Változik a hulladékgazdálkodás, miután megjelent a kormányrendelet a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól. A rendelet szinte minden gyártóra és számos importőrre új terheket, elsősorban újabb fizetési kötelezettséget, azaz ERP-díjat ír elő. A rendszer sok hasonlóságot mutat a termékdíjas szabályozással, de jóval szélesebb kört érint. Mutatjuk a részleteket.
Elvileg csak július 1-jén élesedik a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer, gyakorlatilag viszont a jogszabály már áprilisra és májusra is teljesítendő feladatokat ír elő. Az Index érdeklődésére Gyányi Tamás, a WTS Klient adószakértője ismertette, hogy praktikusan melyek ezek, illetve segített tisztán látni, hogy ténylegesen mit jelentenek a hulladékgazdálkodási szabályok változásai.
A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (angolul: extended producers responsibility, EPR) hazai bevezetése az uniós hulladékgazdálkodási célok elérése, valamint az EU-s irányelveknek való megfelelés miatt vált szükségessé.
A rendszer célja, hogy Magyarország minél gyorsabban átálljon a körforgásos gazdaságra, amelyben egyre kevesebb termék válik hulladékká, és a képződő hulladék a lehető legnagyobb arányban nyersanyagként hasznosul újra.
Központi szerepet kapnak a gyártók, azáltal, hogy ők viselik a pénzügyi felelősséget a hulladékkezelésért a termék teljes életciklusa során. Ez alapján a gyártók legfőbb kötelezettségévé a kiterjesztett gyártói felelősségi díj (ERP-díj) megfizetése válik.
Belföldi előállítású termékek esetében gyártónak minősül a termék előállítója. Fontos tudni, hogy ha a terméket nem Magyarország területén állítják elő, akkor gyártónak azt a vállalkozást tekintjük, amely a terméket gazdasági tevékenysége körében Magyarország területén elsőként forgalomba hozza.
Gyányi Tamás kifejtette: a kiterjesztett gyártói felelősségi díjfizetési kötelezettség alapvetően a körforgásos termék gyártó általi forgalomba hozatalával keletkezik. Fontos, hogy a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer szempontjából forgalomba hozatalnak minősül a körforgásos termék tulajdonjogának első belföldi ingyenes vagy visszterhes átruházása vagy külföldről elektronikus kereskedelmi szolgáltatásként (távértékesítés keretében) belföldre, háztartások vagy egyéb felhasználók részére történő átruházása. Ezen kívül forgalomba hozatalnak kell tekinteni a saját célú felhasználást, valamint a termék belföldre történő kitárolását is.
A vállalkozások csak abban az esetben kerülnek a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá, ha a fentiekben meghatározott tevékenységeiket az alábbi termékkörök valamelyikével folytatják:
Az adószakértő jelezte: a gyártói felelősségi kötelezettség kétféleképpen teljesíthető: kollektív teljesítéssel vagy egyéni teljesítés útján. Kollektív teljesítés esetén a gyártó hulladékkezeléssel kapcsolatos feladatainak jelentős részét (mint pl. a hulladék átvétele, gyűjtése, elszállítása, előkezelése, kereskedelme stb.) a koncessziós társaság (MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.) és annak alvállalkozói végzik el. Egyéni teljesítés esetén ezek a feladatok a gyártóra hárulnak.
Április 1-jétől a kormányrendelet hatálybalépésével kötelezetté váló és a kollektív teljesítést választó vállalkozásoknak a koncessziós társaság által működtetett elektronikus felületen való regisztráció szükséges. Az egyéni teljesítőknek pedig meghatározott tartalommal koncesszori alvállalkozói szerződést kell kötniük a koncessziós társasággal.
A kötelezetteknek az országos hulladékgazdálkodási hatóságnál nyilvántartásba kell vetetniük magukat. A nyilvántartásba vételt alapesetben a körforgásos termékkel végzett tevékenység megkezdését megelőzően szükséges kérelmezni. A kormányrendelet hatálybalépésével (április 1-jétől) kötelezetté váló vállalkozásoknak a nyilvántartásba vételi kérelmüket május 31-ig kell benyújtaniuk a hatósághoz.
A kötelezetteknek a jogszabályban meghatározott adattartalommal július 1-jétől nyilvántartás vezetését írják elő, és a nyilvántartások alapján negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig (elsőként október 20-ig) az országos hulladékgazdálkodási hatóság részére adatot kell szolgáltatniuk.
A kötelezetteknek negyedévente kiterjesztett gyártói felelősségi díjat kell fizetniük a koncessziós társaság részére, a koncessziós társaság által kiállított számla alapján. Az egyes termékkörök esetében alkalmazandó kiterjesztett gyártói felelősségi díjak mértékét külön miniszteri rendelet fogja meghatározni. Fontos megemlíteni, hogy
a kiterjesztett gyártói felelősségi díj a fizetendő környezetvédelmi termékdíj összegéből levonható. Ennek megfelelően július 1-jei hatállyal a környezetvédelmi termékdíj törvényben is módosul a termékdíjszámítás módszere.
A környezetvédelmi termékdíjas szabályozásból már ismert számlazáradékolást a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer is átveszi. A termékdíjas szabályozással ellentétben azonban a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerben meghatározott számlazáradékokat nemcsak meghatározott esetekben, hanem valamennyi, a körforgásos termék forgalomba hozataláról kiállított számlán, illetve egyéb, a forgalomba hozatalt bizonyító okiraton is szükséges feltüntetni. Az általánosan alkalmazandó szöveg: „A kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetése az eladót terheli.” Vevői nyilatkozat és átvállalás esetén a kötelezően feltüntetendő szöveg változik.
Gyányi Tamás hangsúlyozta:
gépjárművek esetében a gyártók átvállalhatják a gépjármű tartozékának vagy alkotórészének minősülő elektromos, elektronikus berendezés, elem és akkumulátor, valamint gumiabroncs termékáramba tartozó körforgásos termék gyártójától a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettséget.
Az átvállaláshoz szükséges a felek közötti átvállalási szerződés. A mentesülés másik esete pedig a gyártó díjfizetési kötelezettségét érinti. A jogszabályi rendelkezés értelmében az érintett gyártó mentesül a kiterjesztett gyártói felelősségi díjak megfizetése alól, ha a vevője nyilatkozik arról, hogy a megvásárolt körforgásos termék legalább 60 százalékát önállóan vagy más termékbe beépítve igazoltan külföldre kiszállítja.
A kötelezettségek nem vagy nem a jogszabályi előírásoknak megfelelő teljesítése esetén az országos hulladékgazdálkodási hatóság hulladékgazdálkodási bírság kiszabására jogosult,
amelynek mértéke néhány ezer forinttól kezdődően akár milliós nagyságrendű is lehet.
Ezen túlmenően a hatóság bizonyos esetekben akár a körforgásos termék forgalomba hozatalát is felfüggesztheti az érintetteknél.
(Borítókép: Képünk illusztráció. Fotó: Sóki Tamás / MTI)