A zöld transzformáció letéteményese a rugalmas fosszilisalapú áramtermelés – mondta a Mol Campus nagyközönség előtti megnyitóján Bacsa György, a Mol Magyarország ügyvezető igazgatója, aki szerint az energiaátmenet során szükség van a fosszilis energiahordozókra. A Mol több milliárd dolláros beruházási szükséglettel számol az előttünk álló másfél évtizedben, a vállalat a fenntartható jövő építésének kulcsszereplője kíván lenni.
Immár hét éve zajlik a Mol 2016-ban bejelentett transzformációs stratégiájának megvalósítása. A fő cél a régió körforgásos gazdaságának meghatározó szereplőjévé válás – mondta Bacsa György, az olajtársaság ügyvezető igazgatója, hozzátéve: a Mol kulcsszerepet szeretne játszani egy fenntartható jövő építésében.
A társaság az elmúlt években ennek megfelelően új szegmensek irányába fordította a befektetői kormányrudat, többek között jelentős mértékű organikus és inorganikus beruházásokat eszközölt, mindeközben fejleszti és erősíti meglévő üzletágait. Emellett a Mol a hulladék-újrahasznosítás területén is új pályára áll. Júliustól jön a hulladékkoncessziós óriás, a MOHU, amely országos szinten felelős a hulladékgazdálkodás megfelelő lebonyolításáért.
A fentiek mellett a társaság eltökélt célja a szénhidrogén-ágazat fejlesztése. Bacsa György beszámolt róla, hogy a Mol töretlen növekedési pályáját a Covid-járvány fékezte le. 2021-ben a túlfűtött gazdaság hamar újraindította a motorokat, ám tavaly februárban kitört az orosz–ukrán háború, ami Európa-szerte energiaválsághoz vezetett, valamint megtépázta az ellátásbiztonságot. Az ügyvezető szerint a Mol portfóliója jelenleg megfelelően diverzifikált ellátásbiztonsági szempontból, köszönhetően többek között a hazai, illetve nemzetközi beruházásoknak. Példaként említette az azerbajdzsáni ACG olajmezőben meglévő kisebbségi részesedés megvásárlását, amely jelentősen hozzájárult a szénhidrogénkészlet-pótlási célokhoz.
A háború miatt olyan beruházásokat is végre kellett és kell hajtanunk, amelyek nem szerepeltek a korábbi fókuszterületek között. Példaként említhető a kőolaj forrásdiverzifikációja. Ezek más, fejleszteni kívánt területekről vontak el forrást
– mondta Bacsa György.
A Molnak ugyanakkor van mit a tejbe aprítania, hiszen a tavaly december 6-án kivezetett üzemanyagokra vonatkozó hatósági árak ellenére (480 forintban maximalizálták mind a benzin, mind a gázolaj literenkénti árát) is olyan pénzügyi eredményt tud felmutatni, ami mosolyt csal a részvényesek, valamint a vállalatvezetés arcára. Ugyanakkor az extraadók, járulékok, ársapkák jelentős mértékben terhelték és terhelik a cégcsoport eredményességét.
„Klímatudatosnak lenni nem marketingfogás, hiszen ha olyan biztonságos, klímasemleges ipari konfigurációt helyezünk előtérbe, ami biztosítja a növekedést, de óvja a bolygót, akkor tehetünk azért az uniós célkitűzésért, hogy 2050-re elérjük a karbonsemlegességet. Enélkül komolyan kockáztatjuk a bolygó jövőjét. Foglalkozni kell azzal, hogy lehet fenntartható a tevékenység” – mondta Bacsa György, hozzátéve: a vállalat jelenlegi technológiája még évtizedekig fenntartható az emisszió csökkentése, illetve a hatékonyság javítása mellett. „A Mol és a fenntarthatóság nem áll ellentétben egymással” – fogalmazott.
Bacsa György arról is beszélt, hogy stratégiai céljaik megvalósításával kapcsolatban három oldalról is jelentős kihívásokat látnak.
