Hétfő reggel Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nyitotta meg a negyedik Budapest LNG Summit konferenciát. Beszéde elején leszögezte: bár tudjuk, hogy a hidrogén idővel helyettesíteni tudja majd a földgázt, érdemes addig az utóbbira fókuszálni, hiszen „két lábbal álljunk a földön”.

Bajban lehet Európa

A miniszter ezt követően ismertette, hogy Európa energetikai stabilitása és biztonsága az elmúlt években illúzió volt. Az energiaellátás biztonsága nagyon törékeny a kontinensen – mondta. Majd ezzel összefüggésben három dologra világított rá:

1. A földgáz árának tízszeres növekedése korábban elképzelhetetlennek tűnt.
2. Nyilvánvalóvá vált, hogy a fizikai infrastruktúra is nagyon végtelen. Itt az Északi Áramlattal kapcsolatos „terrortámadást” hozta példának a miniszter. „Terrortámadás történt, egy kritikus infrastruktúra ellen. Ezt követően nem volt nemzetközi, pártatlan nyomozás.”
3. A miniszter szerint óriási álhírhullámot lehet hallani Európában a gáztárolók kapacitásáról. „Senki nem mondott semmit” arról, hogy fogyasztáshoz arányosan hogyan állnak a töltöttségi szintek.

A tárcavezető a beszédében leszögezte, hogy Európának nagy szerencséje volt az elmúlt téllel. „Az európai politikusok most ünneplik magukat. De szeretném óvni őket attól, hogy ezt tegyék. Mert ez még túl korai. Minden szakértő és tény szerint a soron következő tél sokkal nehezebb lesz ellátásbiztonság tekintetében.” Erre is három problémát hozott fel a tárcavezető:

1. 2022-ben Oroszországból 60 milliárd köbméter földgáz érkezett. Mostanra a miniszter szerint világossá vált, ez 8-10 milliárd köbméterre csökken. Tehát 50 milliárd földgáz pótlására kell megoldást találni – ezzel a kérdéssel korábban ebben a cikkünkben foglalkoztunk.
2. Tavaly az alatt az idő alatt, amíg fel kellett tölteni a gáztárolókat, Kína zárlat alatt volt a koronavírus-járvány miatt. A kínai gazdaság nagyon alacsony szinten működött. De ismét kinyitottak, a gazdaságuk ismét elkezdett pörögni. A kínai gázigény jelentősen növekedhet, és kész többet fizetni, mint Európa – ezzel a kérdéssel korábban ebben a cikkünkben foglalkoztunk.
3. Ha az új LNG-kapacitásokat összeadjuk, és ezt követően összehasonlítjuk a korábban említett 50-52 milliárd köbméter orosz gáz csökkentésével, akkor azt látjuk, az utóbbi a nagyobb. És „itt még csak a mennyiségről beszélünk, nem az árról” – ezzel a kérdéssel korábban ebben a cikkünkben foglalkoztunk.

A tárcavezető ezt követően kitért arra, hogy amikor Európa versenyképességéről beszélünk, akkor megértjük az igazi problémát. „A földgáz ára hétszer magasabb, mint Amerikában, és az áram ára háromszor nagyobb, mint Kínában. Hogyan lehetséges egy megfelelő üzleti tervet összeállítani itt, Európában, amely versenyképes lesz Kínával vagy Amerikával?” – tette fel a költői kérdést.

Európa versenyképessége

„Úgy gondoljuk, hogy a jelenlegi körülmények között a megoldás az, hogy az ellátási oldallal foglalkozunk, és nem a keresleti oldallal. A valós megoldás az lesz, hogy annyi gázt hozunk az európai piacra, amennyit csak lehet” – összegezte a miniszter, majd hozzátette: sajnálatos módon múlt héten Brüsszelben az európai energiaügyi miniszterek olyan döntést hoztak, hogy meghosszabbítják az energiafogyasztásra kivetett korlátozást.

Ez azt jelenti, hogy továbbra is „keresleti oldalon keressük a megoldást, ami nincs ott. Különösen, ha figyelembe vesszük azt, hogy 15 százalékos csökkentésnek olyan időszakban kell megvalósulnia, ami magában foglalja a nyarat” – emlékeztetett erre a miniszter. A versenyképességre visszatérve kiemelte, a korábban említett árkülönbözeten túl Európában az iparnak elő van írva: csökkenteni kell a fogyasztását is.

Ezt követően Szijjártó Péter megerősítette, Magyarország fizikai, és nem ideológiai vagy politikai kérdésként tekint az energiabiztonságra, diverzifikáció alatt pedig újabb források bevonását, nem pedig a függőség földrajzi irányának megváltoztatását érti. „Nem helyes politikai okok miatt felmondani jól működő szerződéseket egy megbízható ellátóval” – vélekedett.

A diverzifikáció első lehetőségeként az azeri gáz bevonását említette, amelyről politikai megállapodás született, kezdetben idén 100 millió köbméter mennyiségben, amit hosszú távú szerződés követhet évi kétmilliárd köbméterrel, ehhez azonban infrastruktúra-fejlesztésekre van szükség – húzta alá. A második opciót a további LNG-források jelentik Horvátországból, Görögországból, Törökországból és Lengyelországból, a bővítéshez azonban minden irányból ugyancsak a hálózati kapacitások bővítésére lenne szükség, amihez szintén elengedhetetlenek az európai uniós források – tette hozzá.

Szijjártó Péter beszédében figyelmeztetett, hogy noha brüsszeli tárgyalásain egyesektől azt hallotta, nem akarnak már további pénzeket fordítani a gázinfrastruktúra fejlesztésére, ez nagy hiba lenne, ugyanis túl kell élni az új technológiákig, két lábbal kell a földön járni. Kiemelte: a kormány folytatni fogja küzdelmét az infrastruktúra-fejlesztések érdekében, máskülönben nagyon nehéz lesz garantálni az ellátásbiztonságot a hazánkhoz hasonló országok esetében.

(Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszédet mond a 4. Budapest LNG Summit konferencián Budapesten 2023. április 3-án. Fotó: Illyés Tibor / MTI)