Több mint félszázezer bejelentés érkezett eddig a kárenyhítési alaphoz.
Az elmúlt száz év legnagyobb aszályát hozta az idei nyár. Ennek a legnek azonban sehol sem tudtak örülni. A talaj vízhiánya már télen sokkal nagyobb volt az elégségesnél, és tavasszal sem jöttek meg a várva várt esők, ha esett is valamennyit, akkor az villámgyorsan eltűnt a földben.
Az igazi csendes, tartós áztató csapadék hiánya mellett a forró napok számának növekedése pedig előrevetítette, nem ez lesz a magyar agrárium sikeréve. Voltak olyan területek, ahol például a kukorica és a napraforgó terméseredménye gyakorlatilag nulla volt.
A kárenyhítési alap némi gyógyírt jelenthet a gazdáknak. Érdeklődésünkre az Agrárminisztériumban elmondták,
a 2022. kárenyhítési évre eddig 51 571 kárbejelentés érkezett a Magyar Államkincstár elektronikus kárbejelentő felületére.
Az idei összes kárigényét a november 30-ig beadott gazdálkodói igények alapján lehet összesíteni.
Ezt követően tudnak döntést hozni arról, hogy a termelői befizetésekből és a kapcsolódó állami hozzájárulásból összeálló alap elég lesz-e, vagy mekkora költségvetési kiegészítés kell a jogos kárigények kielégítésére. A ténylegesen rendelkezésre álló keretet ez a döntés határozza meg.
Annyit már lehet tudni, a kárbejelentéssel érintett mezőgazdasági terület 96,5 százalékára aszálykárt jelentettek. Az egyéb jellemző kárnemek – jégverés, vihar, felhőszakadás, tavaszi fagy – esetén a kárjelentett terület jelentősen elmarad az ötéves átlagtól.
Területi megoszlásban a legnagyobb kárjelentett területeket Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében találjuk.
A 2023. évi terméseket megalapozó hazai vetési munkálatok megfelelő ütemben haladnak és november közepére lényegében befejeződnek – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A tárcavezető hozzátette, az idei évet sújtó rendkívüli nehézségek ellenére az őszi munkák biztonságban elvégezhetők. Ez annak köszönhető, hogy a gazdák helyzete az elmúlt években megerősödött, valamint idén rendkívüli, pénzügyi likviditást segítő kormányzati intézkedésekkel támogatták a termelőket.
Nagy István kifejtette, november első hetében már minden őszi vetésű szántóföldi növény munkálatai 90 százalék felett jártak. Az idei 1,63 millió hektáros őszi vetésterület 8 százalékkal nagyobb, mint a 2021. évi adat, az elmúlt öt év átlagánál pedig 3,3 százalékkal magasabb, ami biztató a jövő évi terméskilátások szempontjából.
Az egyes növényfajok között jelentősebb átrendeződés is megfigyelhető, a repce területének visszaesése mellett az őszi árpa, a rozs és az őszi búza területe látványosan nőtt.
Az őszi búza egymillió hektáros területe csaknem 13 százalékkal nagyobb a tavalyinál és az ötéves átlagot is meghaladja 4 százalékkal. Az őszi árpa területe is jelentős, 20 százalék feletti növekedést mutat a korábbi évekhez képest, idén 332 ezer hektárt vetettek be vele.
Az őszi vetésekkel párhuzamosan a tavaszi vetéseket előkészítő őszi talajmunkák is zajlanak, november első hetére mintegy 40 százalékos készültséget értek el, ami ugyancsak a következő évi jó kilátásokat erősíti
– mondja Nagy István.
Az elmúlt hetek időjárása kedvezett az őszi vetéseknek, az elvetett repce-, árpa- és búzatáblák megfelelően fejlődnek. A tárcavezető szerint az őszi vetésű növények az optimálisan elkészíthető magágynak, az őszi enyhe időnek és a megérkező csapadéknak köszönhetően biztatóan indultak meg, várhatóan kellőképpen meg fognak erősödni, és optimális kondíciót érnek el az átteleléshez.
(Borítókép: Aszály a Bodrogközben 2022. augusztus 16-án. Fotó: Papajcsik Péter/Index)