Úgy tűnik, hogy a január bizonyult a csúcshónapnak az infláció tekintetében, az első hónapban mért 25,7 százalék után februárban 25,4 százalékkal nőtt a fogyasztói árindex az egy évvel korábbihoz képest – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán közölt adataiból. Az elmúlt egy évben a háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább. A havi szintű általános áremelkedés egy százalék alá csökkent.
25,4 százalékkal haladták meg a fogyasztói árak februárban az egy évvel korábbit – közölte a KSH. Ez igazolja az Indexnek nyilatkozó elemzők várakozásait, akik a januári csúcs után a infláció emelkedésének mérséklődését vetítették előre.
Az élelmiszerek ára 43,3 százalékkal emelkedett, ezen belül leginkább
A háztartási energia 49,0 százalékkal drágult. Ezen belül a vezetékes gáz ára 78,4, a tűzifáé 59,5, a palackos gázé 52,0, az elektromos energiáé 27,6 százalékkal nőtt.
A tartós fogyasztási cikkekért 12,6, ezen belül az új személygépkocsikért 23,9, a fűtő- és főzőberendezésekért 20,2, a konyha- és egyéb bútorokért 19,6, a szobabútorokért 17,8 százalékkal kellett többet fizetni.
A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 18,8, ezen belül a szeszes italok 25,6 százalékkal drágultak. Az állateledelek ára 55,5, a mosó- és tisztítószereké 33,4, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 28,5, a testápolási cikkeké 28,2 százalékkal lett magasabb. A járműüzemanyagok 30,3 százalékkal drágultak. A szolgáltatások díja 11,6 százalékkal emelkedett, ezen belül a taxi 33,2, az autópályadíj, gépkocsikölcsönzés, parkolás 27,7, a sport- és múzeumi belépők 27,1, a járműjavítás és -karbantartás 24,7, a belföldi üdülés 23,8, a lakásjavítás és -karbantartás 22,0 százalékkal került többe.
Havi szinten minimális általános áremelkedés tapasztalható. Az élelmiszerek tovább drágultak, az energia, illetve az üzemanyagok ára azonban csökkent januárhoz képest.
A fogyasztói árak átlagosan 0,8 százalékkal nőttek januárhoz viszonyítja. Decemberről januárra még 1,9 százalékos emelkedést mértek az árakban.
Az élelmiszerek 1,7 százalékkal drágultak, ezen belül az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs) 6,4, a kávé 6,1, a gyümölcs- és zöldséglé 3,0, az alkoholmentes üdítőitalok 2,9, a munkahelyi étkezés 2,2, az éttermi étkezés 1,9, a kenyér 1,3, a csokoládé, kakaó 1,2 százalékkal kerültek többe. A margarin 2,2, a sertéshús 0,6, a baromfihús 0,5 százalékkal olcsóbb lett.
A háztartási energia ára 2,0 százalékkal mérséklődött, ezen belül a vezetékes gázért 5,4 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. A járműüzemanyagok ára 3,6 százalékkal mérséklődött. Az állateledelek 7,0, a virág és dísznövény 4,9, az ágy- és asztalnemű 3,0 százalékkal kerültek többe. A szolgáltatások ára átlagosan 1,0 százalékkal nőtt, ezen belül a járműjavítás és -karbantartás 2,5, a sport- és múzeumi belépők 2,3, a belföldi üdülés 1,9, a testápolási szolgáltatások 1,6 százalékkal drágultak.
Az infláció szerkezete sem hozott most meglepetést. Havi szinten folytatódott az élelmiszerek drágulása – szerencsére a megelőző hónapokan látottaknál mérsékeltebb ütemben – írta kommentárjában Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője. Az 1,7 százalékos havi szintű áremelkedés még mindig magas, azonban talán már van tér arra, hogy jóval lassabb fokozatba kapcsoljon az erős átárazási magatartás.
A globális élelmiszerár-változásokat mérő FAO Élelmiszer-árindex (FFPI) már 11 hónapja csökken. A magyarországi mezőgazdasági árindex pedig 2022 októberében fordult le csúcsáról. Ráadásul az egyre inkább visszaeső belső kereslet is árazási magatartás változtatására ösztönzhet.
A kedvezőbb helyzetet a fogyasztók az akciók egyre nagyobb engedményeket mutató és szélesebb körű megjelenésével fogják érzékelni, illetve érzékelhetik már most is.
Az ezzel kapcsolatos kommunikáció is felerősödik, főleg a nagy üzletláncok részéről. Összességében úgy tűnik, bízhatunk abban, hogy a visszafogottabb élelmiszerdrágulás érdemben hozzá tud majd járulni az idei évre várt dezinflációhoz.
A mérsékeltebb havi dráguláshoz hozzájárult a járműüzemanyagárak 3,6 százalékos, illetve a háztartási energia árainak 2 százalékos havi csökkenése. Jelentősen lassult az zömmel árfolyamvezérelt tartós cikkek drágulása (0,1 százalék hó/hó), ami hozzájárulhatott az enyhe maginflációs fordulathoz. Óvatosságra int viszont, hogy a szolgáltatásoknál úgy tűnik, folytatódtak az erőteljes év eleji átárazások, és februárban további 1 százalékkal nőttek az árak.
