Vészesen ketyeg a lakásfelújítási támogatás órája, december 31-gyel ugyanis kifut a projekt. Az állami segítségnyújtás jól jött az építőiparnak, illetve az ingatlanpiacnak. Az Indexnek nyilatkozó szakemberek szerint érdemes lenne továbbvinni a támogatást, némi ráncfelvarráson azonban át kell esnie.
Mindenképp sikerként könyvelhető el a lakásfelújítási támogatás – mondta az Indexnek Koji László, az Építési Vállalkozások Országos Szövetségének (ÉVOSZ) elnöke.
Emlékeztetett, hogy a program még az energiaválság előtti „békeidőben” startolt, ezért felhasználása széles spektrumon mozgott az igénybevevők körében. „Az utóbbi évben azonban egyértelműen azt tapasztaltuk, főként energiahatékonysági beruházások valósultak meg a támogatás által.”
Máshogy látja Balla Ákos. A Balla Ingatlan tulajdonosa szerint az energiahatékonysági korszerűsítések irányába tett lakossági erőfeszítések csak a lakásfelújítási támogatás véghajrájában látszódtak. „Sajnos az átlagember tudatossági szintje alacsony, ezért a legtöbb esetben kizárólag a támogatási út világos kijelölésével lehet elérni a támogatási összegek optimális felhasználását. A lakásfelújítást támogató kormányt is ebbe az irányba kell fordítani, amennyiben meghosszabbítják a konstrukciót” – fejtette ki az ingatlanszakértő.
A lakásfelújítás 20 százalékot hasít ki az építőipari tortából, ami elmarad a 36 százalékos uniós átlagtól. „Lenne hová fejlődni a korszerűsítések területén” – jegyezte meg Koji László.
Az ÉVOSZ elnöke szerint egyértelműen látszik, hogy a homlokzati hőszigetelés, illetve a hőszivattyúk vitték a prímet az energiahatékonysági beruházásoknál.
„Nézzünk egy 100 négyzetméteres lakóházat, amely nem rendelkezik külső homlokzatszigeteléssel, a fűtés, valamint a meleg víz pedig gázkazánon keresztül jön. Ezzel szemben, ha végbemegy a szigetelés, a gázkazánt pedig levegő-levegő vagy levegő-víz hőszivattyú váltja fel, és a továbbiakban azon keresztül történik a hűtés-fűtés, akkor ez a beruházás – tekintettel arra, hogy a jövőben csak áramot fogyaszt, gázt pedig nem – 4 év alatt megtérül” – vázolta fel egy példával az energetikai beruházások megtérülését Koji László.
Balla Ákos szerint ugyanakkor a lakásfelújítási támogatás „kissé félrement”, mivel nem voltak világosan kijelölt feltételek.
Elég volt, ha a felújítást végző szakemberek számlaképesek voltak – ami az ágazat fehérítését szolgálta. A kedvezményezettek fő célja azonban nem az volt, hogy javítsanak az ingatlanok energiahatékonyságán, hanem nagyon sok esetben csupán esztétikai korrekcióra fordították a támogatást, amelyek így nem teremtettek valós értéket, ez pedig egy gazdasági válságban visszaüthet.
A hőszivattyú iránti keresletnövekedést jól mutatja, hogy nyár végére hiány alakult ki a piacon – mutatott rá az ÉVOSZ elnöke. Magyarországon nem gyártanak ilyen berendezéseket – legfeljebb az összeszerelése történik belföldön –, a beszerzés teljes mértékben importból valósul meg. A hiányt táplálja az ellátási láncok akadozása, illetve a forintárfolyam gyengülése miatt magasabb áron valósul meg az import.
Orbán Viktor miniszterelnök szeptemberben azt nyilatkozta, az otthonteremtési támogatások kérdésköre november második felében kerül a kormány napirendjére. Arra számítunk, hogy különböző lakásfelújítási konstrukciók jövőre is rendelkezésre állnak majd – mondta Koji László.
„Személy szerint nem javaslom, hogy a mostani formában futtassák tovább a lakásfelújítási támogatási programot. A kormány családtámogatást, illetve a lakhatást célzó programjait jobban össze kellene fésülni, hogy a két terület közös halmaza minél nagyobb legyen. Ezzel kapcsolatban eljuttattuk javaslatainkat a kabinet asztalára” – tette hozzá az ÉVOSZ elnöke.
Szerinte a családi otthonteremtési kedvezménynek (csok) elsődleges fókuszában a lakhatás megkönnyítésének kellene lennie. Ezen belül pedig főként az energiatakarékos ingatlanberuházások, továbbá az energiatakarékos üzemeltetést biztosító új építésű ingatlanok felé célszerű terelni az igénybevevőket.
Balla Ákos szintén úgy véli, hogy a támogatási feltételek felülvizsgálatra szorulnak.
