A 25-ös lécet is átugorhatja a hazai infláció, amely ezzel megerősítheti Európa-bajnoki címét – olvasható ki az Indexnek nyilatkozó elemzők előrejelzéséből. A KSH pénteken közli a 2022. decemberi, valamint a teljes tavalyi évre vonatkozó inflációs adatait. Szakértők szerint a fogyasztói árak tetőzése meg előttünk van, ezt követően azonban – számos bizonytalan tényező közepette, de – lassulhat az árnövekedés üteme.
Pénteken tájékoztat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2022. decemberre, illetve az egész tavalyi évre vonatkozó inflációs adatairól. Novemberben egy olyan Európa-bajnoki címet zsebelt be a magyar gazdaság, amelyről szívesen lemondana: 22,5 százalékkal ugyanis a hazai fogyasztóiárindex-emelkedés lett a kontinens aranyérmese.
Bár az Eb-cím már zsebben, a várakozásoknak megfelelően újabb „sikeres" csúcstámadást hajt végre a magyar inflációs mutató. Az Indexnek nyilatkozó elemzők 25 százalék feletti fogyasztóiárindex-emelkedésre számítanak decemberben év/év alapon.
„A rendkívül magas hazai inflációt több külső és belső tényező hajtja. A külsők közül az energiaárak jelentős emelkedése emelhető ki. A belső tényezők közül a forintgyengülés erősítette az importált termékek árának emelkedését, az árstopok bevezetése hosszú távon szintén inflációnövelő hatású, a kiskereskedelmi különadó megemelése, illetve az ár-bér spirál kialakulása is fokozta az áremelkedés ütemét. Összességében a jelenlegi infláció szerkezetében több belső, mint külső okot lehet felfedezni” – fejtette ki Varga Zoltán.
Németh Dávid kiemelte: az energia- és élelmiszerárak tovább növekedhetnek, ám az emelkedés üteme lassul. A K&H elemzője szerint emellett a szállás és az éttermi szolgáltatások drágulása is lökhet az infláción. A forintgyengülés pedig – bár már némiképp normalizálódott november-december folyamán – továbbra is felfelé húzza az importinflációt. Az üzemanyagár-sapka december 7-i kivezetése 2 százalékponttal veszi ki részét az általános áremelkedésből, sőt még a januári adatokban is nyomot hagyhat, 0,6-0,7 százalékos súllyal – tette hozzá.
Ami a 2022-es év egészére vonatkozó inflációt illeti, az elemzők konszenzusa egybecseng a Pénzügyminisztérium (PM) által előrejelzett 14,6 százalékkal.
Idén a PM 15 százalékos éves inflációval számol, míg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 14,5 és 15,5 százalék közé teszi az fogyasztói árak emelkedését.
Januárban tetőzhet az infláció, aminek elnyúló sugarai a februárt is elérhetik. Márciustól fokozatos csökkenésre lehet számítani, novemberben bukhat először 10 százalék alá a mutató, decemberben pedig – főként az erős bázishatásoknak köszönhetően – 6-8 százalékos inflációval kalkulálhatunk
– mondta Németh Dávid, aki szerint az éves átlag 18 százalék környékén alakulhat (18,3-18,4 százalék).
Ezzel összhangban vannak Varga Zoltán szavai, aki szintén az idei év második felében várja az infláció mérséklődését. „Az élelmiszerárstop majdani kivezetése várhatóan 2 százalékkal tolhatja felfelé a mutatót. A 2023-as éves átlagos fogyasztóiár-emelkedés 18 százalék körül alakulhat” – jelezte.
„Számos bizonytalan tényező tornyosul előttünk. Kardinális kérdés, hogy a forint árfolyama stabil sávban fogjon talajt. Az euróhoz képest a 390-es átlag körül mozoghat, de mindenképp 400 alatt, ami segíthet az infláció visszaszorításában. Az olaj árában nem számolhatunk számottevő emeléssel, a gáz esetében azonban további áremelkedéssel kell kalkulálni” – tette hozzá Németh Dávid.
Abban szintén egyetértettek a szakértők, hogy a hatósági árak összességében nem sok hasznot hoztak a gazdaság számára.
Varga Zoltán úgy látja, hogy az ársapkák rövid távon enyhítették az inflációs nyomást, azonban ez a hatás csak néhány hónapig tartott. Ezzel szemben Németh Dávid arról beszélt, hogy az árstopokba alapból nem kalkuláltak inflációfékező hatást. „Mindössze az infláció tetőzését odázták el a hatósági árakkal. Lassabban mászik fel a csúcsra, és a leereszkedés is hosszabb lesz, szemben más országokkal, ahol ársapkák nélkül hamarabb jött el a csúcs, és már lassuló pályára lépett az áremelkedés” – mondta.
Az Equilor elemzője rámutatott: a gazdasági szereplők alkalmazkodtak a változáshoz, az egyéb termékeken terítették szét a kereskedők az árstopos termékeken realizált veszteséget, illetve hiány alakult ki bizonyos termékekből. Az üzemanyagár-sapka egyéves fenntartása a nagyobb kereslet miatt jelentősen rontotta Magyarország folyó fizetési mérlegét.
Ki lehet jelenteni, hogy az árstopok hosszú távú fenntartása összességében több kárt okoz, mint hasznot
– szögezte le.
Szeptember végén a jegybank 13 százalékra emelte az alapkamatot, az egyhetes betéti rátát pedig 18 százalékban határozta meg. Matolcsy György MNB-elnök ekkor bejelentette, hogy az alapkamatot nem emelik tovább. A 3 százalékos inflációs célkitűzés még várat magára, a kérdés, hogy a jegybank milyen további monetáris eszközökkel dobhat lasszót az infláció dereka köré.
Németh Dávid nem vár további alapkamat-emelést, sőt az egynapos betéti kamat fokozatosan közelítheti az alapkamat 13 százalékos szintjét, szerinte ez június végére következhet be. Ezt követően pedig az alapkamatot is lejtőre teheti a jegybank, akár 8-9 is százalék körülre is süllyedhet.
Az MNB hat tényezőt jelölt meg, amelyeket figyel a monetáris kondíciók normalizálása, tehát a tényleges kamatszint csökkentése előtt – mutatott rá Varga Zoltán.
„Virág Barnabás MNB-alelnök többször hangsúlyozta, hogy a tervek szerint a kamatcsökkentés lassú és fokozatos lesz. Elsőként természetesen nem az alapkamathoz fognak nyúlni, hanem az egynapos betéti tenderek során meghatározott effektív kamatszinthez. A felsorolt jegybanki szempontok alapján márciusnál korábban nem reális az első óvatos kamatvágás” – jegyezte meg Varga Zoltán.
(Borítókép: Akos Stiller / Bloomberg / Getty Images)