőnapnak. Most is hasonló lenne a koncepció szeptembertől a hétköznapi plusz egy munkaórát leszámítva, az pedig szintén fontos kitétel, hogy hiába lenne négynapos a munkahét, a polgármesteri hivatalban dolgozók fizetése nem csökkenhet.
Mint Czeglédy Csaba mondja, évtizedek óta követi a munka világának trendjeit, szerinte változtatni kell a megkövesedett rendszereken. Eddigi olvasmányai alapján az utóbbi időben ennek egyik innovatív eszköze a négynapos munkahét, amellyel kapcsolatban eddig pozitív tapasztalatokkal találkozott, például a dolgozói elégedettséget és a hatékonyság növekedését tekintve.
Azon túl, hogy a szellemi foglalkozásúaknál jól működhet a négynapos munkahét, a másik kiindulási alap az volt, hogy ilyen extrém munkaerőhiány mellett a polgármesteri hivatalba is egyre nehezebben találunk embereket. Így arra gondoltam, ha bevezetjük a négynapos munkahetet, azzal valamelyest növelni tudjuk a polgármesteri hivatal munkaerő-megtartó és -vonzó képességét
– sorolja az érveket Czeglédy Csaba a munkaidő-változtatás mellett. Azt is kiemelte, hogy az önkormányzatok jellemzően nem gazdálkodnak akkora költségvetésből, hogy a fizetésemelés lehessen számukra a munkaerő megtartásának egyes számú eszköze.
Az önkormányzati képviselő már meg is kérdezte a hivatal dolgozóit az alternatív munkarendről. „Az utóbbi hónapokban több interjút is készítettem a polgármesteri hivatal munkatársaival, egyeztettem többek között hivatalvezetőkkel és a jegyzővel is. A beszélgetések megerősítettek, hogy egy-két területet, például az anyakönyvvezetést leszámítva elvileg bele tudnak férni a négy napba, illetve bizonyos osztályokon ügyeleti rendszerrel tudják lefedni a pénteket” – magyarázza Czeglédy Csaba, hogy az egyértelműen pozitív visszajelzések alapján miért nem légből kapott a négynapos munkahét felvetése. Továbbá azért is megvalósíthatónak tartja a lerövidített munkahét koncepcióját a független képviselő, mert a szombathelyi polgármesteri hivatalban péntekenként már így is eleve négy és fél óra a munkaidő.
A Demokratikus Koalíció korábbi politikusának főleg az édesanyák nyilatkozták, hogy hatalmas segítség lenne számukra a négynaposra csökkentett munkahét, mert ez azt jelentené, hogy pénteken el tudják végezni a háztartás körüli dolgokat, a takarítást, a bevásárlást, így a hétvége mindkét napja a pihenésről szólna. Arról nem is beszélve, hogy ezzel több idejük maradna a gyermekükre is.
Ha a dolgozó kevésbé stresszes és jóval kipihentebb, jobban tud koncentrálni a munkára. Így végeredményként arra számítunk, hogy ebből a szombathelyiek összességében profitálni fognak, a négynapos munkahét hatására kiegyensúlyozottabb hivatali dolgozókkal intézhetik az ügyeiket. Míg az önkormányzati példa akár ihletet adhat a szombathelyi cégeknek is, hogy ők is bevezessék
– vázolja föl az optimista jövőképet Czeglédy Csaba.
Bár évek óta téma, az elmúlt napokban, hetekben különösen benne volt a levegőben a négynapos munkahét intézményének bevezetése. Sőt a formabontó munkaszervezési kísérlet mára olyannyira népszerűvé vált, hogy Angliában június elején elindult minden idők eddigi legnagyobb pilotprogramja, majd a Magyar Telekom is bejelentette, hogy belevág a projektbe.
Az elmúlt durván egy évtizedben már nemegy ország kísérletezett a négynapos munkahéttel. Például Walesben, Skóciában, Izlandon, Spanyolországban és a skandináv országokban is zajlottak hasonló kezdeményezések. Az Európán kívüli területeket nézve Új-Zélandon, Ausztráliában és – bármilyen furcsa, még a munka kultuszát élő, szorgalmáról híres – Japánban is megvizsgálták.
A négynapos munkahét legalapvetőbb játékszabályai:
Nagy-Britanniában most közel hetven helyi cég megközelítőleg háromezer munkavállalóval vállalta, hogy júniustól decemberig kipróbálja, milyen hatékonysággal és tapasztalatokkal válik be a négynapos munkahét. A nagyszabású kísérletet bevallottan a pandémia megkövetelte rugalmas munkaszervezés ihlette, amely átírta a munka és a magánélet eddig bevett status quóját.
A brit projektben a szoftverfejlesztőktől kezdve a munkaerő-közvetítőkön át a civil szervezetekig éttermek is részt vesznek, sőt a Királyi Biológiai Intézet és egy sörfőzde is vállalta, hogy kipróbálja magát a heti négynapos munkarendben. Mint azt az egyik részt vevő cég vezetője megfogalmazta, a kísérlettel javítani szeretnék munkatársaik mentális egészségét és általános jóllétét.
A külföldi példák biztató eredményein felbuzdulva a hazai nagyvállalati szektorban elsőként a Magyar Telekom teszteli egy pilotprojektben a négynapos munkahetet – jelentette be szintén június elején a cég. Mindezt pusztán a nagyvállalat négy kiválasztott részlegén szigorúan kísérleti, kutatási jelleggel egy meghatározott időtartamban: idén júliustól októberig.
Ettől bevallottan a Magyar Telekom is a növekvő hatékonyságot, továbbá a kollégák fejlődését és életminőségük emelkedését várja. Mindezzel párhuzamosan a nagyvállalat egy országos reprezentatív kutatást is végez, hogy kiderítse, a magyar munkavállalók mennyiben díjaznák a négynapos munkahetet, illetve az egyes szektorokban egyáltalán megvalósítható-e a bevezetése.
(Borítókép: Czeglédy Csaba 2019. május 7-én. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)