A volt katás vállalkozások 30 százaléka maradt az immár csak lakossági értékesítést engedő új katában, több mint 40 százalékuk átalányadózó lett. Egyelőre még jelentős a bizonytalanok köre, a korábbi katások 10 százaléka visszaadta az ipart.
Szeptember elsejével új világ kezdődött a magyar (kényszer)vállalkozások életében. A nyári rapid módon megszavazott változás értelmében mintegy 460 ezer kisvállalkozó tételes adója (kata) alapján adózó vállalkozásnak, ezen belül 426 ezer egyéni vállalkozónak kellett eldöntenie, miként is folytatja majd tevékenységét a jövőben. Mindmáig nincsenek pontos adatok arról, hogy mi lett ezen vállalkozói kör sorsa, csak részinformációkból lehet modellezni a változást – bár Varga Mihály pénzügyminiszter a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara konferenciáján októberben közelítő adatokkal azért szolgált.
Az így összeseperhető információk szerint a korábbi, nagyjából 460 ezer katás vállalkozásból 140 ezren maradtak az új katában, azaz ennyi olyan vállalkozás van, amely csak közvetlenül a lakosságnak értékesít terméket vagy szolgáltatást. Az a változtatás bejelentésének indoklásában sántított, hogy a kata bevezetésekor is csak az ilyen szolgáltatást nyújtók számára akarták az egyszerűsített adózási formát megteremteni. Talán meglepetés, hogy ennyien választották azt a lehetőséget, hogy csak magánszemélynek értékesítenek.
Persze ez nem olyan egyszerű dolog. Az Index olvasói már találkozhattak olyan felirattal egy-egy boltban, ahol tábla hívta fel a potenciális vevők figyelmét arra, hogy adószámmal rendelkező partnert nem tudnak kiszolgálni. Szerencsére az adóhatóság állásfoglalása őket legalább megmentette attól, hogy amiatt kipenderüljenek az új kata hatálya alól, ha valamely régebbi üzleti ügyfelük késve, szeptember 1. után fizeti meg a korábban kibocsátott céges számla ellenértékét, ha a számlán szereplő teljesítési dátum a régi kata alatti. „Cserébe” viszont azt a nehezítést kapták meg, hogy az így befolyt összeget a záró katabevallásban is szerepeltetni kell. Ez viszont sokaknál kitolhatja a záró bevallás leadását.
A katás cégek, egyéni vállalkozások továbbélését leginkább az átalányadó biztosítja. Az Index értesülései szerint már több mint 190 ezer vállalkozás jelentkezett be az átalányadó alá, a változtatásra kényszerülők 40 százaléka ezt az adózási formát választotta. Ez a szám vélhetően még növekedni fog, hiszen például a jövő évtől további jelentős egyszerűsítések teszik még kedvezőbbé ezt az adózási formát – amelyekről korábban Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára beszélt az Indexnek.
A vállalkozások egy része egyelőre a sima adózás alá jelentkezett be – vélhetően közülük sokan a későbbiekben az átalányadózást választják majd. Ugyanakkor elég sok egyéni vállalkozó (s néhány betéti társaság) még nem döntötte el, milyen irányba lépnek a jövőben. Ezzel kapcsolatban Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének (MKOE) alelnöke az Indexnek úgy nyilatkozott, hogy az eddig még nem nyilatkozó ügyfeleknek – akiknek számát ő még százezerre tette – könyvelő nélkül nehéz lesz megoldani a változást, hiszen bár visszamenőlegesen nyilatkozhatnak az új adónem választásáról, gyakorlatilag ezt könyvelő nélkül nem tudják megtenni.
Ha pedig nem lépnek időben, kivívják a NAV lépését.
Az adóhatóság előbb felszólításokat fog küldeni az Ügyfélkapujukra, majd mulasztási bírságról szóló határozatok érkeznek hozzájuk. Ennél is nagyobb gondot jelenthet, hogy a katából kikerülő egyéni vállalkozóknak érvényteleníthetik a társadalombiztosítási (taj) kártyájukat, amely után az állami egészségügyi ellátást is csak fizetősen tudják majd igénybe venni.
A volt katások egy jelentős része a vállalkozás felhagyásával válaszolt. Az Opten adatai szerint 2022 augusztusában és szeptemberében a normális havi 3-4 ezer helyett 47 ezer vállalkozás fejezte be a működését, csak az egyéni vállalkozások körében 40 ezerrel több jelentett csődöt ebben az időszakban a szokványos átlaghoz képest. Július végén 604 ezer egyéni vállalkozás működött az országban, azaz az egyéni vállalkozói bázis 6,6 százaléka szűnhetett meg a katára vonatkozó szabályok szigorítása miatt. A cég közleménye szerint több mint 40 ezer egyéni vállalkozásnál és 14 400 társas vállalkozásnál kezdeményeztek a tulajdonosok végelszámolást, amelyből 12 900 betéti társaság volt, amelyek zöme szintén katásként működött. Az Opten további 20-30 ezer vállalkozás megszűnését is előrevetítette.
Fontos ugyanakkor látni, hogy a cégmegszűnések – főleg az egyéni vállalkozások leállása – részben alátámasztották azt a jogalkotói véleményt, hogy lépni kellett a kata esetében, hiszen a megszűnő „vállalkozások” egy jelentősebb része bizonyosan olyan bújtatott munkaviszony volt, amelynél a cél a munkáltatói adóelkerülés, vagy, hogy szebben mondjuk, adóoptimalizálás volt. Ezt a vélekedést támasztja alá az is, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az idei III. negyedévben 54,5 ezer fővel nőtt a hazai foglalkoztatotti létszám.
Más kérdés, hogy a 10 százalékos mérték önmagában nem indokolt volna ilyen jelentős változtatást. Persze, sok bújtatott vállalkozás fehéredhetett úgy, hogy – más foglalkoztatotti formákhoz hasonlóan – a közreműködők után a jövőben a minimálbér közterheit valaki legalább kifizeti – az átalányadózók esetében is ez az elvárás. Ez a változás tehát mégiscsak megvalósított egy újabb lépést a társadalmi igazságosság felé.
(Borítókép: Kaszás Tamás / Index)