A világban növekvő feszültségek és a globális bizonytalanság miatt Kína 7,2 százalékkal növeli védelmi kiadásait – mondta Li Ko-csiang kínai miniszterelnök a Népi Kongresszus éves ülésszakának megnyitóján vasárnap Pekingben.
A Világbank adatai szerint Kína a bruttó hazai össztermékének (GDP) 1,7 százalékát fordította a hadseregére 2021-ben. Az MTI szerint most a kínai miniszterelnök arról beszélt, hogy Kína
2023-BAN MINTEGY 1,55 TRILLIÓ JÜANT KÖLT KATONAI FEJLESZTÉSEKRE, AMI A 2013-AS KIADÁSOKNAK NAGYJÁBÓL A KÉTSZERESE.
Li Ko-csiang a fegyveres erők modernizálására, harckészültségük megerősítésére és katonai képességeik javítására szólított fel a jelen lévő háromezer küldött előtt. A Népi Kongresszus egyik szóvivője előző nap a komplex biztonsági kihívásokkal és Kína nagyhatalmi felelősségével indokolta a kiadások emelését (ezenkívül az utóbbi napokban az is felvetődött, hogy a kínaiak akár az oroszoknak is segítséget nyújthatnak a háborúban).
A kínai hadseregben zajló fejlesztéseket sokan aggodalommal szemlélik a nemzetközi közösségben, miután Peking egyre fenyegetőbben lép fel Tajvannal szemben, és vitatott területi követelései vannak a Kelet-, valamint a Dél-kínai-tengeren. Li Ko-csiang beszédében határozottan ellenezte Tajvan függetlenségét, és a békés újraegyesítés mellett foglalt állást.
Mi, a Tajvani-szoros két oldalán élő kínaiak egy család vagyunk, és összeköt minket a vér
– szögezte le.
Kína saját területe részeként tekint az 1949 óta önálló kormányzattal rendelkező, stratégiai jelentőségű Tajvanra. Az utóbbi időben fokozódott a feszültség a felek között, és a nemzetközi közösség attól tart, hogy Oroszország ukrajnai háborúján felbuzdulva Kína hasonló lépésre szánhatja el magát Tajvan kérdésében. Kína tavaly augusztusban nagyszabású hadgyakorlatot tartott Tajvan körül válaszul arra, hogy Nancy Pelosi amerikai házelnök a szigetre látogatott.
Li Ko-csiang megjegyzésére válaszul Tajvan leszögezte, Pekingnek szembe kellene néznie azzal, hogy a Tajvani-szoros két oldala között nincs alá-fölé rendeltségi viszony, valamint tiszteletben kellene tartania Tajvan elkötelezettségét a szuverenitás, a demokrácia és a szabadság mellett. Jobb, ha Peking pragmatikusan áll a tajvani kérdéshez, és észszerűen, a kölcsönösség és a tisztelet talaján tevékenykedik, megteremtve az egészséges interakció feltételeit.
Li Ko-csiang beszédében vázolta Kína idei gazdasági céljait. A miniszterelnök jelezte, öt százalék körüli növekedéssel számol. Már az előző évben is 5,5 százalékos növekedési célt tűzött ki a kormány, de ennek megvalósulását a koronavírus-járvány miatti lezárások megakadályozták. Így tavaly mindössze három százalékot nőtt a kínai gazdaság, ami a második legrosszabb adat volt 1976 óta.
A költségvetési hiánycél három százalék, míg a munkanélküliségi ráta várhatóan 5,5, az infláció pedig 3 százalékos lesz – tette hozzá a kormányfő. Az idei év prioritása a gazdasági stabilitás megteremtése és a fogyasztás élénkítése.
Ennek érdekében 12 millió új munkahelyet teremtenek a városokban.
A március 13-ig tartó ülésszak másik nagy témája az új kormány megalakítása lesz. A korábbi kor- és mandátumkorlátok ellenére Hszi Csin-ping a várakozások szerint megszilárdítja hatalmát, és megkezdi harmadik elnöki ciklusát. Ezzel szemben Li Ko-csiang visszavonul, és helyét Li Csiang veszi át. Az új miniszterelnök személyére szombaton adhatja áldását a parlament.
(Borítókép: Katonai felvonulás Pekingben 2019. október 1-jén. Fotó: Kevin Frayer / Getty Images)