Nem szívesen teszik ki magukat az energiapiaci ingadozásoknak a nagyobb gazdasági szereplők – fogalmazott az Index megkeresésére Gaál Gellért, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető elemzője annak kapcsán, hogy egyre több önkormányzat – köztük Budapest is – kiszolgáltatott helyzetbe került, és napi áron fogja beszerezni az áramot.
Több önkormányzat és közfeladatot ellátó vállalat nem rendelkezik hosszú távú energiaszerződésekkel, ezért piaci áron kénytelenek beszerezni az energiát. Mostanra politikailag átitatott üggyé vált, hogy ezek a szereplők nem vagy csak nagyon magas áron kaptak ajánlatokat. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége korábban azt javasolta, hogy az önkormányzatok ne kössenek az MVM-mel fél- vagy egyéves szerződést, legfeljebb egy hónapra szerződjenek.
Karácsony Gergely főpolgármester is egyértelművé tette: Budapest napi áron szerzi be az áramot, továbbá úgy fogalmazott, amíg nem látják, hogy egészen pontosan milyen áramszámlája lesz a BKV-nak, megpróbálnak mindenen spórolni. Így ezekben az esetekben a napi gáz- és villanyár lehet az irányadó.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábban már kifejtette azzal kapcsolatosan a véleményét, hogy a hetek óta tapasztalható olcsóbb energiaáraknak milyen hatása lehet.
„Tehát ha magas a kereslet, magas az ár. Aki a Közgázra járt, annak nem túlságosan meglepő. Most pedig már mindenki feltöltötte a földgáztárolóit, hallhatjuk, hogy Európában száz százalékot megközelítő a töltöttségi szint. Most senki nem fog gázt venni, mert nem tud, mert nem tudja hova tenni. Kicsi a kereslet, tehát kicsi az ár” – fogalmazott a külügyminiszter.
Szerinte majd amikor elkezdődik a kitárolás – mielőtt a fűtési szezon jön, és sokkal többet fogunk fogyasztani –, le fog menni a tároló töltöttségi szintje körülbelül húsz százaléka nagyjából márciusra. Akkor pedig, ha mindenki megint elkezd betárolni, nagyon magas lesz az ár – jegyezte meg Szijjártó Péter, aki azt is hozzátette: a jelenlegi alacsony árak a magyar beszerzési szerződésben is reflektálódni fognak.
Gaál Gellért, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető elemzője az Index megkeresésére kiemelte, ezzel kapcsolatosan nem látja a döntések hátterét, és nem ismeri a körülményeket, így azokat nem szeretné minősíteni. Ugyanakkor úgy véli, hogy a nagyobb gazdasági szereplők általában nem szeretik kitenni magukat az energiapiaci ingadozásoknak. Ezért inkább kötnek fél- vagy egyéves – esetenként akár hosszabb időtávú – energiaszerződést, amelyben rögzítik az árakat.
Felmerülhet ugyanakkor az az eset, hogy a szerződés másik oldalán lévő szállító túlságosan magas áron tudná rögzíteni az eladási árat, ami miatt már megfontolandó a Karácsony Gergely által követett stratégia is. Ebben az esetben ki vagyunk téve az árampiac szeszélyeinek, ami válhat előnyünkre, de hátrányunkra is
– tette hozzá a vezető elemző. Az biztos, ennek az önkormányzati döntésnek az a következménye, hogy gyakorlatilag – jelen esetben – a főváros áramszámláját a gáz piaci ára fogja mozgatni. Azt pedig lényegében az vezérli, hogy mennyire lesz hideg a tél, és meddig tart ki a tárolók töltöttsége. Ha többet kell fűteni, mint az utóbbi években, akkor jobban fog fogyni a gáz, nagyobb kereslet jelenik majd meg a piacon, így növekedni fognak az árak a tél második felében, ami pedig közvetve az áram beszerzési árára is felhajtóerővel bírhat.
Rendkívül kockázatosnak találja az aktuális helyzetben a napi áras beszerzést Hortay Olivér, a Századvég vezető elemzője. Az áramtőzsde már az energiaválság kirobbanása előtt is az egyik leginkább ingadozó volt. A tőzsdei ár egyik napról a másikra a korábbi kétszeresére is nőhet, vagy felére csökkenhet.
A végfelhasználók jelentős részénél ezért felmerül az igény a villamosenergia-kereskedőjükkel szemben, hogy a jövőbeli igényeiket előre fedezze, így képes legyen kiszámíthatóbb árakat biztosítani, ami tervezhetőbbé teszi a költségeket
– osztotta meg az Index megkeresésére Hortay Olivér, aki szerint ez az igény az energiaválság kirobbanása óta – a legtöbb felhasználó részéről – még erősebb két okból:
Tehát a Századvég elemzője számos kockázatot lát a kiszámíthatatlanságon túl az azonnali piaci árakat tükröző, napi áras beszerzésben. Két fő veszélyforrás egyértelmű: a kiszámíthatatlanság és egy esetleges költségnövekedés azonnali érződése.
Hortay Olivér szerint ha az elmúlt hónapok ármozgásait vesszük alapul, a jövőben a napi piaci árakat tükröző beszerzések egyik hónapról a másikra többszörös költségnövekedést okozhatnak, ez pedig végül likviditási problémákhoz vezethet.
Ha pedig az európai energiapiaci helyzet tovább romlik, és az átlagos árszintek növekednek, a beszerzés költségei is ugyanilyen ütemben emelkedni fognak. A költségnövekedés mértékének pedig – a piaci árakhoz hasonlóan – nincs felső korlátja.
Hortay Olivér kiemelte: biztos sokkal nehezebben lehet ezzel a stratégiával tervezni a városok költségvetését, továbbá jelentősen ki vannak téve így egy olyan kockázatnak, amire nincs érdemi ráhatásuk. „Ám ha azt gondoljuk, hogy rövid távon az árak inkább csökkenni fognak, és ez valóban bekövetkezik, akkor akár jól is lehet járni a feltehetően magasan fixált árhoz képest” – összegezte Gaál Gellért, aki megjegyezte: negyedév múlva felül lehet vizsgálni ezt a döntést, és újból be lehet kérni új árakat a fixáláshoz.
(Borítókép: A Margit körút fényei esti gépjárműforgalommal, balra lent a Széllkapu park épületei. Fotó: Róka László / MTI)