Megállíthatatlannak tűnő menetelésbe kezdett a forint a hét elején, a magyar jegybank keddi kamatdöntését követően valósággal kilőtt a magyar fizetőeszköz, és sorra vitte át az akadályokat a főbb devizákkal szemben, közel egy éve nem látott csúcsra ért. Szerdán a forint az euróval szemben 373 alá erősödött, a dollárral szemben 350 alatt is járt. A hét vége felé azonban kifulladt a forint erősödése, és kis híján vissza is adta az addig szerzett előnyét. A főbb európai tőzsdék pluszban zárták a kereskedést, a magyar BUX viszont gyengén teljesített. A földgáz ára tovább zuhant, a kőolaj viszont jelentősen drágult. Heti tőzsdei összefoglalónk.
Hétfő reggel még a 380-as szint közelében táncolt a forint, majd a keddi kamatdöntést követően megizmosodott, és sorra vitte át az előtte álló akadályokat, szerda délután már 373 alatt jegyezték az euróval szemben. Ezzel közel egy éve nem látott csúcsra ért a magyar fizetőeszköz. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) keddi kamatdöntésénél is erőteljesebben fűthette a forint növekedését a nemzetközi hangulat javulása.
Csütörtök estére viszont kifulladt a forint erősödése, és zuhanórepülésbe kezdett a főbb devizákkal szemben, olyannyira, hogy péntek estére majdnem teljesen visszaadta a nagy menetelésből származó előnyét. Szombat délutánra már 379 fölé gyengült a forint az euróval szemben.
Az amerikai fizetőeszközzel szemben is nagyot hajrázott a forint. Hétfő reggel még csaknem 360 forint volt egy dollár, majd a jegybanki kamatdöntést követően szerda délben a magyar deviza már áttörte a lélektani határnak számító 350-es dollár–forint árfolyamot. A hét végéhez közeledve a dollárral szemben is visszagyengült a magyar fizetőeszköz, szombaton 14 óra környékén 356,5 közelében jegyezték.
A főbb európai tőzsdék erősödéssel zárták a heti kereskedést:
Az amerikai részvények szélesebb körét felölelő S&P 500-index 1,61 százalékos pluszt, a technológiai papírok Nasdaq Composite-mutatója 1,98 százalékos erősödést jelzett.
Az egyéni befektetők nem tudnak betelni a Teslával. Az elmúlt hetekben őrült ütemben vásárolták fel Elon Musk elektromos járműveket gyártó vállalatának részvényeit, többször is rekordot döntöttek az egynapos vásárlások tekintetében. 2023-ban már eddig nettó 13,6 milliárd dollárt költöttek Tesla-részvényekre, ami a Vanda Research szerint megközelíti a tavalyi év egészének rekordösszegét, a közel 17 milliárd dollárt.
A főbb európai tőzsdékkel ellentétesen a magyar BUX-index gyengén teljesített a héten, 1,83 százalékos gyengüléssel végezte a kereskedést. A magyar blue chipek gyengén teljesítettek, csak a Richter volt képes 1,23 százalékos növekedést felmutatni; a Magyar Telekom 1,61 százalékot gyengült; az OTP 2,31 százalékot esett; a Mol 4,18 százalékot zuhant.
A Richter konszolidált árbevétele tavaly 802 milliárd fölé emelkedett, 27,3 százalékkal meghaladva a 2021-es számokat. A gyógyszergyártó árbevétele 30 százalékkal emelkedve meghaladta a 656 milliárd forintot. Magyarországon a szegmens bevétele 45,7 milliárd forint lett, ami forintban 4,9 százalékos növekedés – derült ki a gyógyszercég utolsó negyedéves gyorsjelentéséből.
A teljes gyógyszerpiac 8,5 százalékkal növekedett, míg a Richter-termékek kiskereskedelmi forgalma gyorsabb ütemben, 11,6 százalékkal emelkedett a rendelkezésre álló IQVIA- (az IMS jogutóda) adatok alapján.
A társaság a hazai piaci szereplők rangsorában 4,6 százalékos részesedéssel a negyedik helyen áll.
Az elmúlt évben végrehajtott akvizícióknak és a csoport organikus növekedésének köszönhetően a 4iG egy év alatt technológiai-infokommunikációs vállalatcsoporttá fejlődött. A negyedik negyedévben is növelni tudta méretét és bevételeit. A Vodafone felvásárlásával pedig a vezetékes internetszolgáltatások területén és a televíziós műsorterjesztésben piacvezetővé vált – derül ki a cég gyorsjelentéséből.
Az akvizíciók közül is kiemelik a Vodafone Magyarország tárgyidőszak után záruló felvásárlását, amellyel a cég jelentősen javította versenypozícióját. Az üzleti profil, eredményesség és javuló hitelmutatók eredményeként a 4iG kibocsátói besorolását egy osztályzattal, BB–-ra felminősítette a Scope Ratings hitelminősítő intézet. A felminősítés egyben elismerése a társaság sikeres növekedési stratégiájának.
Hétfőn a WTI nyersolaj ára a nemzetközi kereskedelemben hordónként 75,56 dolláron állt, majd némi drágulással pénteken 79,68 dolláron fejezte be a kereskedést. A Brent olaj ára a hétfői 82,58 dollár hordónkénti árról péntek délutánra 85,83 dollárra nőtt.
Harminc éve nem látott áremeléssel reagáltak a rendszerváltás óta nem tapasztalt költségnövekedésre a fuvarozók – ismertette Lajkó Ferenc logisztikai iparági szakértő. A költségek emelkedésében oroszlánrészt vállalt az üzemanyagárak emelkedése, habár ezekben némi korrekció észlelhető, komolyabb visszarendeződés nem várható. A dízelhiány elkerülhető, gazdasági szempontból azonban az első félév „maga lesz a pokol”, ami minden szektorra, így a fuvarozásra is kihatással lesz.
Az európai gázár az irányadónak számító TTF holland gáztőzsdén a legközelebbi, márciusi határidőre megawattóránként 51,975 eurón állt hétfőn. A hét folyamán esett a földgáz ára, pénteken 45,1 euró/megawattóra árfolyamon fejezte be a kereskedést.
A gázár három hónapja 135,77 eurón, egy éve 74,01 eurón zárt. Tavaly augusztusban rekordszinten, 346,52 eurón is jegyezték.
A Nemzeti Tőkeholding ismertette, hogy a Baross Gábor Tőkeprogram ingatlanalapokra fókuszáló alprogramja az építőipar mint stratégiai fontosságú iparág recessziós kockázatainak csökkentését célozza annak megerősítésén, valamint a zöld fejlesztések előtérbe helyezésén keresztül.
A pályázó alapkezelők a tőkefinanszírozást meglévő ingatlanok energiahatékonysági célú felújítására, továbbá zöld, akár megújuló energiaforrást használó ingatlanok fejlesztésére, építésére, illetve részben megvásárlására fordíthatják. Az alprogram az építőipari beruházások serkentésén túl hozzájárul Magyarország energiafüggőségének csökkentéséhez és a klímacélok teljesüléséhez.
A jövő hét főbb gazdasági eseményei:
(Borítókép: Index)