A kormány bejelentette, hogy hozzányúl a 2013 óta fennálló rezsicsökkentés rendszeréhez, a lakossági átlag fölött fogyasztóknak más árat kell majd fizetniük. Megnéztük, hogyan tudjuk egyszerű, hétköznapi módszerekkel csökkenteni a rezsikiadásainkat. Hasznos, könnyen, bárki számára elérhető tippek az alacsonyabb gáz-víz- és áramfogyasztáshoz.
Bár a kormány sokáig ígérgette, hogy a jelenlegi energiaválság mellett is kitart a rezsicsökkentés megvédése mellett, múlt hét szerdán váratlanul mégis kiderült, hogy vége az eddigi megszokott rezsikorszaknak, mégis hozzányúlnak a rezsicsökkentéshez. Mindezt a háború és a szankciók miatt Európa-szerte drasztikusan emelkedő energiaárakkal indokolták.
Miután szerda délelőtt rendkívüli kormányülést hívott össze Orbán Viktor miniszterelnök, szerda délután rendkívüli kormányinfón jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Németh Szilárd kormánybiztos: a kormány energia-veszélyhelyzetet hirdetett, valamint egy hét pontból álló intézkedési tervet fogadott el, amely augusztusban lép életbe.
A változás lényege, hogy a bejelentett intézkedések a lakosságra, a hétköznapi emberekre, a családokra vonatkoznak. A rezsicsökkentés korlátozása miatt többeknek változhat az áram- és gázszámlája, kalkulátorunk segítségével megbecsülheti, mennyit kell majd fizetnie augusztustól.
Nézzük is a kormány szerinti átlagos hazai fogyasztási adatokat havi bontásban:
Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy egy hete sokan a rezsiszámláinkat nézegetve azon gondolkodunk, hogyan is spórolhatnánk a rezsin. Az Index most ehhez nyújt egy kis inspirációt.
Például kezdhetjük azzal a spórolást, hogy ellenőrizzük, megfelelően záródik-e a hűtő ajtaja. Ezt elvégezhetjük egy papírlappal, amit az ajtóhoz teszünk, majd becsukjuk: ha a lap ott marad, az ajtó jól zár. És ha már itt tartunk: azért is fogjuk vissza magunkat, mert minden hűtőnyitás után a beszökő melegtől a hűtő újabb energiát használ fel az eredeti hűtési hőmérséklet visszaállítására.
Amitől a hűtőnk szintén többet fogyaszt, ha még meleg ételt teszünk bele, mert ennek lehűtéséhez szintén több energia kell. A hűtő úgynevezett térközép-hőmérsékletét 6-7 fok körül érdemes beállítani, mert 5 foknál már 15 százalékkal is nőhet a fogyasztása. Ezt a bizonyos térközép- hőmérsékletét ellenőrizhetjük egy középső polcra helyezett pohár vízzel, és egy beletett hőmérővel.
A fagyasztóban pedig -18 fok elegendő a tárolásra.
Azt szintén megtehetünk, hogy a hűtő hátulján található kondenzátorrácsot rendszeresen portalanítjuk, figyelve arra, hogy a hűtő körül legyen elég hely a levegőáramlásra. Mert ha koszos, poros a kondenzátorrács, illetve ha nincs elég hely ahhoz, hogy a leadott hő távozzon, attól romlik a hűtő hatásfoka. Továbbá az évi legalább egyszeri hűtő- és fagyasztóleolvasztást se feledjük el!
A hűtőnk fogyasztását az is növelheti, ha olyan helyre tesszük, ahol az átlagosnál melegebb van a lakásban, mert például közvetlenül a tűzhely, a fűtőtest, vagy egy folyton napos ablak alatt van. És ha mindez nem lett volna elég, jó tudni, hogy a hűtő kihasználtsága is hatással van az energiafogyasztásra. Ha feleslegesen nagy a hűtőnk, azzal ismét csak pazaroljuk az értékes energiát.
Azzal szintén érdemes tisztában lenni, hogy az „A” jelzésű hűtőgép a legtakarékosabb, míg a „G” fogyasztja a legtöbb energiát. Az „A+” és az „A++” változatoknak pedig még további 25-45 százalékkal is alacsonyabb a fogyasztása.
A mosás azért is neuralgikus pont lehet, mert egyszerre fogyasztja az áramot és a vizet, ráadásul nem is kis mennyiségben.
