Kijöttek a Központi Statisztikai Hivatal adatai arról, hogy mennyi volt szeptemberben Magyarországon a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó és nettó átlagkeresete.

A KSH szerint

• a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 504 100, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 513 200 forint volt szeptemberben. Egy hónappal korábban, augusztusban 497 200 forint volt a bruttó átlagkereset, közfoglalkoztatottak nélkül számolva pedig 507 ezer forint.
• A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 335 200 (augusztusban 330 600), a kedvezményeket is figyelembe véve 347 500 (augusztusban 342 900) forintot ért el.

Az átlagkereset növekedéséhez főként a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, valamint a már előre ütemezett és a pótlólagos béremelések járultak hozzá.

A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 17,8 százalékkal nőtt. A kedvezmények (valamint az adó- és járulékmentességek) figyelembevételével számított nettó kereset 18,4 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 480 900 forintra becsülhető, ez 18,2 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.

A bruttó kereset mediánértéke 409 200 forintot ért el, amely 17,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.

A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 284 900 forint volt, 19,2 százalékkal felülmúlta az előző év szeptemberit.

Ez történt az első kilenc hónapban

2022 első kilenc hónapjában

• a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 503 600, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 514 300 forint volt.
• A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 334 900, a kedvezményeket is figyelembe véve 347 ezer forintot tett ki.

A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 17,5, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 18,2 százalékkal nőtt az előző évhez képest. A jelentős mértékű növekedést elsősorban a honvédelmi és a rendvédelmi hivatásos állomány hathavi illetménynek megfelelő szolgálati juttatásának februári kifizetése (úgynevezett fegyverpénz), az egyes előmeneteli rendszerekben előre ütemezett béremelések, valamint a minimálbér és a garantált bérminimum emelése magyarázzák.

A bruttó átlagkereset a pénzügyi és biztosítási tevékenységet végző ágban volt a legmagasabb (839 600 forint), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb (315 700 forint).

A bruttó átlagkereset a teljes munkaidőben alkalmazásban álló férfiaknál 551 700, a nők esetében 456 900 forint volt, ez a férfiaknál 18,1, a nőknél 16,5 százalékos növekedést jelent egy év alatt.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 462 400 forintra becsülhető, 15,4 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.

A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 465 800, a költségvetésben 443 700, a nonprofit szektorban 492 500 forintot ért el, ami 14,0, 15,7, illetve 30,0 százalékos növekedést jelent az előző évhez viszonyítva. A nonprofit szektor átlagot meghaladó rendszereskereset-növekedéséhez hozzájárult, hogy 2021. augusztus elejétől számos oktatási intézmény, fenntartójának változása miatt, a költségvetési szektorból ebbe a szektorba sorolódott, így az év első felében még jelentős bázishatás érvényesült.

A reálkereset 5,1 százalékkal nőtt a fogyasztói árak előző évhez mért, 11,8 százalékos növekedése mellett.

A bruttó kereset mediánértéke 396 200 forint volt, ez 15,0 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.

A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 274 900 forintot tett ki, 16,7 százalékkal emelkedett az előző évhez képest.

Felülmúlta a várakozásokat

Minden várakozást felülmúl a bruttó átlagbér szeptemberi, 17,8 százalékos növekedése, miközben a rendszeres keresetek tovább gyorsulva 18,2 százalékkal emelkedtek, 2018 óta pedig 62,3 százalék volt a rendszeres bérek növekedése.

A tovább gyorsuló erőteljes bérnövekedési ütem elsősorban annak köszönhetően, hogy a munkaerő megtartása és odavonzása érdekében, illetve az inflációs környezet figyelembevétele miatt érdemi béremelésre kényszerülnek a munkaadók. Ezen felül a minimálbéremelések teljes bérskálát feljebb toló hatása is szerepet játszik a folyamatban illetve a második és harmadik körös évközi, inflációra reagáló béremelések is felfelé tolják a dinamikát

– írja elemzésében Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője.

Továbbá feljebb tolja a pályát az év elején 200 ezer forintra emelkedett minimálbér és 260 ezer forintra növekvő szakmai bérminimum, amit támogatott a 4 százalékkal csökkenő szociális hozzájárulási adó is, aminek segítségével a teljes bérskála érdemben feljebb tolódik. Így várakozásunk szerint az idei bérnövekedési ütem meg fogja haladni a 17 százalékot, míg jövőre 10 százalék felett lesz a béremelkedés üteme, de utóbbinál a minimálbértárgyalások még gyakorolhatnak befolyást.

Az erőteljes alap bérdinamikának és az inflációt lekövetni igyekvő pótlólagos évközi béremeléseknek köszönhetően még a várható erőteljes inflációt figyelembe véve is 3 százalék körüli nettó reálbér növekedés lehet 2022-ben.

(Borítókép:  Gorondy-Novák Edit/Index)