Nem változtatott a jegybanki alapkamat 13 százalékos szintjén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa idei első kamatdöntő ülésén, kedden. A kamatfolyosó két szélét sem módosította a testület. A döntés megfelel az elemzői várakozásoknak.
A Monetáris Tanács változatlanul, 13 százalékon hagyta a jegybanki alapkamatot. A döntésnek nincs nagy jelentősége, hiszen előző év október közepe óta az egynapos betéti gyorstender 18 százalékos kamata az irányadó, amelyről minden reggel dönt a jegybank.
A jegybanki indoklásból többet tudhattunk meg a döntés hátteréről, illetve Virág Barnabás, a jegybank alelnöke online háttérbeszélgetést tartott a monetáris politika aktuális kérdéseiről, amelyről az Index is tudósított.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszterrel készített exkluzív interjút az Index, amelyben elmondta, hogy a 18 százalékos nominális kamat és a mai 5-7 százalékos reálkamatok rendkívül megterhelőek a gazdaság számára. Az enyhítésnek azonban egyelőre sajnos nincs jele, sőt a monetáris kondíciók szigorítása történik, emelkedik a tartalékráta, és 10 év után újra bevezették az MNB-kötvényt, amely likviditást szív ki a hitelpiacról és az állampapírpiacról.
A miniszter szerint látni kell, hogy a jegybank nagyon nehéz helyzetben van, hiszen alapvető célját, az árstabilitást, valamint az ennek megfelelő, 3 százalékos inflációs célját egyelőre nem tudja elérni. Ugyanakkor akármilyen nehéz is a dolga, fontos szem előtt tartani a piaci kamatvárakozásokat. Úgy tűnik, ez most a jegybankot kevésbé érdekli – vélekedett Nagy Márton.
A miniszter szerint tavaly szeptemberben, amikor minden előzetes jelzés nélkül leállt az MNB a kamatemeléssel, vagy most január végén, amikor a piac már kamatcsökkentést várt, és fennmaradt a 18 százalékos irányadó kamat, egyértelmű meglepetéseket szerzett.
A mai döntés kapcsán a jegybank vegyes üzeneteket küldött a piac felé. A döntés várható volt, a jelenlegi gazdasági környezet sem további szigorítást nem kényszerített ki, sem lazítást nem tett még lehetővé. A szigorítás alapvetően azért nem volt szükséges, mert a forint árfolyama az energiaárak csökkenésének eredményeként októberi mélypontjához képest érdemben erősödött – ismertette Regős Gábor, a Makronóm Intézet makroelemzési vezetője.
Az elemző hozzátette, hogy a lazításhoz érdemes megvárni, amíg az infláció ténylegesen, nem csak a várakozások szintjén kezd el mérséklődni, illetve amíg az európai uniós források elkezdenek ténylegesen is megérkezni, és így hazánk kockázati megítélése is javul.
A lazítás ellen szólt a vártnál kedvezőtlenebb januári inflációs adat is. A túl korai lazítás továbbá nagyobb árfolyamgyengülést is eredményezne, ami az infláció elleni harcot veszélyeztetné. Bár nemzetközi szinten az inflációs mutatók már javulásnak indultak, a világ nagy jegybankjai még a szigorításnál tartanak, ami szintén a magyar lazítás ellen hat – még akkor is, ha az Európai Központi Bank a kamatemelési ciklusát késve kezdte meg.
Természetesen a nemzetközi szinten is magas kamatkondíciók nehezítik a vállalkozások forráshoz jutását, ami némileg lassíthatja a gazdasági teljesítményt. Ennek kivédésére szolgálnak a kormányzat által indított különböző kedvezményes hitelprogramok
– mondta az elemző.
Regős Gábor szerint a mai döntésben szigorítást jelent az, hogy áprilistól a 10 százalékos kötelező tartalék feletti tartalék részre az alapkamat 13 százalékos kamata – helyett 18 százalékot fizet a jegybank, ezzel növelve a tartósan lekötött likviditást. Ugyanakkor némi lazítást jelent, hogy a tartalékalap 2,5 százaléka után nem fizet kamatot. Az energiaimporthoz kapcsolódó devizalikviditási igény további biztosítása a jövőben is stabilan tudja tartani, illetve erősíteni tudja a forintárfolyamot.
Lazításra várakozásaink szerint legkorábban a második negyedévben, a júniusi ülésen kerülhet sor, ha az infláció már jól láthatóan tetőzött, és ha ezt a piaci hangulat is lehetővé teszi. Ez először is az egynapos betéti kamat mérséklődését jelentheti.
– mondta Regős.
Amennyiben az infláció a várakozásoknak megfelelően dinamikusan csökkenni kezd, akkor a lazítás is gyors ütemben történhet, amelynek révén az év végén már akár az alapkamat is mérséklődhet. Ugyanakkor a várható lazítás közeledésére utal a jegybank azon üzenete, hogy a kockázati környezet javult, az egynapos betéti kamat csökkentése annak tartósságához köthető, azaz az első jelzést a lazítás kapcsán megadta.