Ma egy kardinális kérdés a lakhatás szempontjából, hogy mennyi a rezsi. Ezért a lakásfelújítási támogatást úgy kell átalakítani, hogy a rendelkezésre álló 6 millió forintot energiahatékonyságra, korszerűsítésre lehessen fordítani, vagyis nyílászárócserére, tetőcserére, homlokzati hőszigetelésre, vagy elektromos fűtésre való átállásra
– mondta az ingatlanszakértő. Emellett fontos, hogy a csok, és a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfa megmaradjon – utóbbira égető szüksége van építőiparnak – tette hozzá.
A Magyar Nemzeti Bank szintén a lakásfelújítási támogatás folytatását szorgalmazza. „Az Otthonfelújítási Támogatás 2022. december 31-ig igényelhető. A már elvégzett felújítások kifizetett számláit december 31-ig kell benyújtani az Államkincstár felé, ezért a kivitelezési határidőket figyelembe véve a gyakorlatban újonnan kezdődő felújításokra a lehetőség már nem érhető el. A jelen energiaár- és kamatkörnyezetben célszerű lenne a program folytatása, vagy ehhez hasonló, energiahatékonysági felújításokra elérhető finanszírozási program bevezetése” – írják az Indexnek eljuttatott közleményükben.
Koji László rámutatott, hogy a lakosság lakáscélú megtakarításai a jelenlegi árviszonyok mellett nem elegendők a szükséges felújítások, beruházások kivitelezésére. „A szükséges műszaki tartalomhoz képest a lakosság a fizetőképességének határára ért” – mondta. Hozzátette: el kell kerülni a forráshiányból fakadó félmegoldásokat, például, hogy egy háztartásban a nyílászárók felújításra kerülnek, a homlokzati hőszigetelésre azonban már nem jut pénz. A cél, hogy teljes értékű, energiatakarékos felújítások és új építések legyenek az ingatlanpiacon. Ebben fontos szerepet játszik a finanszírozási kérdés megoldása.
A lakáscélú hitelkonstrukciók kamatai gyakorlatilag két számjegyűvé váltak. Ötszázalékos kamatnál húzódik meg az a lélektani határ, ami felett a lakosság nem szívesen vág bele hitelfelvételbe.
„Ezért azt javasoljuk, hogy egyrészről tegyenek a lakáscélú hitelek fejére egy 5 százalékos kamatsapkát. Másrészről célszerűnek tartanánk, ha a családi otthonteremtési kedvezménynél a vissza nem térítendő támogatásokkal szemben a kamattámogatásokra helyeznék a hangsúlyt, mivel utóbbival lényegesen nagyobb ívben lehet megrajzolni a támogatottak körét. Nem utolsósorban pedig a költségvetést is kevésbé terheli meg” – vázolta az ÉVOSZ-elnök, hozzátéve, ezenkívül az olyan államilag támogatott hitelkonstrukciók fennmaradása is üdvözlendő lenne, mint amilyen például a lakásfelújítási támogatáshoz csatolt – önerőt pótló – 3 százalékos kamatozású, legfeljebb 6 millió forintos hitelösszegű otthonfelújítási kölcsön.
Koji László leszögezte: az ÉVOSZ azonos polcra helyezi az új építésű lakásokat, illetve a felújításra szoruló ingatlanokat – a fő cél mindkét területen, hogy energiahatékony épületek lepjék el az országot. A felújítási piacon a meglévő magyarországi ingatlanállomány megközelítőleg 20 százaléka felel meg a hatályos energetikai előírásoknak.
A támogatott hitelkonstrukció megtartása, vagy akár újabb bevezetése is fontos kérdés, hiszen
az emberek nem azért nem újítanak fel, mert nincs kedvük, hanem mert nincs meg rá a kellő forrásuk
– mutatott rá a problémára Balla Ákos. Az energiakrízis főként azokat sújtja, akik nem rendelkeznek megtakarítással. Az ő számukra egy kedvezményes hitel mentőövet jelentene – mondta. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ez kizárólag a jövedelemmel rendelkező lakosok részére jelenthet megoldást. A jövedelemmel különböző okok miatt nem rendelkező embereknek a kedvezményes hitel sem lehet opció, mert a devizahiteleknél már megtapasztaltuk ennek negatív hatását. „Nem véletlen, hogy ma már csak azok számára hiteleznek, akik megfelelő jövedelemmel rendelkeznek és fizetni tudják a törlesztőrészletet. Ezen a gyakorlaton pedig nem szabad változtatni” – tette hozzá.
Bár üdvözlendő a kormány családokat támogató politikája, a lakhatási feltételek javítása, energetikai szempontból (is) való korszerűsítése nemcsak a gyerekkel rendelkező háztartások esetében fontos.
Éppen ezért egy sokkal szélesebb társadalmi réteg számára szeretnénk kiterjeszteni az 5 százalékos kamatsapkát
– mondta Koji László.
(Borítókép: Danny Gohlke/picture alliance via Getty Images)