Továbbra is jelentősek a középtávú inflációs kihívások a megváltozott globális környezet és a szűk munkaerőpiac mellett. 2024-ben is folytatódhat ugyan a dezinflációs folyamat, ám jelenlegi várakozásunk szerint csak 2025-ben tér vissza a jegybanki célsávba az infláció. Mindez tartósan szigorú monetáris politikát és pozitívban maradó előretekintő reálkamatot sugall az elkövetkező időszakban – vetítette előre az Erste Bank elemzője.
Egy év alatt az élelmiszerek árai 43,3 százalékkal nőttek, ami már lassulást mutat a decemberi 44,8 százalékos dráguláshoz képest, ami főleg bázishatások eredménye, azonban a következő hónapokban egyes élelmiszerek árai már csökkenhetnek – mondta Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője.
A tartós fogyasztási cikkek árait jelentősen növelte a forint érdemi gyengülése, a nyersanyagárak elszállása, az alkatrészhiány, a szállítási költségek elszállása is, az új autók árának emelkedését azonban a lényegesen magasabb műszaki tartalom is befolyásolta. A forint erősödése és a nyersanyagárak csökkenése miatt a tartós fogyasztási cikkek áremelkedése érdemben csillapodhat, ami már az elmúlt hónapokban megjelent. A faárak elszállása éreztette hatását a bútorárakban is. A lakbérek és más piaci szolgáltatások árnövekedése is gyorsult. Az üdülési szolgáltatások árai a járvány elleni korlátozások feloldása után érdemben növekedtek, a jelenleg pedig az energiaköltségek megugrása, az élelmiszerek drágulása, valamint a munkaerőhiány miatt erősödő bérverseny miatt várható magas árdinamika.
A következő hónapokban bázishatások, az üzemanyagárak folyamatos csökkenése és egyes élelmiszertermékekre bejelentett árcsökkentés miatt az infláció fokozatos, majd az év közepétől meredek mérséklődésére számítunk, így várakozásunk szerint januárban tetőzhetett az infláció. A bázishatásokat felerősítheti, hogy a nemzetközi nyersanyag-, termény-, és energiaárak és szállítási költségek jelentősen visszaestek az utóbbi hónapokban, így újabb külső ársokkra nem számítunk, a forint erősödése pedig szintén mérsékelheti az inflációt.
Az ár-bér spirál kialakulása egyes ágazatokban megfigyelhető, ami lassíthatja az infláció mérséklődésének ütemét, azonban az idei év végére így is egyszámjegyű inflációra számítunk.
Az idei éves átlagos infláció ugyanakkor meghaladhatja a korábbi 17,6 százalékos várakozásunkat – jegyezte meg Suppan Gergely.
Az MKB Bank és a Takarékbank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának elemzői arra hívták fel a figyelmet, hogy a januári 44 százalékról februárban 43,3 százalékra mérséklődött az élelmiszer-infláció Magyarországon éves összevetésben. A 17 havi folyamatos emelkedés után második hónapja tartó lassulás továbbra is elsősorban annak eredménye, hogy magasabb egy évvel ezelőtti árakhoz viszonyítjuk az e havi adatokat – mutattak rá.
Míg a 2022 januárjáról februárjára mért drágulás átlagosan még 2,1 százalékos volt, addig ugyanez az adat 2023 azonos időszakában 1,7 százalékra mérséklődött. „Vannak persze kivételek, ilyen például a sokunk által fogyasztott kávé, amely 6 százalékkal drágult januárról februárra” – mutatott rá Héjja Csaba szenior elemző.
A februári adatok szerint a tejtermékek esetében a havi áremelés bőven átlag alatti volt, sőt, a nyers adatokat vizsgálva kiderül, hogy a trappista sajt – amely tavaly rendkívüli mértékben drágult a boltokban – és a tejföl ára is csökkent.
Utóbbi tendencia folytatódhat a közeljövőben, ugyanis az európai tej- és tejtermékárak a hazainál nagyobb csökkenést mutatnak. Ennek legfőbb oka a tejtermelés bővülése és a keresletcsökkenés miatt mutatkozó kismértékű túlkínálat
– fejtette ki Héjja Csaba.
A szakértő ugyanakkor hozzátette, hogy az előző év azonos időszakához viszonyítva továbbra is a tej- és a tejtermékek drágultak a leginkább (70 százalék), vagyis hiába lassult az áremelkedés és csökkent némileg egy-egy termék ára, a boltban vásárolt élelmiszerek közül továbbra is ez a kategória jelenti a legnagyobb terhet a háztartások számára.
Az MKB Bank és a Takarékbank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának elemzői az említett meghatározó tényezők közül kiemelték, hogy az energiaárak mérséklődnek a világpiacon, a gázárak csökkenése nyomán pedig alacsonyabb a műtrágya ára is, ami enyhíti a termelés költségeire nehezedő nyomást, nem is szólva az élelmiszeripari energiaköltségek csökkenéséről.
A recessziós várakozások enyhülése és a forint erősödése szintén afelé mutat, hogy nem kell további drasztikus élelmiszerár-emelkedésre számítani.
„Továbbra is tartjuk, hogy várakozásaink szerint az élelmiszer-infláció az év végére egyszámjegyűre mérséklődhet Magyarországon” – mondta.
(Borítókép: Akos Stiller / Bloomberg / Getty Images)