Megvitatták a világ sorsát a globális vezetők a Világgazdasági Fórumon, amely hétfőtől péntekig tartott. Elemzésünkben megmutatjuk, mire jutott a világelit, miután korunk legnagyobb problémáit elemezték a svájci síparadicsomban.
Több mint 100 ország képviselői, köztük több mint 50 állam- és kormányfő a világot sújtó élelmiszer-, energia- és egyéb válságok megoldásának módjait vitatták meg Davosban. Az 53. találkozónak a biztonságtól a környezetig terjedő kérdéseket felölelő megbeszéléseit az „Együttműködés a megosztott világban” téma fogta össze.
Meglehetősen borúsan indult az idei év első Világgazdasági Fóruma (WEF), ugyanis Oroszországot nem hívták meg, és rögtön a konferencia első napján egy olyan felmérést közöltek, amelyben a világ vezető közgazdászainak többsége recessziót vár az idei évre.
A Davosban eluralkodó kezdeti borús hangulat a végére óvatos optimizmusba fordult át, miután kikristályosodott, hogy az előttünk álló év globális gazdasági kilátásai jobbnak tűntek a vártnál.
A WEF éves találkozóján azonban rengeteg kockázatról is szó esett, köztük a Kína újranyitásából eredő inflációs nyomásról és a fejlődő világ növekvő adósságválságáról. Arról nem is beszélve, hogy a nyugati országok számára a legnehezebb feladat még hátravan – az infláció 2 százalék alá szorítása.
Andrea Orcel, az UniCredit olasz bank vezérigazgatója szerint a legújabb adatok arra utalnak, hogy az euróövezet dacolhat a közgazdászok előrejelzéseivel, és elkerülheti a recessziót.
Az enyhe tél csökkentette a gázhiány kockázatát, és enyhítette az energiaárakat, miközben a fogyasztói bizalom és az üzleti várakozások a 20 tagú euróövezetben javultak az elmúlt hónapokban.
„A dolgok nem nagyszerűek, de sokkal jobbak, mint amilyenek lehettek volna” – mondta az eseményen Daniel Pinto, a JP Morgan elnöke és operatív igazgatója.
Ukrajna szövetségesei kihasználták a lehetőséget, hogy több és jobb fegyverzetet szerezzenek Kijevnek.
Volodimir Zelenszkij videóhívásban jelentkezett be az eseményre, és elmondta: Ukrajna „erőteljesen és határozottan” állja a háború viszontagságait, következményeit, majd ismételten arra kérte az országok, nyugati szövetségesek vezetőit, hogy továbbra is támogassák katonai segélyekkel, felszerelésekkel az ukrán hadsereget.
Megköszönte a nagy hatótávolságú légvédelmi rakétarendszerek átadását, és reményét fejezte ki, hogy nagy segítséget jelentenek majd. Mark Rutte miniszterelnök kedd este jelentette be, hogy Hollandia is Patriot rakétavédelmi rendszert küld Ukrajnába.
Bár nem mi indítottuk el ezt a háborút, mi fogjuk befejezni
– mondta Zelenszkij.
A davosi Világgazdasági Fórumon számos politikus arról beszélt, hogy a béke fenntartásához arra van szükség, hogy Oroszország katonai vereséget szenvedjen.
Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese erre úgy reagált, hogy belengette az atomháborút. Szerinte a katonai, politikai döntéshozók egyet nem vesznek figyelembe:
Ha egy atomhatalom egy hagyományos háborúban vereséget szenved, akkor az atomháború kitöréséhez vezethet.
A három nagy kereskedelmi hatalom, az Egyesült Államok, Európa és Kína bemutatta az új iparpolitikáját, majd egyeztetésekbe kezdtek.
Azonban nem volt világos, hogy a világ többi része hogyan illeszkedik a munkavállalók védelmét és az ellátási láncok újradefiniálását célzó új kereskedelmi politikákba.
Ez a gazdag országok játéka lesz, igaz? Mi támogathatjuk ezt, ti támogathatjátok azt – mi lesz a szegény országokkal, akiknek korlátozott a költségvetési mozgásterük? Őket kint hagyják a hidegben megfagyni
– fogalmazott Raghuram Rajan, az Indiai Központi Bank korábbi vezetője.
A „friendshoring” hasonló aggályokat vet fel. Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter és mások is használják ezt a kifejezést annak leírására, amikor a vállalatok előnyben részesítik a hasonlóan gondolkodó országokkal folytatott kereskedelmet – de ez felveti a kérdést, hogy melyek ezek az országok – világít rá a Reuters.
