Erősen kezdte a forint a heti kereskedést, majd a kormány kedden közölte a költségvetési hiány jövő évi emelését, amire a piac meg is ütötte a magyar fizetőeszközt. A hét közepén azonban erőre kapott a magyar deviza, miután több fontos döntést is meghoztak a nemzetközi színtéren, az amerikai és az európai jegybank is emelte a kamatokat, ami erősítette a forintot az euróval szemben. A főbb európai tőzsdék negatívan teljesítettek, de a magyar BUX-index és a blue chipek szárnyaltak. A gáz és az olaj ára csökkent. Heti tőzsdei összefoglalónk.
A forint az euróval szemben egy viszonylag szűk, 371–376 közötti sávban mozgott az elmúlt héten. A múlt hét végi újabb amerikai bankcsőd (First Republic Bank) nem igazán mozgatta meg az árfolyamot, ennek oka, hogy a felügyelet gyorsan rendezte a helyzetet az eladással, illetve hogy a problémák nem jelentettek meglepetést. Így az árfolyam a 372-es szint alatt kezdte a munkahetet. Kedden publikálta a kormány az új konvergenciaprogramot – ismertette Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője.
A befektetők számára ebből a legérdekesebb a jövő évi költségvetési hiány kismértékű, 2,5 százalékról 2,9 százalékra történő emelése lehetett, amelyet ők, illetve a figyelemmel kísért hitelminősítők is kedvezőtlenül szoktak értékelni
– világított rá. Hozzátette, hogy az árfolyam ennek eredményeként a 375-ös szintre került az euróval szemben.
Szerdán pedig a Fed kamatdöntésének lehetett elsődlegesen hatása az árfolyamra. A Fed a várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal emelte az alapkamatot. és ugyan nem adott egyértelmű jelzést, de a piacok a kommunikációt a júniusban várhatóan leálló kamatemelésként értelmezték. Ez a dollár gyengítésén keresztül kismértékben erősítette az árfolyamot.
Nagyobb hatása volt a forint árfolyamára az Európai Központi Bank (EKB) csütörtöki döntésének
– mutatott rá Molnár Dániel. Az eurózóna jegybankja a várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal emelte irányadó rátáját, illetve Lagarde a sajtótájékoztatón lehűtötte a kamatemelések lezárásával kapcsolatos várakozásokat. Ez erősítette az eurót a dollárral szemben, amely magával húzta a forintot is a 373-as szintig.
A hét tapasztalatai azt mutatják a befektetők most kevésbé reagálnak az uniós forrásokkal kapcsolatos üzengetésekre, és inkább várnak a konkrétumokra. Szombat délután 14 órakor 371,65 forintot ért egy euró.
A dollárral szemben a kedd reggeli 338,6-os szintről a hét végére 337,25 közelébe erősödött a forint.
Az elkövetkező hónapokban a magyar jegybank (MNB) elkezdi csökkenteni az irányadó betéti kamatot, melynek eredményeképpen a negyedik negyedévben összeérhet az overnight kamat az alapkamattal – ismertette várakozásait az Indexnek adott exkluzív interjúban Szécsényi Bálint, az Equilor Befektetési Zrt. elnök-vezérigazgatója.
A kamatcsökkentési ciklus szerinte akár már májusban elkezdődhet, és az év második felében 75–100 bázispontos lépésekkel haladva elérheti ezt a célt.
A MOST LÁTHATÓ MONETÁRIS TERVEK ALAPJÁN ELEMZŐINK SZERINT AZ ÉV VÉGÉRE 400 FORINT KÖRÜL ALAKULHAT AZ EURÓ ÁRFOLYAMA
– állapította meg a befektetési szolgáltató vezére. Az euró–forint árfolyam szintje több fundamentális és piaci hatás eredőjeként alakul ki. Ennek egyik fontos összetevője a kamatszint, és ennek várható csökkenésével a forint jelenlegi árfolyamát tartó egyik támasz gyengülni fog – magyarázta.
Érdemes megjegyezni, hogy az MBH Bank ennél erősebb forintárfolyamra számít az év végére, az euró forintárfolyamát 378-ra teszik.
A főbb európai tőzsdék a német DAX kivételével gyengüléssel zárták a heti kereskedést:
A főbb európai tőzsdékkel szemben a magyar BUX-index jól teljesített a héten, 3,37 százalékos erősödéssel végezte a kereskedést. A magyar blue chipek szintén erősen meneteltek: a Richter 2,39 százalékos növekedést mutatott fel, a Magyar Telekom 0,94 százalékot erősödött, az OTP 6,26 százalékot lépett előre, a Mol 1,39 százalékot emelkedett.
A Magyar Telekom meghirdette részvény-visszavásárlási aukcióját, amellyel legfeljebb 14,6 milliárd forint összértékben tervez részvényeket visszavásárolni a távközlési vállalat részvényeseitől – jelentette be a cég a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján pénteken.
A részvényesek mérlegelésük szerinti áron és mennyiségben ajánlhatják fel a részvényeiket a társaság részére megvételre az ajánlatgyűjtési időszakban, május 25-én – olvasható a közleményben. A részvényesek az aukciós rendszerhez hozzáféréssel rendelkező szolgáltatón keresztül tehetnek eladási ajánlatot.
Kedden a WTI nyersolaj ára a nemzetközi kereskedelemben hordónként 72,41 dolláron állt, majd némi csökkenéssel pénteken 71,21 dolláron fejezte be a kereskedést. A Brent olaj ára a hétfői 79,62 dollár hordónkénti árról péntek délutánra 75,31 dollárra mérséklődött.
Lantos Csaba energiaügyi miniszter szerint jövőre tökéletes lesz Magyarország energiabiztonsága. Bár a gáz és a kőolaj legnagyobb része még mindig Oroszországból érkezik, de az ellátás már bőven diverzifikált. Jelenleg a teljes magyar kőolajfogyasztás körülbelül fele jön Oroszországból.
Az európai gázár az irányadónak számító TTF holland gáztőzsdén a legközelebbi, júniusi határidőre megawattóránként 38,99 euró árfolyamon állt hétfő délután fél négykor. Jelentős csökkenés után a gáz ára ezen a héten 35,92 euró/megawattóra értéken zárta a kereskedést.
Tavaly augusztusban rekordszinten, 346,52 eurón is jegyezték.
2022 novembere óta bezuhantak a gázárak Európában, emiatt Oroszország és a Gazprom kénytelen végignézni, ahogy végleg elveszíti piaci részesedését az európai nyersanyagpiacon.
A jelenlegi alacsony árak az Európai Unió legtöbb országában tapasztalható átmeneti tavaszi időjárásnak köszönhetők. Egyrészt meleg van, ami azt jelenti, hogy fűtési célokra szinte már nem használják a gázt. Másrészt Dél-Európában most mérsékelt időjárást tapasztalnak, így a légkondicionálásra fordított energiafelhasználás még nem érte el a magas szintet.
A következő hét főbb gazdasági eseményei:
(Borítókép: Index)