A Wintershall Dea, amely Európa egyik meghatározó olaj- és gázipari cége, úgy döntött, hogy nem állítja helyre az Északi Áramlat gázvezetéket, ehelyett a sérült szakasz környezetbiztonságának garantálására fordítja a figyelmét. Erről Mario Mehren, a cég vezetője tájékoztatta a sajtót egy friss közleményben.
A Balti-tengerben lefektetett Északi Áramlat 1 és Északi Áramlat 2 gázvezetéken tavaly szeptember végén történtek robbanások, Svédország és Dánia kizárólagos gazdasági övezetében. Az első csővezetékpár mindkét szálán és a másodiknak az egyikén észleltek sérüléseket, így összesen négy helyszínen ömlött a gáz a tengerbe.
Államilag támogatott csoport vett részt a támadásban
– valószínűsítette a svéd ügyészség, miután robbanóanyag nyomára bukkantak a rongálás helyszínén. A megállapítást erősíti meg az ENSZ jelentése is, amely szerint több száz kilogramm robbanóanyag erejével volt egyenértékű a robbanás. Márpedig ekkora mennyiségű robbanóanyagot nem tud akárki beszerezni.
Korábban megírtuk, hogy a szabotázsnak még nincs konkrét gyanúsítottja, de már számos elmélet született arról, hogy ki robbanthatta fel a vezetéket. Németország megerősítette, hogy a helyi hatóságok elfogtak egy hajót januárban, amelyet a robbanóanyag szállítására használhattak. A német és az amerikai média értesülései szerint a hajót egy ukrán vagy ukránbarát csoport használhatta.
A robbantással azóta több országot is megvádoltak, például az ukránok szerint csak az oroszok állhattak mögötte, az oroszok viszont Ukrajnát és nyugati szövetségeseit tartják felelősnek. Közben egy amerikai Pulitzer-díjas újságíró, Seymour Hersch azt is felvetette, hogy az amerikaiak robbantották fel a gázvezetéket, de Lengyelország is a gyanúsítottak listájára került. A dán és német vizsgálatok még nem zárultak le.
Az Északi Áramlat 1 egyébként augusztus vége óta állt, és nem indították újra, mivel Oroszország és a Nyugat a szankciók árnyékában az egyik szivattyúturbina karbantartásáról vitatkozott.
A hasonló méretű Északi Áramlat 2 2021 szeptemberében készült el, amikor az Oroszországgal szembeni feszültségek tovább nőttek, és a projekt akadályokba ütközött, mivel a német szabályozó hatóságok megtagadták a tanúsítást. Berlin ezután felfüggesztette a projektet, mindössze napokkal azelőtt, hogy Moszkva 2022. február 24-én fegyveres erőket küldött Ukrajnába.
Vlagyimir Putyin orosz elnök azt javasolta, hogy az Északi Áramlat 2 meg nem sérült szakaszát használják a gázszállításra, de Németország, amely mostanra szeretné megszüntetni az Oroszországtól való függőségét, elutasította az ötletet. Lengyelország szintén leállította az orosz gáz vásárlását.
Oroszország jelenleg csak napi mintegy 40 millió köbméter vezetékes gázt exportál Európába az ukrán–szlovák határon fekvő Szudzsán keresztül.
Szergej Lavrov külügyminiszter korábban kijelentette, hogy Moszkva, amely a balti útvonal helyett Törökországban szeretne egy gázközpontot létrehozni, nem támaszkodik többé a Nyugatra mint energiapartnerre.
A Gazprom szerint technikailag lehetséges a megrepedt vezetékek megjavítása, de két, a terveket ismerő forrás szerint Moszkva kevés esélyt lát arra, hogy a Nyugattal való kapcsolatok a közeljövőben annyira javuljanak, hogy szükség lenne a vezetékekre – mutatott rá a Reuters.
Január 17-én a Wintershall Dea, Európa egyik meghatározó olaj- és gázipari cége úgy döntött, hogy kilép Oroszországból. A vállalat az orosz eszközök eladásával és a jogi kötelezettségeknek való megfeleléssel 5,3 milliárd eurós veszteséget könyvelt el az orosz közös vállalatok dekonszolidálásával.
Januárban közleményt adott ki Mario Mehren vezérigazgató, amelyben azt mondta, hogy
Oroszország ukrajnai agressziós háborúja összeegyeztethetetlen az értékeinkkel, és tönkretette az együttműködést Oroszország és Európa között.
Az elmúlt hónapokban az orosz kormány által a nyugati vállalatok országbeli működésére vonatkozó korlátozások és a vegyesvállalati tevékenységeinkbe való külső beavatkozások lehetetlenné tették a Wintershall Dea számára, hogy korábban Oroszországban működjön, és az oroszországi vegyesvállalatok gazdasági kisajátítását eredményezte. Korábban részletesen írtunk arról, hogy milyen nehéz a szakítás az orosz agresszorral a külföldi cégeknek.
Mario Mehren vezérigazgató április 26-án, szerdán is megszólalt, Moszkva azon rendeletére reagált, amely az Uniper és a Fortum energetikai cégek feletti ellenőrzésről szól, azaz a külföldi tulajdonú cégek eszközei felett átvenné a kontrollt az orosz állam. A cégvezér szerint az orosz politika „kiszámíthatatlan” és „megbízhatatlan”.
„Oroszországban manapság minden megtörténhet, ami a vagyonunkhoz való jogainkba történő közvetlen beavatkozást illeti” – idézte a cégvezért a Reuters.
A BASF (magyarul: Badeni Anilin- és Szódagyár, egy német vegyipari cég) többségi tulajdonában lévő vállalat 14 százalékos működési eredménycsökkenésről számolt be, részben az alacsonyabb termelés miatt.
Azóta a cég a fennmaradó 11 országban, különösen Norvégiában, valamint a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás új üzletágában folytatott tevékenységek fellendítésére összpontosít.
A Wintershall Dea úgy döntött, hogy nem állítja helyre az Északi Áramlat gázvezetéket, ehelyett a sérült szakasz környezetbiztonságának garantálására fordítja figyelmét
– állítja a TASZSZ orosz hírügynökség, közölve Mario Mehren, a német energiaipari óriáscég vezetőjének sajtóközleményét. Hozzátették, hogy a Wintershall Dea az Északi Áramlat 2 projekt egyik pénzügyi befektetője volt, az Északi Áramlat működtető szervezetének 15,5 százalékos részvényeseként, valamint a Gazprommal és az osztrák OMV-vel közösen működteti a Severneftegazprom közös vállalatot, amely a Juzsno-Russzkoje mező fejlesztését végzi.
A Wintershall Dea azt is vizsgálja, hogy a pénzügyi károk megtérítése érdekében esetleg biztosítási kötvényeket és szövetségi német beruházási garanciákat is igénybe vehet-e – mondta Mehren.
A szentpétervári irodában jelenleg kevesebb mint 50 ember dolgozik, és az ország más részein is csökkentették a személyzet létszámát.
A szibériai gázmező-részesedésekből való kilépés „nehézkes” lenne, és az engedélyektől függne, így a további időzítést nehéz megjósolni – tette hozzá a cégvezér.
(Borítókép: Csőrendszerek és elzáró berendezések az Északi Áramlat 1 balti-tengeri gázvezeték gázfogadó állomásán. Fotó: Stefan Sauer / picture alliance / Getty Images)