A geopolitikai blokkok közötti konfrontáció mindig rossz azoknak, akik két tömb között helyezkednek el földrajzilag – figyelmeztetett Szijjártó Péter. A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy az eurázsiai együttműködés jó alapja volt a gazdasági fejlődésnek, de ez mára „távoli álommá” vált.
A fosszilis tüzelőanyagokat kitermelő cégek a magas olajáraknak köszönhetően jó évet zártak, bőven lenne pénzük, hogy zöld energiába fektessenek. Ennek ellenére a vezérigazgatók zöld vállalásai és az éghajlatváltozást mérséklő finanszírozási erőfeszítéseik kevésnek tűnnek sokak szemében.
A találkozó végéhez közeledve Greta Thunberg klímaaktivista társaival egy asztalhoz ült Fatih Birollal, a Nemzetközi Energiaügynökség vezérével. Az aktivisták egy „beszüntetési-leállási” levelet nyújtottak át a vezérigazgatónak, amelyben az új olaj-, gáz- és szénkitermelés leállítását követelik az energiaszektor vezetőitől.
Az olaj- és gázipar képviselőit azzal vádolják az aktivisták, hogy eltérítették az éghajlatváltozásról szóló vitát a svájci síparadicsomban. Az energiapiaci vezetők szerint viszont fontos a részvételük a konferencián, mivel a fosszilis tüzelőanyagok továbbra is fontos szerepet fognak játszani az energiamixben, ahogy a világ az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra tér át.
A Microsoft vezérigazgatója és a Szilícium-völgy más vezetői a mesterséges intelligenciát, például a ChatGPT-t úgy vezették fel, mint az üzleti világ átalakítóját. Az utóbbi hetekben dollármilliárdokat öntöttek a technológiába a nagy techcégek, miközben több tízezer alkalmazott elbocsátását jelentették be világszerte.
A davosi vezetők a születőben lévő GPT-technológia széles körű felhasználási lehetőségeit ismertették. Arra jutottak, hogy használható programozási asszisztensként, de a katonai fölényért folytatott globális versenyben is lépéselőnyt adhat – világított rá a Reuters.
Liu He kínai miniszterelnök-helyettes beszédében kinyilvánította, hogy Kína újra nyitott az üzleti élet felé, amit széles körben üdvözöltek a résztvevők. Ugyanakkor inflációs félelmeket is felvetett, hogy mi lesz, amikor a kínai kereslet teljes erővel rászabadul a piacokra. Arról nem is beszélve, hogy ez mit jelent az Egyesült Államokkal fennálló feszültségekre nézve.
„A növekedési előrejelzés most 4,5 százalék Kínára vonatkozóan. Én személy szerint nem lennék meglepve, ha ezt túlteljesítenék” – mondta Axel Lehmann, a Credit Suisse elnöke.
Az európaiaknak bőven volt mit kifogásolniuk az amerikai inflációcsökkentő törvénnyel kapcsolatban. Az Európai Unió vállalta, hogy állami támogatásokat és egy szuverenitási alapot fog mozgósítani, hogy megakadályozza a cégek áttelepülését az Egyesült Államokba.
Több szakértő is úgy látja, hogy a Biden-féle inflációcsökkentő törvény éppen lerombol mindent, amit a nemzetközi kereskedelem terén a második világháború befejezése óta sikerült felépíteni, és akár kereskedelmi háborúba is sodorhatja a világot.
A kulcskérdés nem az, hogy Kína az első, az USA az első, vagy Európa az első. A kulcskérdés mindannyiunk számára az, hogy a klíma legyen az első
– fogalmazott Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter a Világgazdasági Fórumon.
A gazdasági adatok közelmúltbeli javulására több közgazdász is az előjelzések pozitív irányú változtatásával reagált.
Andrea Orcel, az UniCredit olasz bank vezérigazgatója ugyanakkor elmondta, hogy a háború kimenetele és a gyors jegybanki kamatemelések hatása kiszámíthatatlan, ezen a fronton még érkezhet meglepetés.
Az EKB várhatóan újabb 50 bázispontos kamatemelést hajt végre, így az irányadó kamatláb 2 százalékról 2,5 százalékra emelkedik. Mario Centeno, az EKB igazgatósági tagja és a Bank of Portugal elnöke kedden a CNBC-nek azt mondta, hogy több kamatemelés is várható 2023-ban.
Orcel elismerte, hogy az EKB-nak nagyon nehéz dolga van, mivel kamatemeléssel igyekszik kezelni az inflációt, ami egyes közgazdászok szerint tovább lassítja a növekedést. A bankvezér arra is rámutat, hogy az európai és amerikai infláció között különbség van, ugyanis az öreg kontinensen főleg az energiaárak és az élelmiszerárak dobták meg az inflációt.
(Borítókép: Fabrice Coffrini / AFP)