Egyes becslések szerint önmagában már azzal évente 7–10 százalékos energiamegtakarítást érhetünk el, ha következetesen mosunk alacsonyabb hőfokon. Például ha kevésbé koszosak a ruháink, 60 helyett 40, sőt, 30 fokon indítjuk el a mosógépet. Ahogy az sem árt, ha egymás után több adag ruha is a mosógépbe kerül, mert akkor a gépnek nem kell minden alkalommal újból bemelegednie.
Közben a mosószerrel is kompenzálhatunk olyan termékeket választva, amelyek kisebb hőfokon is hatékonyan tisztítanak. Azzal pedig további energiát takaríthatunk meg, ha a makacs foltokat előtte beáztatjuk, majd rövidebb programot és szerényebb centrifugafokozatot választunk. Mindemellett ne üzemeljük be úton útfélen két átizzadt póló vagy koszos bugyi kedvéért a mosógépet!
Ugyanezt az elvet érdemes gyakorolni a mosogatógépnél is: csak akkor indítsuk el, ha teljesen meg tudtuk tölteni.
A mosógép rendszeres karbantartására ugyanúgy érdemes ügyelni, mert nagyon leegyszerűsítve a folyamatokat: a lerakódó vízkő miatt több időre van szüksége a mosógépnek, hogy felmelegítse a vizet, ezért idővel több áramot fogyaszt. A tisztításhoz már elég lehet az ecet, ám a boltokban, a drogériákban bőven találunk speciálisan erre a célra, a mosógép tisztítására kifejlesztett termékeket.
Sokan reflexből kapcsoljuk be a televíziót, ami szól a háttérben, miközben otthon teszünk-veszünk, jövünk-megyünk. Csakhogy a háttérzaj funkció újabb felesleges kiadásokkal jár. Úgyhogy ideje azt is átgondolni, hogy mostantól csak akkor kapcsoljuk be a televíziót, ha valóban nézzük is. Sőt, az otthoni elektromos eszközök egy része kikapcsolás után is készenléti módban marad, azaz áramot fogyaszt.
Lényegében egy mozdulattal megoldható spórolási mutatvány, ha használat után kihúzzuk a töltőket a konnektorból. Ennél már csak az egyszerűbb, ha például lefekvés előtt, vagy amikor elhagyjuk a lakást, a kapcsolóval ellátott hosszabbítót lekapcsoljuk vagy kihúzzunk a konnektorból, amivel hatástalanítjuk a készenléti állapotban is áramot fogyasztó készülékeket, telefontöltőket.
A Tudatos Vásárlók Egyesülete azt javasolja, amíg bírjuk, és van rá lehetőség, mindig inkább a szellőztetést, a levegő természetes frissítését részesítsük előnyben. Illetve az árnyékolást, például rolókkal, redőnyökkel, sötétítőkkel, függönyökkel. A legforróbb nyári napokon próbáljunk hajnalban és késő este jól kiszellőztetni, és a klímát továbbra is kapcsoljuk le, amikor nyitva van az ablak.
És bármekkora is rá a csábítás, ne toljuk túl a hőfokot a klímán: még a legnagyobb kánikulában is elég a 25 ºC. Az egészségügyi és munkavédelmi ajánlások is úgy szólnak, hogy a kinti és a benti hőmérséklet közt ne legyen 8-10 foknál nagyobb a különbség. Szintén fontos szabály, hogy mikor elmegyünk otthonról, pénzt és energiát spórolva, következetesen kapcsoljuk ki a klímakészüléket.
Amennyiben a légkondicionálót egy fokkal melegebbre állítjuk, azzal már megközelítőleg tíz százalékkal csökkentettük a berendezés energiafogyasztását.
A klímaberendezést ezen túl érdemes évente egyszer ellenőriztetni, még akkor is, ha viszonylag ritkán kapcsoljuk be. Sajnos a kevés használat ellenére a berendezés ugyanúgy szennyeződhet és begombásodhat. A karbantartást mindenképpen arra jogosult szakemberre bízzuk, a szakszerű tisztíttatással és ellenőrzéssel pedig az egészségünket és készülékünket is megóvhatjuk az utókornak.
