Továbbra is optimistának mondhatók a dolgozó fiatalok – ha a fizetésükről van szó –, 69 százalékuk számol azzal, hogy növekedni fog a nettó fizetése – közölte a K&H az ifjúsági index negyedik negyedéves adatai alapján. Mindössze 6 százalék azoknak az aránya, akik alacsonyabb bérrel számolnak a következő időszakban. A kutatás szerint a fiatalok 38 százaléka érzi azt, hogy megbecsülik a munkáját, 25 százalékuknak viszont negatívak a tapasztalatai.
Eldőlt, hogy 2023-ban a minimálbér 16 százalékkal 232 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig 14 százalékkal 296 ezer forint fölé emelkedik, ez pedig mindenkinek a fizetésére, így a dolgozó fiatalokéra is hatással lehet. Ők egyébként derűlátóak a fizetésük alakulását tekintve a K&H ifjúsági index eredményei szerint.
A negyedik negyedévben a 19–29 éves, állással rendelkező fiatalok 69 százaléka számol azzal, hogy növekedni fog a nettó fizetése a következő időszakban. Ez az arány ugyan elmarad a harmadik negyedévben mért 76 százaléktól, de 2015 vége óta minden negyedévben a dolgozó fiatalok több mint fele számított béremelésre. Mindössze 6 százalékos a pesszimisták aránya, vagyis azoké, akik alacsonyabb fizetéssel kalkulálnak.
A hivatalos KSH-adatok szerint 2022 első háromnegyed évében a 20–29 éves fiatalok kedvezmények nélkül számolt nettó fizetése közel 287 ezer forintot tett ki, szemben az egy és két évvel korábbi 245 ezer és 227 ezer forinttal. Azaz éves összevetésben 17 százalékkal, kétéves távlatban pedig több mint 26 százalékkal emelkedett ez az összeg.
Bár a többség fizetésemelést vár, kisebbségben vannak azok, akik úgy érzik, összességében valóban megbecsülik őket a munkahelyükön.
A kutatás szerint az érintett fiatalok 38 százaléka, azaz tízből kevesebb mint négyen mondták ezt. A felmérés korábbi eredményei passzolnak ehhez, az elmúlt negyedévekben is hasonló arányban voltak azok a fiatalok, akik megbecsültnek tartották magukat. Ugyanakkor 25 százalékuk nem érzi ezt, 37 százalékuk pedig semleges választ adott.
Arra a kérdésre, hogy mennyire érzik stabilnak az állásukat, a dolgozó fiataloknak csak a 49 százaléka válaszolt igennel, az elmúlt negyedévekben hasonlóan alacsony eredmények születtek. 2017 végétől 2020 elejéig kedvezőbb volt a helyzet, akkor a fiatalok majdnem 70 százaléka mondta stabilnak az állását. A mostani alacsony arány feltehetően magyarázható azzal, hogy bizonytalanabbá vált a gazdasági környezet, részben az emelkedő árak és a visszafogottabb gazdasági növekedés miatt.
Csütörtökön a jegybank friss inflációs jelentéséből az derült ki, hogy a Magyar Nemzeti Bank a munkaerőpiac feszességének átmeneti enyhülésével a bérdinamika lassulására számít.
(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)