A mikrocsipgyártásban duplázná a világpiaci részesedését az Európai Unió, viszont ez az elképzelés minden erőfeszítés ellenére is irreális – világított rá elemzésében a Makronóm Intézet. A gazdaságkutató szervezet arra is figyelmeztet: ha lemaradunk a mikrocsip-technológiában, az végső soron nemzetbiztonsági kockázatot jelent.
A félvezető anyagok és a belőlük készült mikrocsipek a modern technológiák alapját képezik, és a jövő gazdasági növekedésének kulcsfontosságú tényezői. Ahhoz, hogy egy állam a 21. század győzteseként emelkedjen ki, biztosítania kell a folyamatos hozzáférést ezekhez a technológiákhoz – állapította meg elemzésében a Makronóm Intézet.
Nem csoda, hogy a csúcstechnológiai szaktudás és a gyártókapacitások irányítása a nagyhatalmi versengés központi elemévé vált napjainkban. A mikrocsipek kettős felhasználású technológiaként ismertek, azaz katonai és civil célokra is alkalmazhatók, de
Az esetleges lemaradás gazdasági hátrányok mellett komoly nemzetbiztonsági kockázatokkal is jár
– figyelmeztet a gazdaságkutató szervezet. Ismertették azt is, hogy a félvezetőgyártás piaci értéke 2022-ben elérte az 580 milliárd dollárt, és várhatóan évente átlagosan 12 százalékot fog növekedni 2029-ig.
Az Egyesült Államok a teljes értéklánc hozzáadott értékének mintegy 40 százalékát és a tervezési folyamat szinte egészét uralja. Európa csupán 11 százalékos részesedéssel bír a teljes értékláncban az ötödik helyen állva az USA, Dél-Korea, Japán és Tajvan mögött, míg Kína a hatodik helyet foglalja el 6 százalékos részesedéssel.
Az élvonalbeli európai vállalatok főként a kutatás-fejlesztés területén tevékenykednek, nem pedig a gyártásban. Az európai cégek a szellemi tulajdon és a gyártáshoz szükséges gépek és alkatrészek előállításában erősek, de jelentős lemaradás tapasztalható az értéklánc többi szakaszában. A gyártókapacitás főként Nyugat-Európára koncentrálódik.
Az Egyesült Államok a szektorban lehető legnagyobb előnyt kívánja megszerezni.
Az ország saját kapacitásának növelése és fejlesztése mellett igyekszik legfőbb riválisát, Kínát is visszafogni.
Az USA a CHIPS törvény 280 milliárd dolláros keretéből 10 év alatt 52,7 milliárd dollárt tervez a hazai félvezetőgyártásra és fejlesztésre fordítani, ösztönzőket kínálva a külföldi vállalatoknak amerikai telephelyek létrehozásához. A stratégiai szektorok belföldi megtartása mellett az USA legfőbb célja a tajvani logikai csipgyártás dominanciájából fakadó nemzetbiztonsági kockázatok mérséklése. Bár az USA a haditechnológiában használt félvezetők terén bizonyos önállóságot alakított ki, számos amerikai védelmi rendszer – mint például a fejlett vadászrepülőgépek, radarok és rakétavédelmi rendszerek – még mindig a Tajvanról származó kereskedelmi csipekre támaszkodik – világít rá a Makronóm Intézet.
Washington 2022 őszétől fokozta erőfeszítéseit, hogy megakadályozza a kínai félvezetőipar önellátását, és ennek érdekében betiltotta az amerikai technológiával gyártott félvezető- és csipgyártó berendezések Kínába történő értékesítését. Ez a döntés gyakorlatilag a szektor összes vezető vállalatát érinti. Az amerikai nyomás hatására Japán és Hollandia is bevezetett korlátozásokat, még akkor is, ha ezek rövid távon saját gyártóiknak kárt okoznak.
Bár 1990-ben Európa még 44 százalékos globális csippiaci részesedéssel büszkélkedhetett, megelőzve az Egyesült Államokat, mára ez az arány csupán 9 százalékra zsugorodott, és a 2030-ra vonatkozó előrejelzések is csak 8 százalékot mutatnak. Mivel a kontinens nettó csipimportőr, és a globális felhasználás 20 százalékát teszi ki, a félvezetőiparban való függőség veszélyeztetheti az áhított európai stratégiai autonómia kialakulását – magyarázta a Makronóm Intézet.
Az Európai Bizottság (EB) felismerte a problémát, és 2022 elején bejelentette az EU Chips Actet, egy 43 milliárd eurós támogatási keretet, amelyhez hasonló mértékű magánberuházások is társulnak, és célja, hogy az EU 2030-ra 20 százalékra növelje piaci részesedését a félvezetőiparban. Azonban a jelenlegi kihívás nem annyira az EU részesedésének növelése, hanem a jelenlegi szint megtartása, tekintettel a magas európai energiaárakra és a világszerte bevezetett gigatámogatásokra, amelyek a vállalatok számára további indokokat nyújtanak az európai gyártás megszüntetésére és áttelepítésére – fejtette ki a gazdaságkutató szervezet.
A Makronóm szerint ugyanakkor minden erőfeszítés ellenére Európának leginkább arra van valós esélye, hogy néhány ország – elsősorban Németország – vezetésével a kontinens képes lesz világviszonylatban is szinten tartani a jelenlegi termelését, vagyis
az EB célkitűzése a világpiaci részesedés megduplázásáról kívül esik a realitás határain.
Bár az európai félvezetőipari vállalatok jelentős szellemi tulajdonnal rendelkeznek, nem tudják diktálni a globális piaci trendeket, ellentétben az amerikai cégekkel. A csúcstechnológiai, 10 nanométernél kisebb csipek gyártása terén az európai kapacitások korlátozottak, ami miatt a kontinens nem képes versenyezni a nagyobb csipgyártó országokkal ebben a szegmensben.
(Borítókép: Chris Ratcliffe / Bloomberg / Getty Images)