Erős utolsó negyedévet tudhat maga mögött a bankcsoport: bevételei 24 százalékkal 451 milliárd forintra nőttek, és működési eredménye is 26 százalékkal emelkedett 223 milliárd forintra. A 38 milliárd forintnyi egyedi tétel miatt az adózott eredmény 153 milliárd helyett 115 milliárd forint lett.

Az összes bevétel 26 százalékkal 1657 milliárd forintra ugrott, a működési eredmény 32 százalékkal 869 milliárd forintra emelkedett. 

A bankcsoport konszolidált adózás utáni eredménye 2022-ben 347,1 milliárd forint volt, ami lehetett volna sokkal nagyobb is, ha nem terheli 246 milliárdnyi egyszeri tétel. A céltartalékolás is jelentős méreteket öltött, 178 milliárd forintra rúgott.

Az OTP tavaly vett még két bankot, a szlovén Nova KBM-et és az üzbég Ipotekát, amelyek eredménye még nem jelenik meg a mostani kimutatásban.

A háború és az adók lecsapolták az OTP-t

2022-ben mindösszesen 245 milliárd forintnyi korrekciós tétel terhelte a bankcsoport adózás utáni eredményét. Konkrétan:

• 91,4 milliárd forint a pénzügyi szervezetek különadója címén, ami a bankadót és az extraprofit adót egyaránt magában foglalja (adózás után);
• 59,3 milliárd forint leányvállalati goodwill leírás és befektetés értékvesztés adóhatása kapcsán (adózás után);
• 36,5 milliárd forint az egyes magyarországi hiteleket érintő kamatstop várható egyszeri hatása (adózás után); 
• 35 milliárd forint az OTP Core és DSK Bank mérlegében lévő orosz állampapírokra képzett értékvesztés (adózás után);
• 10,4 milliárd forint a Sberbank Magyarország végelszámolásának hatása (adózás után);
• 2,5 milliárd forint a törlesztési moratórium várható egyszeri eredményhatása (adózás után);
• 14 milliárd forint egyéb tétel. 

Magyarországon az általános törlesztési moratórium 2022. december 31-én megszűnt. Az OTP Core-nál és Merkantil-csoportnál mindösszesen 148 milliárd forintnyi lakossági és vállalati hitelállományt érintett a moratórium megszűnése.

Az orosz és ukrán kitettségek csoporton belüli súlyát az árfolyamváltozás mellett a tudatos, illetve kényszerű üzletpolitikai döntések alakították.

Teljesültek a főbb célok

• A teljesítő (Stage 1+2) hitelállományok organikus bővülése 14,3 százalékos volt (árfolyamszűrten), az albán tranzakció hatásával ugyanakkor 15 százalékos;
• A nettó kamatrés stabilizálódott;
• A működési költséghatékonyság 2021-hez képest javult (a 2021-es kiadás/bevétel mutató 51,1 százalék volt, ami 2022-re 49,5 százalékra mérséklődött);
• A hitelkockázati költségráta a 2021-es szintnél kisebb lett (2021-ben 0,19 százalék volt, 2022-ben pedig 0,04 százalékra csökkent);
• A korrigált jövedelmezőségi mutató (ROE) a 2021-es közel 18 százalékos szintet meghaladta, és 2022-ben 20,7 százalékra nőtt. 

2023-as célkitűzések

2023-ban is bizonytalanságot jelentenek az orosz–ukrán háború közvetlen és közvetett hatásai, valamint a magyar gazdasági helyzet alakulása és ehhez kapcsolódóan a kormányzati és jegybanki intézkedések. A várható pénzügyi teljesítmény különösen függ ezen tényezőktől, ezért a menedzsment alábbi várakozásai a szokásosnál is nagyobb bizonytalanságot hordoznak – olvasható a gyorsjelentésben.

A bankcsoport ismertette az idei évre vonatkozó céljait:

• Oroszországban és Ukrajnában arra számítanak, hogy a bankjaik gazdálkodási környezete érdemben nem romlik, így 2023-ban mindkét országban javulhat a helyi devizában kifejezett adózás utáni eredmény.
• 2023-ban az év végi infláció egy számjegyűre való visszaesését és ezzel párhuzamosan a kamatkörnyezet csökkenését várják Magyarországon. Ebben az esetben az OTP Core nettó kamateredménye és kamatrése is javulhat 2022 negyedik negyedévéhez képest.
• 2022-höz hasonlóan 2023-ban is súlyos terhet fog jelenteni a bank számára a magyarországi bankadó és extraprofitadó bruttó 28 és 69 milliárd forintos értéke. 
• A 2023-ban már megvalósult Nova KBM- és a menedzsment tervei szerint a második negyedévben lezárásra kerülő üzbég Ipoteka Bank-akvizíciók a folyamatos eredménytermelő képességükkel érdemben hozzájárulhatnak a bankcsoport adózás utáni eredményéhez, valamint a Nova KBM konszolidálása kapcsán várhatóan felmerülő egyszeri könyvelési tételek pozitív adózás utáni eredmény hatása elérheti a 230 millió eurót. 
• A konszolidált teljesítő hitelállomány organikus árfolyamszűrt növekedése 2023-ban várhatóan nem fogja meghaladni az 5 százalékot.
• A konszolidált nettó kamatrés 2023-ban stabil maradhat, és a kockázati profil tekintetében sem várnak érdemi romlást 2023-ban, viszont a magas infláció várhatóan nyomást helyez a költséghatékonysági mutatókra.
• Az OTP Csoport 2023. évi korrigált adózás utáni eredményéből számított tőkearányos megtérülése (korrigált ROE) a 2022-es érték közelében lehet.
• A 2022-es üzleti év után az igazgatóság várhatóan 84 milliárd forint, azaz részvényenként 300 forint osztalék fizetésére tesz javaslatot.
• A 2024. január 1-jétől érvényes MREL-követelmények kielégítése érdekében a bank 2023-ban két vagy három benchmark- (legalább 500 millió EUR) méretű senior preferred kötvénykibocsátást tervez végrehajtani. 

Devizaárfolyamok és infláció

Az éves adózás utáni eredményt, valamint a mérlegtételeket érdemben befolyásolták a devizaárfolyam-mozgások: a forint átlagárfolyama éves alapon minden devizával szemben jelentősen gyengült, legnagyobb mértékben a rubellel szemben értékelődött le a magyar fizetőeszköz (mínusz 37,5 százalék). Az utolsó negyedévben ezt némi korrekció követte, és például a rubel és a hrivnya vonatkozásában már negyedéves alapon 4 százalék körüli erősödés volt tapasztalható – derült ki a gyorsjelentésből. 

Az éves konszolidált működési költségek nominálisan 21 százalékkal nőttek éves alapon, a legtöbb országban 10 százalékot meghaladó infláció valamennyi költségelemnél éreztette hatását.

Az OTP árfolyama idén 0,49 százalékkal csökkent, a cégcsoport részvényei március 10-én reggel 6 órakor 10 060 forinton várják a kereskedést.

(Borítókép: Bodnár Patrícia / Index)