Az MNB a szeptemberi kamatdöntő ülésen bejelentette a kamatemelési ciklus lezárását, mivel a Monetáris Tanács megítélése szerint az alapkamat jelenlegi szintjével a kamatkondíciók kellően szigorúvá váltak, ami biztosítja az inflációs cél elérését. A szigorú monetáris kondíciók ugyanakkor tartósan fennmaradnak, ami biztosítja az inflációs várakozások horgonyzását, és az inflációs cél fenntartható módon történő elérését – mondta az Indexnek Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője.
A monetáris kondíciók szigorítása a likviditás szűkítésével folytatódik.
Ennek megfelelően októberben emelkedett a kötelező tartalékráta, valamint elindultak a rendszeres jegybanki diszkontkötvény aukciók és bevezetésre került egy hosszabb futamidejű betéti eszköz – ismertette a szakértő.
A Monetáris Tanács ugyanakkor a hazai pénzpiacokat érintő negatív kockázati prémiumsokk hatására október 14-től bevezette az egynapos betéti eszközt 18 százalékos kamat mellett, valamint 25 százalékra emelte az egynapos fedezett hitel kamatát, az egyhetes fedezett hiteleszközt pedig felfüggesztette. Emellett a jegybank vállalta, hogy a következő hónapokban közvetlenül biztosítja az energiaimport fedezése kapcsán felmerülő, jelentősebb devizalikviditási igényt. Mivel a folyó fizetési mérleg energiaegyenlegen kívüli tételei összességében már pozitívak, így az intézkedés érdemben módosítja a devizapiac kereslet-kínálati viszonyait.
Az intézkedéseknek köszönhetően az effektív kamatláb átmenetileg az egynapos betét kamata lett, amelynek fokozatos csökkentésére a hazai gazdaság kockázati megítélésének javulása mellett kerülhet sor, amelyben kulcsszerepe lehet az uniós forrásokkal kapcsolatos mérföldkövek és horizontális feltételek teljesítésének – ismertette Suppan.
A szakértő arra számít, hogy az idei év közepére az egynapos betéti eszköz kamata az alapkamat szintjére csökkenhet, majd kivezetésre kerülhet. Az utóbbi hónapokban – jelentős ingadozások mellett – azonban meredeken zuhantak a hazai hozamok mind az állampapír, mind a kamatcsere piacokon, a kamatcsökkentési várakozások felerősödének hatására, így az effektív kamatláb is jelentős mértékben csökkent.
A Monetáris Tanács a legutóbbi kamatdöntő ülésén a transzmisszió erősítése érdekében a kötelező tartalékráta 10 százalékra való emeléséről, valamint az egyhetes diszkontkötvény és a hosszú futamidejű betéti tender folytatásáról döntött.
A kockázati megítélést befolyásoló tényezők áttekintése során jelezték, hogy az elmúlt időszak javuló tendencái ellenére a meghatározó jegybankok további szigorításának feltörekvő gazdaságokra gyakorolt hatása, az orosz-ukrán háború következményei, az uniós megállapodás részleteivel kapcsolatos bizonytalanság, a folyó fizetési mérleg hiánya, valamint a változékony pénzpiaci környezet továbbra is kockázatot jelent.
Ennek megfelelően az október közepén bevezetett eszközök jelenlegi kondícióit a kockázati megítélés trendszerű javulásáig fenntartja.
Az MNB legutóbbi közleményeiben szintén megjelent, hogy a külső inflációs nyomás enyhülése és a lassuló kereslet árleszorító hatása 2023 elejétől jelenhet meg a hazai inflációban.
A szállítási költségek, a nyersanyag- és energiaárak csökkenése, a termelési láncokat érintő nehézségek oldódása, valamint a globális gazdaság növekedésének lassulása fékezhetik a külső inflációt. A kamatemelési ciklus lezárását lehetővé tette, hogy az előretekintő reálhozam pozitívvá vált, az inflációs kockázatok kiegyensúlyozottá váltak, az elmúlt hónapokban közeledtek az álláspontok a kormány és az Európai Bizottság között az uniós források lehívásával kapcsolatban, valamint javult a monetáris transzmisszió az fx-swap és az állampapírpiacon is.
Az egyre erőteljesebb bázishatások, és a nyersanyag-, termény, energiaárak, szállítási költségek fent említett csökkenése miatt az idei év elejétől fordulhat az infláció, míg az energiaárak mérséklődése, az energiapiaci alkalmazkodás, a belső kereslet csökkenése miatt fékeződő import, valamint az új exportkapacitások miatt tovább élénkülő export hatására érdemben javulhat a külső egyensúly. Az alapkamat csökkentésére 2023 év közepétől számítunk, ami az inflációs mérséklődésének gyorsulásával nagyobb mértékű is lehet az utolsó negyedévében, így 2023. év végére 9 százalékra csökkenhet az alapkamat – állapította meg az elemző.
A határidős kamatlábak az effektív kamat meredek csökkentését árazva egy hónap múlva 15,70 százalék, három hónap múlva 14,70 százalék, hat hónap múlva 13,20 százalék, azt követően tovább mérséklődő kamatszintet jelez előre, így egy év múlva 10-10,20 százalék körüli kamatszintet jeleznek előre – ismertette Suppan Gergely.