Bármilyen banálisan hangzik, kapcsoljuk le magunk után a villanyt, és amíg csak lehet, használjuk ki a természetes fény adta lehetőségeket. A (feszültségmentes, lekapcsolt) égőket és a lámpaburákat szintén érdemes rendszeresen tisztítani. Bizonyos helyiségekben nem árt mozgásérzékelővel kiegészített világítást üzemeltetni, hogy valóban csak indokolt esetben égjen a villany.
Ami szintén erőteljesen az energiamegtakarítás, így a spórolás irányába hat, amennyiben kompakt fénycsövekkel, illetve a ma jóval könnyebben beszerezhető LED izzókkal szereljük fel az otthonunkat. Hiszen ezek a felhasznált energia jóval nagyobb részét fordítják világításra, mint a hagyományos izzók. A kompakt fénycsövek leginkább azokban a helységekben lehetnek praktikusak, ahol a lámpa napi használata átlagosan három-négy óra.
Tanulságos lehet megnézni, hogy amikor a bojler éppen fűt (világít a lámpája), ekkor mennyi áramot fogyaszt. A bojler alján elvileg kell lennie egy táblának, amelyik tartalmazza, hogy hány wattos a bojler fűtőbetéte, fűtőszála. Ezen túlmenően is célszerű a bojler szabályozóját energiatakarékosra beállítani: többségükön van egy eco jelzés, amelyik az ideális fogyasztás mellett melegíti a vizet.
Ha hosszabb időre kimozdulunk otthonról, nem árt a bojlert teljesen lekapcsolni, napi használatnál ennek azonban semmi értelme. Az újabb bojlerek már gyárilag rendelkeznek vízkőtelenítő rúddal. Ha a bojler régebbi típusú és/vagy indokolatlanul sokat fogyaszt, érdemes kitakarítani, a lerakódott vízkőtől megszabadítani. Továbbá ezt a bizonyos vízkőtelenítő rudat lehet cserélni, pótolni.
Abba pedig megdöbbentő belegondolni, hogy egy percenként tíz-húz cseppet áteresztő vízcsappal csak egy hét alatt egy teljes kádnyi vizet pazarolunk el. Éppen időről időre ellenőrizzük a csöpögő csapokat! És ha már kádnyi víz: a szokások ugyan egyéniek, a nagy átlag alapján azonban a kádban fürdéssel körülbelül 160 liter vizet használunk el, míg egy szerényebb zuhanyozásnál csak 60 litert.
A felhasznált vízmennyiség csökkentése érdekében nagy segítség, ha víztakarékos rózsát szerelünk a zuhanyra és a kézmosó csapokra. A WC-öblítésnél ugyanúgy célszerű, ha víztakarékos öblítőtartályt vagy tartály nélküli vízöblítőt szerelünk föl, ezzel is szabályozva, csökkentve a felhasznált vízmennyiséget. Végül a klasszikus: fogmosás közben ne folyassuk a vizet, és használjunk poharat!
És még három grátisz hasznos vízspóroló tipp:
Jobb, ha megbarátkozunk a gondolattal, hogy már 20-21 fok elengedő lehet télen a komfortérzethez a megfelelő öltözetben. Az MVM számításai alapján minden egyes Celsius-hőmérséklet-csökkenés körülbelül 5 százalék fűtőenergia-megtakarítással jár. Ha hosszabb időre távozunk otthonról, a hőmérsékletet célszerű 12–15 fokra állítani, miközben minden benti ajtót nyitva hagyunk. A leghidegebb napokon azért nem szabad a lakásban a fűtést teljesen leállítani, mert az újbóli felfűtés utána sok időt és energiát vesz igénybe. Továbbá a fűtőtestet sosem szabad letakarni, mert ettől csak romlik a hősugárzás és a hőáramlás. Éppen ezért praktikus a fűtőtesteket, a radiátorokat és a konvektorokat rendszeresen megtisztítani a rájuk rakódott portól és az egyéb kosztól, különben több energia kell a fűtéshez. E mellett ha rendszeresen párologtatunk, a párás levegőben többnyire melegebbnek érezzük a hőmérsékletet. Az elöregedett vagy nem megfelelő szigetelés akár harminc százalékkal is megdobhatja a fűtés költségeit, és ezen belül is a legnagyobb, akár 30 százalékos hőveszteségért a nem megfelelő nyílászárók felelnek.
(Borítókép: Lexey Swall / GRAIN for The Washington Post / Getty Images)