Raskó György agrárközgazdász szerint a lakosság elkezdett spórolni, és a takarékosság olyan keresletcsökkenéshez vezet, ami az élelmiszerárak csökkenését generálhatja.
Az Index beszámolója szerint a magyar lakosság számára a legaggasztóbb az élelmiszerárak emelkedése egy infláció hatásait vizsgáló felmérés alapján. Raskó György agrárközgazdász a Spirit FM Aktuál című műsorában elmondta, az aszály által okozott károk még nem épültek be az élelmiszerárakba, egyelőre a koronavírus-világjárvány és az orosz–ukrán konfliktus okozza az áremelkedést, melyekhez képest a szárazsághoz köthető áremelkedés nem jelentős.
Az agrárszakértő szerint a termelőknek hamarosan szembe kell nézniük azzal, hogy a korábbi évekre jellemző költekezés és pazarlás az élelmiszer-vásárlásban a megnövekedett élelmiszerárak miatt alábbhagyott, a visszafogott vásárlókedv pedig gátolja a keresletet.
Ennek következtében a magyar termelők a hazai piac helyett a külföldi piacon értékesítik termékeiket, kénytelenek exportálni azokat Európa és a világ más országaiba, ahol az élelmiszerárak közel sem emelkedtek olyan mértékben, mint Magyarországon, a fizetőképes kereslet pedig biztosítva van – tette hozzá a szakértő az ATV szerint.
Mint mondta, az aszály negatív hatása most elsősorban a takarmányáraknál látható: kalászos gabonából 25 százalékkal kevesebb termett, kukoricából pedig feltehetően a szokásos termésmennyiség felét sem érjük el, ez pedig az árakat felfelé mozdítja el. A magyar állattenyésztésben felhasznált abraktakarmány költségnövekedése nagyjából 300-350 milliárd forintra tehető. Ezt tetézi még az elképesztő mértékű energiadrágulás. Ez együtt azt jelenti, hogy az állati termékek előállítói (tej, hús) idén körülbelül 500 milliárd forint költségnövekedéssel kell hogy számoljanak – magyarázta a szakértő.
(Borítókép: Akos Stiller / Bloomberg / Getty Images)