Felerészben közvetlenül a háború és a szankciók felelősek a magas árakért, felerészben pedig olyan országspecifikus tényezők, amelyek közvetett módon ugyancsak jelentős részben magyarázhatók a háborúval és a szankciókkal – állapította meg a Makronóm Intézet az inflációt tényezőkre bontó elemzésében.
„Ha az inflációt le akarjuk küzdeni, akkor a megértéssel kell kezdeni” – Orbán Viktor kormányfő évértékelő beszédében arra kereste a választ, miért van egész Európában infláció.
A decemberi inflációs adatokat elemezve megállapítható, a háború és a szankciók közvetlenül közel fele részben, 47,8 százalékban járultak hozzá az inflációhoz – világított rá elemzésében a Makronóm Intézet.
Az ábrán látható arányoknak megfelelően a gazdaságkutató szervezet részletesen elemezte az egyes, inflációra ható tényezőket, amelyek közül kiemelkedik az energiaárak hatása. Az országspecifikus tényezők hatása az inflációnak 52,2 százalékáért felelt decemberben, azonban közvetett módon ezek jelentős része is a háborúval és a szankciókkal függ össze a Makronóm Intézet szerint.
A decemberi inflációhoz több tényező együttesen járult hozzá: az energiaárak elszabadulása, az árfolyam gyengülése a szankciók és az uniós viták miatt, a globális szállítási költségek növekedése, a spekulatív árazás miatti profithúzta infláció, csak hogy a legfontosabb tényezőket említsük. A tavalyi év elejei keresletélénkítés és az adóemelések.
Ellenben a háború és a szankciók nyomán kialakuló energiaár-emelkedés, az ellátási láncok szakadozása, valamint az ezek nyomán bekövetkező forintgyengülés az infláció közel feléért volt felelős
– világított rá a Makronóm Intézet.
A gazdaságkutató szervezet ismertette a kormányzati intézkedések másik oldalát is: 2022-ben a költségvetési kiadások összértékének 19 százalékát elérő kormányzati intézkedések érdemben támasztották meg a magyar családok helyzetét. Az év elejei minimálbér- és garantáltbérminimum-emelés hozzájárult az átlagkereset 17,5 százalékos növekedéséhez, aminek köszönhetően az OECD-országok között Magyarországon maradt fenn legtovább a reálbér-növekedés – állapították meg.
(Borítókép: Marek M. Berezowski / Anadolu Agency / Getty Images)