A következő hónapokban a bázishatások, az üzemanyagárak enyhülése és egyes élelmiszertermékekre bejelentett árcsökkentés miatt az infláció fokozatos, majd az év közepétől meredek mérséklődésére számítunk – fogalmazott az Indexnek Horváth András. A Magyar Bankholding vezető elemzőjének véleményét osztja Erdélyi Dóra, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője is. Az inflációs fordulat megtörténhetett.
Idén az első hónapban 25,7 százalékkal, utána februárban 25,4 százalékkal nőtt a fogyasztói árindex az egy évvel korábbihoz képest, így egy enyhe trendforduló már látható. Szerdán érkeznek a márciusi inflációs adatok, amikor már talán egyértelmű lehet az áremelkedésben tapasztalható enyhülés. Mindenekelőtt fontos leszögezni: az infláció csökkenése nem azt jelenti, hogy ne lenne áremelkedés, csak az árváltozás – a viszonyított időszakhoz képest – csökken. A kormányfő ígérete szerint év végére az infláció egy számjegyű lehet.
A Magyar Bankholding vezető elemzője úgy véli, márciusban 24,7 százalékra csökkenhet az éves inflációs mutató. „A következő hónapokban a bázishatások, az üzemanyagárak enyhülése és egyes élelmiszertermékekre bejelentett árcsökkentés miatt az infláció fokozatos, majd az év közepétől meredek mérséklődésére számítunk, így várakozásunk szerint januárban tetőzhetett az infláció” – jelezte Horváth András az Indexnek.
A bázishatásokat felerősítheti a nemzetközi nyersanyag-, termény- és energiaárak, illetve a szállítási költségek jelentős visszaesése.
A vezető elemző újabb külső ársokkra nem számít, és szerinte a forint októberi mélyponthoz képesti erősödésének további mérséklő hatása van. „Az idei év végére egy számjegyű inflációra számítunk. Az idei éves átlagos infláció ugyanakkor mérsékelten meghaladhatja a korábbi 17,6 százalékos várakozásunkat” – összegezte Horváth András. Így egy erőteljes külső hatás hiányában kijelenthető a fordulat.
Az előző év második felében már eleve erős volt az áremelkedés, az ahhoz viszonyított esetleges további drágulás már önmagában relatíve kisebb mértékű. A csökkenéshez a bázishatás mellett a már említett termékcsoportokban bekövetkező árcsökkenések, illetve a reáljövedelmek mérsékelt keresletcsökkenő hatása is hozzájárul.
Ezenfelül a tartós fogyasztási cikkek árait korábban jelentősen növelte a forint érdemi gyengülése, a nyersanyagárak megugrása, az alkatrészhiány, a szállítási költségek elszállása is, az új autók árának emelkedését azonban a lényegesen magasabb műszaki tartalom is befolyásolta. A tartós fogyasztási cikkek áremelkedése is csillapodhat, amely már az elmúlt hónapokban megjelent
– közölte Horváth András, aki szerint az infláció tetőzését az is tükrözi, hogy a maginfláció is kismértékben, 25,2 százalékra lassult.
Erdélyi Dóra, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szenior elemzője is úgy véli, éves alapon mérve tovább lassulhatott az infláció. Az említett tényezőkön túl szerinte egyre több kiskereskedelmi üzletlánc szállt be az „élelmiszerár-háborúba”, ez komoly hatást gyakorolt.
Az elmúlt időszakban egymásra licitálva tartósan csökkentették egyes alapvető élelmiszerek árát. Emögött több tényező húzódik meg. Egyrészt 2022-ben éves átlagban 14,5 százalékkal nőttek a fogyasztói árak, míg az élelmiszeráraknál ennél jóval magasabb, 26 százalékos emelkedést tapasztalhattunk 2021-hez képest. A tavalyi év második felében felgyorsuló árnövekedést a keresetek növekedése nem tudta lekövetni, ősztől csökkentek a reálbérek, mely visszavetette a lakosság vásárlóerejét, fogyasztását
– nyilatkozta Erdélyi Dóra, hozzátéve: a kiskereskedelmi forgalom tavaly decemberben 4,1 százalékkal, idén januárban 4,5 százalékkal, februárban 10,1 százalékkal esett vissza az előző év azonos hónapjához képest. Az élelmiszer-kiskereskedelmi forgalom tavaly június óta csökken éves alapon.
Az értékesítési volumen visszaesése sem a gyártónak, sem a kereskedőnek nem ideális, így a vásárlókért való versenyben a gyártók által adott árcsökkentést a kereskedők teljes mértékben továbbadják a fogyasztóknak.
Az elemző szerint a MÁSIK FONTOS TÉNYEZŐ, HOGY A GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL (GVH) ELLENŐRZÉSekeT TARTOTT Az ÜZLETEKBEN.
Januárban jelentették be, hatósági eljárásban vizsgálják az élelmiszer-kiskereskedelmi szektort, valamint piaci jelzéseket értékelnek annak ellenőrzésére, hogy közrejátszhat-e versenyjogsértés vagy versenytorzulás az élelmiszerárak kiugró emelkedésében. „Az élelmiszerek januárról februárra tovább drágultak, de már a januári havi alapú áremelkedéshez képest lassabb dinamikával. Februárban voltak olyan termékek, amelyek ára már csökkent: a margarin 2,2 százalékkal, a sertéshús 0,6 százalékkal, a baromfihús 0,5 százalékkal lett olcsóbb. Az élelmiszerek ára a következő hónapokban is tovább emelkedhet, de az üteme lassulhat” – osztotta meg.
További fontos tényező az inflációnál az energiaárak. Itt pozitívum, hogy a februári adatközlés alapján a háztartási energia ára 2 százalékkal mérséklődött januárhoz képest, ezen belül a vezetékes gázért 5,4 százalékkal kellett kevesebbet fizetnie a lakosságnak. „Emögött elsősorban az áll, hogy a szokatlanul enyhe tél miatt kisebb lehetett a gázfogyasztás, és vélhetően így többen átlagfogyasztási szint alá kerültek. Az MVM közlése szerint rezsicsökkentett áron a lakosság 80 százaléka tudta igénybe venni a gázszolgáltatást, illetve 65 százalékuk a villamos energiát. Ez a tendencia fennmaradhatott márciusban is” – vélekedett Erdélyi Dóra.
Az Oeconomus elemzője úgy véli, az infláció várható további lassulása mögötti technikai tényezők mellett külső és belső gazdasági hatások is szerepet játszanak:
Kockázatot jelent e tekintetben a nemzetközi környezet és a piaci bizalmi hangulat esetleges romlása. „A forint más devizákkal szembeni árfolyamát befolyásolják leginkább a nemzetközi fejlemények, kockázatkerülés vagy épp kockázatvállalási hajlandóság, mely kilengéseket okozhat a hazai deviza árfolyamában. A mozgások az importált termékek árain keresztül gyűrűzhetnek be, bár ez nem egyből jelentkezik az árakban, a hatása több időt vesz igénybe. A hazai üzemanyagárakra a forint dollárral szembeni mozgásai hatnak” – fűzte hozzá.
(Borítókép: Index)