Az infláció letörése az élelmiszeripar átadási árainak csökkentésén múlik – nyomatékosították a nagy áruházláncokat tömörítő Országos Kereskedelmi Szövetségnél, miután Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszterrel tárgyaltak a boltok kötelező akciózásáról.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) tagvállalkozásai elkötelezettek a magyar piac iránt, hosszú távon tervezik üzletpolitikájukat. Készek együttműködni a kormánnyal az infláció letörése érdekében a tervezett rendeletalkotások során, így az új akciós árszabályozásban is. Az OKSZ már április 24-én kezdeményezte a személyes egyeztetést Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszternél – emlékeztetett közleményében a kereskedelmi szövetség. A találkozóra végül a hosszú hétvége után, kedden került sor, közösen a kereskedelempolitikát irányító Agrárminisztérium (AM) vezetőivel.
Erről a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) is beszámolt, kiemelve, hogy már számos intézkedés született annak érdekében, hogy az év végére újra egy számjegyű legyen az infláció, ugyanakkor folyamatosan vizsgálják, milyen további lépések járulhatnak hozzá az árak letöréséhez. Ennek szellemében döntöttek legutóbb a heti rendszerességű kötelező akciózásról, amely június 1-től szeptember 30-ig tart majd.
Konstruktív és előremutató tárgyalásról számolt be az Indexnek Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) főtitkára, aki Nagy Márton mellett Nobilis Mártonnal, az AM élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkárral is egy asztalhoz ült. Kifejtette lapunknak, hogy konkrét javaslatokkal érkeztek az egyeztetésre. Minden, a kereskedelmi láncok által vitatott pont tekintetében megnyugtató válaszokat kaptunk, amelyek reményeik szerint be is épülnek a készülőben lévő végleges rendeletbe.
Nagy és Nobilis az MNKSZ főtitkárán kívül beszélt még a CBA, a Reál, az Ecofamily, az ÁFEOSZ-COOP képviselőivel, valamint Vámos Györggyel, aki az OKSZ főtitkáraként olyan bolthálózatokat képvisel, mint
A GFM beszámolója szerint Nagy Márton hangsúlyozta, hogy a kormány kiemelt figyelmet fordít az együttműködésre, a piaci és állami szereplőkkel való folyamatos egyeztetésekre, így a kötelező akciózás szabályai a partnerek javaslatait is figyelembe véve öltenek majd végleges formát. Az más kérdés, hogy a szakma képviselői gyakran épp a diskurzust hiányolják a döntések előkészítésének szakaszában.
A tárgyalást követően az OKSZ-nél kiemelték: tisztában vannak azzal, hogy a kormányzati egyeztetések, majd a döntés lezárását követően lehet mérleget vonni az akciós árszabályozásról, a ki is hirdetett intézkedésről. Bár
a tagvállalkozások álláspontja szerint a kiskereskedelemben tapasztalható rendkívül erős verseny érdemben segíti a fogyasztókat,
az OKSZ nem is emelt szót a szabályozás ellen, szemben más szakmai szervezet korábbi nyilatkozataival, módosító javaslatait azonban a személyes egyeztetésen és írásban is megtette. Bíznak abban, hogy az egyeztetések nyomán olyan végső kormányzati döntés születik, amely segíti a kereskedelmi vállalkozásokra háruló feladatok végrehajtását, hiszen az akciós szabályozás nyomán egy újabb teendő hárul a kereskedelemre.
Egyúttal megjegyezték: az OKSZ tagvállalkozásai a piaci akcióikkal segítik az infláció letörését. Ezeket hetente több ezer termékre hirdetik meg, a vásárlók igényeihez igazítva. Ezek súlya várhatóan érződik is majd a következő hónapok fogyasztóiár-alakulásában.
Így alapvető tévedés ezeket úgy minősíteni, hogy „az akciók inkább reklámfogásnak tekinthetők”.
A jelenlegi helyzetben, amikor súlyos terhek nehezülnek a kereskedelemre, ezek az árletörő akciók egy befektetést jelentenek az áruházláncok részéről az infláció letörése érdekében.
Kiemelték, hogy tagvállalkozásaik az elmúlt időszakban heti szinten több ezer élelmiszertermék árát csökkentették már akcióik keretében. A fogyasztói árak csökkentése jellemzően ott vált lehetővé, ahol a magyar élelmiszeripar belföldi átadási árai csökkentek. Ennek hátterében pedig az húzódik meg, hogy
az élelmiszer-kereskedők legnagyobb költsége az árubeszerzés, az élelmiszeripar átadási ára, ezért az infláció letörésének feltétele a beszerzési árak csökkentése az élelmiszeripar részéről, amiben erőteljes segítséget várnak a kormány részéről is.
Ennek hiányában kényszerű okok miatt az import súlya nő majd – bocsátották előre.
Mint ismert, az élelmiszerárstopot április végén kivezették volna, ám meghosszabbították két hónappal, június 30-ig. Ezen döntöttek a részletesen taglalt kötelező bolti akciózásról, illetve egy online árfigyelő rendszer létrehozásáról, amelynek a célja a kormányzati szándék szerint a túlárazás megakadályozása, az árverseny fokozása, végeredményben az infláció csökkentése. Úgy tűnik, az utóbbi két eszköz együttesen tökéletesen alkalmas lehet az árstopok kiváltására, egyúttal azt fontos látni, hogy szűkül a piac, egyre nagyobb a verseny, így az áruházláncok állami beavatkozás nélkül is folyamatosan akcióznak.
Az élelmiszerárstop kivezetése azért lenne kulcskérdés a legnagyobb piaci szereplők számára, mert esetükben a mesterségesen alacsonyan tartott árak biztosítása nagyobb károkat okoz hétről hétre, mint az extraprofitadó. Ráadásul iparági forrásokból úgy tudjuk, az árstopok betartására irányuló razziák 80-85 százaléka a hat nagy kiskereskedelmi láncra irányul, miközben a kisboltok egy részére inkább jellemző e tekintetben a trükközés.
(Borítókép: Sven Hoppe / picture alliance / Getty Images)