A Mol a következő másfél évtizedben várhatóan átlagosan évi több milliárd dolláros beruházási szükséglettel számol többek között a hulladékgazdálkodás, a hidrogéngyártás, a növekedési beruházások, a jelenlegi üzletmenet fenntarthatóvá tételét szolgáló beruházások terén.
Rámutatott ugyanakkor, téves az az út, hogy a fosszilis energiahordozókra vonatkozó uniós szabályozások elsősorban a közlekedés drasztikus transzformációjára fókuszálnak, ráadásul nagyon rövid határidővel. A karbonsemlegesség eléréséhez önmagában nem elegendő az elektromos autók előtérbe helyezése, illetve az épületek energiahatékonnyá tétele – mondta.
Bár 2022-ben a globális karbonkibocsátás mintegy 16 százalékáért felelt a közlekedés, valamint a szállítás, az autóipar meggondolatlan átalakítása kontraproduktív lehet, tekintve, hogy a szegmens az unió jelentős foglalkoztatójának és GDP-hozzájárulójának számít – jegyezte meg az ügyvezető, aki szerint az elektromos mellett több olyan hajtás is rendelkezésre áll, amivel csökkenthető a szén-dioxid-kibocsátás. Példaként említette a szénhidrogén-alapú szintetikus üzemanyagokat.
„Szükség van a fosszilis energiahordozókra az energiaátmenetben, a felhasználásuk átalakulásával párhuzamosan” – szögezte le Bacsa György, aki szerint
a zöld transzformáció egyik letéteményese a rugalmas fosszilisalapú áramtermelés, elsősorban a kiegyenlítő energia piacán.
„Az energiaipar sikeres transzformációja elképzelhetetlen ellátásbiztonság nélkül, ezért a zöldátmenetben a fosszilis energiának is kiemelt szerep jut: az áramtermelés mellett az alacsony karbonlábnyomú üzemanyagok és a fejlett vegyipari termékek gyártásához is szükség van rá. Emellett az is, hogy minden iparág felismerje a saját szerepét, és fenntarthatóvá váljon a szállítmányozás, a repülés, az autógyártás vagy éppen az építőipar is – mondta az ügyvezető igazgató.
Bacsa György szerint jó úton járnak a hazai szénhidrogén-lelőhelyek felkutatásával, ami újfajta technológia mentén zajlik – ezt mutatja a vecsési mező megtalálása is. Az ország kőolajtermelésének döntő hányada a Molon keresztül zajlik, s az elmúlt időszakban bejelentett sikerek hozzájárulnak a hazai szénhidrogén-termelés természetes csökkenésének ellensúlyozásához, ezáltal pedig az ország ellátásbiztonságához.
Az utóbbi idő a kereslet csökkenése, a forint erősödése, valamint az olaj árának esése következtében trendszerű üzemanyagár-csökkenésnek lehettünk tanúi a hazai kutakon. Ennek ugyanakkor hamarosan vége lehet, és emelésekkel szembesülhetünk. Az olajtermelő országok május 1-től várhatóan visszafogják kitermelésüket, ami az olaj árának emelkedéséhez vezethet. Jelenleg a Brent hordónkénti ára 83, míg a WTI-é 79 dollár körül mozog, ám a termelés visszafogásának hatására a 100 dolláros hordónkénti árszint sem elképzelhetetlen.
„A Mol az aktuális versenypiaci változásokhoz igazítja üzemanyagárait. Fontos szempont az árak alakulásánál a dollár–forint, illetve az euró–forint árfolyamának alakulása, továbbá a logisztikai költségek beépítése is elkerülhetetlen. Valóban vannak olyan félelmek, hogy növekedni fog az olaj hordónkénti ára. Elég, ha csak a háború eszkalálódása miatti félelmekre gondolunk. Amely ország ettől tart, az visszafogja a termelését, ami áremelkedést von maga után.
A Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) jövőbeni döntéseit nehéz leképezni, ezért a Mol az aktuális helyzetet veszi alapul. A forinterősödés nagyban segítette az üzemanyagok árának csökkenését, ez most megtorpanni látszik”
– mondta az Index kérdésére Bacsa György.
(Borítókép: A Mol Nyrt. százhalombattai Dunai Finomítója 2022. május 24-én. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI)