Tovább nőttek a lakbérek februárban: országosan 1,8, a fővárosban 1,4 százalékkal lettek magasabbak egy hónap alatt, Budapest valamennyi kerületcsoportjában emelkedés történt. A nominális lakbérek növekedési üteme éves összevetésben még mindig alacsonyabb volt az inflációnál, emiatt reálértékük néhány százalékkal csökkent egy év alatt – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és az ingatlan.com februári lakbérindexéből. Az előző hónaphoz mérten azonban a lakbérek jobban nőttek a fogyasztói áraknál, így reálértéken számítva januárhoz képest kismértékű emelkedést mutattak.
Hullámvasútra került az albérletpiac az elmúlt félévben. 2021–2022-ben visszazárkózott a piac a koronavírus-járvány utáni visszaesést követően, tavaly nyáron érték el a lakbérek a járvány előtti szintet. Gyakorlatilag mintha nem lett volna Covid, tovább tartott a lakbérek 2015 óta tartó emelkedése – mondta Balogh László.
Az előző év őszétől bekövetkező rezsiapokalipszis azonban elérte a bérleti szegmenst is. Nemcsak hogy megtorpanás történt a bérleti díjakban, de decemberben még egy enyhe csökkenés is bekövetkezett
– tette hozzá az az ingatlan.com szakértője, aki szerint fontos leszögezni, hogy az árváltozás az érvényben lévő szerződésekre nem, csak az aktuális kínálatra van hatással.
A tavaly év végi lassulás után az idei év gyorsabb ütemű emelkedést hozott a lakásbérleti piacon. 2023 februárjában az előző hónaphoz képest országosan 1,8, Budapesten 1,4 százalékkal nőttek a kínálati bérleti díjak.
Az előző év azonos időszakinál országosan 20, Budapesten 21 százalékkal, a 2015. évi bázisidőszakinál pedig 79, illetve 71 százalékkal voltak magasabbak a februári lakbérek.
2023 elején ismét élénkülés tapasztalható a bérleti piacon, ami azért érdekes, mert ritkán következik be, hogy az ingatlanpiac különböző szegmensei eltérő pályán mozognak – mutatott rá Balogh László.
Jelenleg ezt látjuk, hiszen amíg az eladó lakások piaca jelentős forgalomcsökkenés mellett stagnál, addig a bérleti piac élénk maradt. A kettő között összefüggés van, hiszen az ingatlanpiac eladói része nehezített pályán mozog az elapadó lakossági büdzsék, illetve a hitelfinanszírozás költségeinek egekbe szökése miatt, az erről a piacról kiszorulók egy része pedig a bérleti piacon talál megoldást
– mondta.
A nominális lakbérek szintje már több mint egy éve a 2020. januári csúcs fölé emelkedett, 2023 februárjában országosan 23, Budapesten 19 százalékkal meghaladták azt. Ugyanakkor a fogyasztóiár-indexet figyelembe véve a reállakbérek 13, illetve 15 százalékkal alacsonyabbak voltak a járvány kitörése előtti szintnél. Az infláció havi mértéke februárban elmaradt a nominális lakbérek növekedési ütemétől, így a reállakbérek 6 hónap csökkenés után újra enyhén növekedtek.
A fővárosban valamennyi kerületcsoportban emelkedtek a lakbérek egy hónap alatt, leginkább, 2,4 százalékkal a budai hegyvidéki kerületekben, a többi kerületcsoportban pedig 1-2 százalékkal. Egy év leforgása alatt a pesti belső kerületekben történt a legnagyobb (24 százalék) és a pesti külső kerületekben a legkisebb (18 százalék) drágulás.
Az infláció máshogy hat a lakáspiac szegmenseire. Az eladói piacon a magas infláció mellett a hitelkamatok is nőnek, ami csökkenti a keresletet, gátat szabva ezáltal az árak emelkedésének.
Az albérletpiac tekintetében nem arról van szó, hogy a tulajdonosok vérszemet kapnak, és inflációkövető bérleti díjakat állapítanak meg, mondván, hogy így akarják a pótolni az infláció által okozott reáljövedelem-csökkenés miatti kiesést, hanem arról, hogy a növekvő infláció a béreket is magával húzza, hiszen egy munkaerőhiányos gazdaságban, ha nem is a fogyasztói árak növekedésének mértékével megegyezően, de a bérek is emelkednek. És mivel az bérleti díjakat túlnyomórészt munkabérből finanszírozzák, így az emelkedő fizetések emelkedő lakbérekkel párosulnak.
A bérlőket kifosztó tulajdonosok mítosza megdőlni látszik az utóbbi két év folyamatai alapján, hiszen a koronavírus-járvány idején jelentős bérletidíj-csökkenés ment végbe, főleg a fővárosban, a rezsicsökkentés részleges kivezetése után pedig megtorpantak az árak. Jelenleg az bérleti díjak alkalmazkodnak a bérlők javuló fizetőképességéhez – nominálisan, nem pedig a reálbér tekintetében
– vezette le a szakértő.
„Reálértelemben jelenleg csökkennek a bérleti díjak, hiszen az infláció nagyobb ütemben nő a lakbéreknél. Természetesen ez a bérlőket nem vigasztalja, hiszen ők azt a nominális értéket nézik, ami a fizetésükből kijön, az pedig növekszik” – mondta Balogh László.
2023 első két hónapjában a figyelembe vett hirdetések 56 százaléka fővárosi, 28 százaléka megyei jogú, 14 százaléka nem megyei jogú városban lévő lakásra vonatkozott.
A január–februárban kiadásra meghirdetett lakások alapterülete Budapesten átlagosan 55, a megyei jogú városokban 57 négyzetméter volt. A kisebb településeken – a nem megyei jogú városokban és a községekben – általában nagyobbak a kiadó lakások, átlagos alapterületük 66 négyzetméter volt. A legnagyobb alapterületű (átlagosan 77 négyzetméteres) albérleteket továbbra is Pest megyében hirdették.
Országosan a megfigyelt hirdetések túlnyomó többsége (92 százalék) többlakásos épületben lévő lakásokra vonatkozott, a fennmaradó mintegy 8 százalék esetében családi házakat hirdettek meg. Budapesten ugyanakkor a kiadó lakások mindössze 3,9 százaléka volt családi ház. A fővárosban a hirdetések 43, országosan 45 százaléka származott magánszemélyektől.
Balogh László arra a jelenségre is felhívta a figyelmet, hogy az ingatlanberuházások visszaesése felhajtóerővel bírhat a bérleti díjakra. „Hosszú távon ez azért lehet érdekes az albérletpiac szempontjából, mert a bérlők érdeke, hogy minél több elérhető lakás legyen a bérlői piacon. A kínálat visszaesésének ugyanis szintén árfelhajtó hatása lehet a lakbérekre nézve” – mondta, hangsúlyozva: ez egyelőre nyitott kérdés az albérletpiacon.
(Borítókép: Bődey János / Index)